Ofra Haza: Izrael tragikus és titokzatos popdívája

Január 1-jén a Rolling Stone közzétette minden idők 200 legjobb énekesének új listáját. A 186. helyen, Alicia Keys és Bonnie Rait között ott szerepelt az izraeli Ofra Haza. Ez a meglepő elismerés, amely 23 évvel Haza halála után érkezett – írja a Tablet.

Ofra Haza a mai napig Izrael egyik legnagyobb kulturális ikonja, országszerte kilenc utcát neveztek el róla, és egy postai bélyeg is viseli a képét. Haza 1957-ben született jemeni zsidó bevándorlók gyermekeként, és hagyományos családban nőtt fel a Hatikva negyedben, Tel-Aviv déli részének munkásnegyedében. Fiatal lányként kezdett énekelni a helyi esküvőkön, és 13 évesen beajánlották Bezalel Aloninak, a Hatikva negyed színházi társulatának vezetőjének. Haza zsenge kora ellenére Aloni felismerte a benne rejlő lehetőségeket, és a szárnyai alá vette, a karrierje pedig beindult, először színésznő-énekesnőként színpadon és zenés filmekben, később pedig jóhiszemű popsztárként.

Miután három albumot adott ki Aloni színházi társulatával, Haza 1980-ban megjelentette első szólóalbumát. Izraelben a könnyű pop és a Zemer Ivri néven ismert műfajjal hozták kapcsolatba – a könnyűzene letisztult stílusával, folkos gyökerekkel és cionista érzelmekkel. Az 1980-as évek elejére országos hírnévre tett szert, és négy egymást követő évben nyerte el „Az év énekesnője” címet.

1983-ban megtette első lépését a nemzetközi sztárság felé, amikor részt vett az Eurovíziós Dalversenyen. A „Hi” című dalával – amely valójában héberül „Chai”, azaz „él” – második helyezést ért el.

Chai – Ofra Haza (Eurovision Song Contest – Israel 1983)

UPSCALED VERSION HERE: https://youtu.be/XMPXFxJYoWI Ofra Haza sings Chai for Israel in the 1983 Eurovison Song Contest and ends up in second place with 136 points. Music by Avi Toledano and lyrics by Ehud Manor.

Egy évvel később, sikere csúcsán egy olyan dalgyűjteményt adott ki, amely nagyon különbözött attól, amit a rajongói megszoktak tőle. A Yemenite Songs, amely nemzetközileg Fifty Gates of Wisdom címmel jelent meg, egy jemenita népdalokból álló album volt – néhány régi, néhány pedig e hagyományos dalok szellemében íródott -, amelyet Haza a szüleinek dedikált. Az izraeli rádió értetlenül állt a dolog előtt. A dalok nem illettek bele a mainstream rádiózás szokásos Zemer Ivri vagy popzenéjébe, ezért csak a mizrahi zenei műsorokban játszották, bár ez sem volt mizrahi zene. De ha Izrael nem is tudott mit kezdeni az albummal, Haza nemzetközi karrierjét ez indította el.

Európában egy új marketingkategória, a „világzene” kezdett népszerűvé válni. A Nyugat „autentikus” zenére vágyott távoli országokból, és Haza pontosan ezt hozta el nekik.

Im Nin’Alu – Ofra Haza

Im Nin’Alu (If The Doors Are Locked) – Ofra Haza.

A „Galbi” című dal táncos remixe, amelyet Aharon Amram írt és komponált, és Izhar Ashdot producere készített nagy siker lett Nagy-Britanniában. Ez újabb remixet eredményezett, ezúttal az „Im Nin’alu”-ból, Haza tolmácsolásában, amely Shalom Shabazi rabbi 17. századi versét idézi. Az Ashdot hivatalos remixe az „Im Nin’alu”-ból 1988-ban hatalmas táncparkett-sláger lett Európában, és az Egyesült Államokban is nagy sikert aratott: a Billboard Hot Dance Club Play Chart 15. helyét érte el. A dal vokális intróját az angol elektronikus duó, a Coldcut is felhasználta a New York-i hip-hop duó, Eric B. & Rakim „Paid In Full” című számának remixében. Haza nemzetközi etno-dance szenzációvá vált, Németországban kétszer egymás után megnyerte az „Év énekesnője” díjat.

Az „Im Nin’Alu” és a „Galbi” remixei az 1988-ban megjelent első nemzetközi albumán, a Shaday-n jelentek meg. Ez volt az az évtized, amikor az európai popkultúrát minden egzotikus dolog lenyűgözte és izgatta.

Ofra haza – The Prince Of Egypt – Deliver Us (Hebrew Version)

Ofra haza – The Prince Of Egypt – Deliver Us (Hebrew Version)

Az 1990-es évek eleje volt Haza nemzetközi karrierjének csúcspontja. Paul Anka-tól Paula Abdulig, Sarah Brightmantól Iggy Popig és a Sisters of Mercyig számos szupersztárral dolgozott együtt. 1993-ban ő lett az első izraeli, akit Grammy-díjra jelöltek Kirya című albumáért. Haza egyik utolsó projektje volt, hogy a DreamWorks Az egyiptomi herceg című animációs zenés drámájában, az Exodus alapján készült Egyiptom hercege című filmben Mózes anyjának, Jóchevednek a hangját adta (akit illusztráltak is, hogy hasonlítson rá). Haza énekelte Yocheved drámai dalát, a „Deliver Us” című dalt, amelyet Hanz Zimmer komponált.

Az eredeti angol és a héber változatban is ő szólaltatta meg Yocheved párbeszédét, de profi lévén magát a dalt is 18 különböző nyelven adta elő a film szinkronizálásához.

Egy bizonyos ponton azonban karrierje – tisztázatlan okokból – megtorpant. Akárhogy is történt, mindennek véget vetett korai halála 2000-ben, 42 éves korában.

A Tablet azt írja, hogy Ofra Haza rejtőzködve élte az életét. Az izraeli sajtó évekig találgatta, hogy mikor fog férjhez menni. Gyakran állította, hogy van barátja, de a barátja sehol sem volt látható. Az első férfi, akit bemutatott a médiának, Doron Ashkenazi volt, egy elvált, kétgyermekes családapa, akihez 1997-ben ment feleségül. Ezt követően megszakította kapcsolatát Bezalel Alonival, és hagyta, hogy férje irányítsa a karrierjét. Alig három évvel később AIDS-ben meghalt. Ashkenazi a következő évben kokain túladagolásban halt meg. A médiából kiderült, hogy ő is HIV-pozitív volt. A cikk szerint a család a férjet vádolta a betegség átadásával, a férj fia azonban azt állította, hogy mindketten betegek voltak már a házasság előtt. Az igazságot valószínűleg soha nem fogja megtudni a rajongói tábora.

Fotó: Flickr

Minden idők legjobb énekesnői közé választották a „Közel-Kelet Madonnáját”

A tragikusan fiatalon elhunyt Ofra Hazát már karrierje kezdetén Izrael pophercegnőjeként emlegették.