Az ENSZ BT nem szeretné kivizsgálni az Északi Áramlat felrobbantását

Megbukott az Északi Áramlat gázvezetékeken bekövetkezett robbanások független kivizsgálásáról szóló orosz határozattervezet az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT).

Az előterjesztést egyedül Oroszország, Kína és Brazília támogatta, míg a testület 12 másik tagja tartózkodott. Egy határozat elfogadásához azonban legalább kilenc tag támogatására, illetve arra van szükség, hogy a vétóhatalmak – Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Államok, vagy Nagy-Britannia – egyike se blokkolja azt.

„Tárgyilagos és átlátható nemzetközi vizsgálat nélkül nem fog kiderülni az igazság a történtekről”

– jelentette ki Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a szavazást megelőzően.

Egy tavaly szeptember végén elkövetett szabotázsakcióban megrongálódott az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezeték, amely Oroszországból szállított földgázt Európába a Balti-tengeren keresztül.

Az ügyben Svédország, Dánia és Németország vizsgálatot indított, de egyelőre nem sikerült tisztázni, ki állhatott a robbantások mögött. A három ország az ENSZ BT-nek címzett levélben ugyanakkor közölte, hogy a károk „szabotázs okozta erőteljes robbanások” következtében keletkeztek.

Az Egyesült Államok és a NATO is szabotázsakciónak minősítette az incidenst.

Milliárdos tétje van annak, hogy ki robbantotta fel az Északi-Áramlatot

Az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának rejtélyének felgöngyölítése fontos tényezővé válhat egy több milliárd dolláros bírósági eljárásban.

Az ENSZ BT szavazáson tartózkodó tagjai azzal érveltek, hogy előbb a nemzeti vizsgálatokat folytassák le, mielőtt fontolóra vennék a világszervezet bevonását.

Oroszország mindemellett sérelmezte, hogy nem kap tájékoztatást a folyamatban lévő nemzeti vizsgálatokról, s azt javasolta, hogy nemzetközi szakértői csoport alakuljon a történtek felderítésére. Moszkvának nincs módja saját vizsgálati eljárást indítani, mert szakértőit nem engedik az általa terrorcselekménynek minősített incidens helyszínére.

Moszkva a nyugati országokat gyanúsítja a robbantásokkal.

„Az Egyesült Államoknak nem volt köze a történtekhez. Pont”

– hangoztatta Robert Wood, az Egyesült Államok helyettes ENSZ-nagykövete azzal vádolva Moszkvát, hogy

„megpróbálja aláásni a folyamatban lévő nemzeti vizsgálatokat és elfogult minden olyan eredménnyel szemben, amely nem fedi előre meghatározott, politikai narratíváját”.

Akkor ki is robbantotta fel az Északi Áramlatot?

Annak ellenére, hogy több ország több hónapig tartó, mélytengeri búvárkodással és hanglokátoros felderítéssel járó vizsgálatot folytatott, nem találták meg a tettest.