Kitüntették Ferencz Benjámint, az utolsó élő nürnbergi ügyészt

A nürnbergi perek magyar származású ügyésze csütörtökön kapta meg a rangos kitüntetést.

A rangos kitüntetést fia vette át a 102 éves, ágyhoz kötött édesapja nevében. A floridai Delray Beachen tartott átadáson szomszédok, ügyvédek és a zsidó közösség vezetői, valamint az Amerikai Zsidó Bizottság és a Rágalmazásellenes Liga, továbbá holokauszt-túlélők is képviseltették magukat.

Lois Frankel demokrata képviselő is jelen volt, aki a kongresszusban a díj odaítélésére tett erőfeszítéseket irányította.

A Kongresszusi Aranyérem a törvényhozás legmagasabb szintű nemzeti elismerése, az Egyesült Államok történelmében eddig mindössze 175-en kapták meg a kitüntetést.

Frankel a JNS-nek elmondta, hogy egy zsidó szervezet kereste meg őt a Ferencznek adományozandó kongresszusi aranyérem ötletével.

„Ó, ez könnyű lesz”

– mondta, hogy azt gondolta.

Végül Kathy Manning észak-karolinai demokrata képviselővel és Joe Wilson dél-karolinai republikánus képviselővel társult, hogy keresztülvigye a törvényjavaslatot a képviselőházon, míg Kirsten Gillibrand New York-i demokrata szenátor vezette az erőfeszítéseket a Capitolium másik oldalán.

Ferencz Benjámin: még mindig nem tanultuk meg a nürnbergi leckét

A nürnbergi perek utolsó életben lévő ügyésze szerint a társadalomnak fel kell hagynia „a háborúk dicsőítésével”.

Frankel elmondta, hogy tekintettel a jelenlegi nyugtalanító körülményekre, úgy érzi, hogy a kongresszus egésze üzenetet akart küldeni az amerikai közvéleménynek.

„Az antiszemitizmus erősödése a világban – ez a gyűlölet – úgy vélem, ez motiválta ezeket a kongresszusi képviselőket és szenátorokat, hogy beszálljanak, hogy üzenetet küldjenek a világ legmagasabb, leghatalmasabb kormányzati szerve által” – mondta Frankel.

„Az, hogy antiszemitizmus és a gyűlölet helytelen, és hogy a holokauszt valós volt, fontos üzenet.”

Ferencz, aki magyar zsidó bevándorlók fia volt, mindössze 27 éves volt, amikor főügyészeként részt vett az Einsatzgruppen-ügyben, amelyben 1947-48-ban 22 náci tisztviselőt vontak felelősségre és ítéltek el, akik a becslések szerint 1,3 millió zsidó meggyilkolásáért voltak felelősek. A Harvard Egyetemen folytatott bűnmegelőzési tanulmányait követően vonult be a hadseregbe, és egy olyan nyomozóegységben szolgált, amely az elsők között jutott el több felszabadított koncentrációs táborba, hogy dokumentálja a nácik bűneinek bizonyítékait.

Nem sokkal leszerelése után Ferenczet beszervezték, hogy vegyen részt a nürnbergi vádeljárásban, ami jogi karrierjének első ügye lett. Később életében kulcsszerepet játszott a Nemzetközi Büntetőbíróság megalakításában, amely az emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel kapcsolatos kérdésekben globális legfelsőbb bíróságként szolgál. Ferencz emellett a holokauszt túlélőinek kártérítéséért is harcolt.

„Nyilvánvalóan a DNS-ében volt ez a szenvedély az emberiség és az igazságosság iránt”

– mondta róla Frankel.

A nürnbergi per egykori ügyésze szerint Putyinnak rács mögött a helye

A magyar származású Ferencz Benjámin szerint Putyint ugyanúgy bebörtönözhetik, mint Radovan Karadzic boszniai szerb vezetőt, akit népirtás miatt ítéltek el.