Izraeli régészek teljesen feltárják a jeruzsálemi Siloáh-víztározót

A helyszín várhatóan a város egyik legfontosabb történelmi és turisztikai helyszínévé válik majd – írja a JNS.

„Egy ősi jeruzsálemi medencét, amelyet két évezreddel ezelőtt, a Második Szentély idején zsidó zarándokok milliói használtak rituális fürdőnek, mielőtt felmentek a Templom-hegyre, és amelyet a keresztények úgy tisztelnek, mint azt a helyet, ahol Jézus meggyógyított egy vak embert, teljesen feltárnak, majd megnyitják a nyilvánosság előtt” – jelentette be kedden az Izraeli Régészeti Hatóság.

A Dávid városának déli részén, Jeruzsálem ősi centrumában, az óváros falain kívül található Siloáh medencéje várhatóan a város egyik legfontosabb történelmi és turisztikai helyszínévé válik majd.

A medence az elmúlt 150 évben a régészek és tudósok figyelmének a középpontjában volt.

Az ásatások januárban kezdődnek és várhatóan néhány hónapig tartanak, a helyszínt pedig várhatóan egy év múlva nyitják meg a nagyközönség előtt.

A Siloáh-medencét a 19. század végén tárták fel, amikor Frederick Jones Bliss és Archibald Campbell Dickie vezetésével brit és amerikai régészek feltárták a medence néhány lépcsőfokát, majd az 1960-as években Kathleen Kenyon brit régésznő végzett munkálatokat.

A lelőhely kiterjedését teljesebb mértékben csak 2004-ben tárták fel, amikor a város Gihon vízszolgáltató vállalata infrastrukturális munkálatokat végzett, és egy traktor véletlenül több helyet is feltárt, ami akkor részleges ásatáshoz vezetett – mondta Dr. Amit Re’em, az Izraeli Régészeti Hatóság jeruzsálemi kerületi régésze.

A jól megőrződött, faragott kővel borított medence monumentális helyszín volt, és a régészeti közösségben egyetértés volt abban, hogy ez valóban a Siloáh-medence – mondta.

Megtalálhatták a kőfejtőt, amelyben megmunkálták a köveket a Második Szentélyhez

Az ókori Jeruzsálem nagyszabású építkezéseihez, mint például amilyenek Templom-hegyen zajló munkálatok is voltak, hatalmas mennyiségű építőanyagra volt szükség.

Ráadásul a medencétől a hegyre vezet a nemrég feltárt, „zarándokútnak” nevezett, szomszédos kőút, amelyen a zsidó zarándokok a Második Szentély idején a Templom-hegyre mentek fel, miután megtisztították magukat vízben és fehér köntösbe öltöztek – mondta az izraeli régész.

Ez a medence Jézus idején is használatban volt – jegyezte meg. János evangéliuma szerint Jézus a Siloáh-medencénél gyógyította meg a vak embert.

„Kétségtelen, hogy ez Jeruzsálem egyik legfontosabb történelmi helyszíne, és mint ilyen, teljes mértékben fel kell tárni”

– mondta Re’em.

Még nem tudni, hogy mi van a medence alatt, és hogy a medence egy korábbi, az első Szentély idejéből származó szakaszát is megtalálják-e – mondta a régész.

A Siloáh-medence Jeruzsálem vízrendszerének részeként épült Ezékiás király (i. e. 715-687/6) uralkodása idején, ahogyan az a 2Királyok 20:20-ban le van írva.

Ez szolgált a Gihon-forrás vizének víztározójaként, amelyet egy földalatti alagúton keresztül vezettek el. Elhelyezkedése és fontossága miatt a Siloáh-medencét mintegy 2000 évvel ezelőtt, a Második Szentély időszakának végén felújították és kibővítették.

Kétezer éves rituális fürdő maradványait kellett elmozdítani egy építkezés miatt

Mielőtt elkezdtek volna egy nagyobb csomópontot építeni az alsó galileai Hamovil útkereszteződésnél, az Izraeli Régészeti Hatóság fontos mentési munkálatokat hajtott végre.

A mintegy 1,25 hektárnyi terület tervezett feltárása azután kezdődik, hogy egy 14 éves jogi küzdelem júniusban véget ért, amikor az izraeli legfelsőbb bíróság nem talált okot arra, hogy megtámadja az Ateret Cohanim szervezet 99 évre szóló, további 99 évvel meghosszabbítható bérleti szerződésének érvényességét a görög ortodox egyháztól, Jeruzsálem legnagyobb földtulajdonosától.

Az Ateret Cohanim egyik célja, hogy a történelemben gazdag területen földterületeket vásároljon a nyilvánosság számára – mondta Doron Spielman, a Dávid Városa Alapítvány alelnöke. Korábban a mindenki számára tiltott terület évtizedekig kopáran feküdt, és szeméttel volt tele – mondta.

Moshe Lion jeruzsálemi polgármester nyilatkozatában elmondta: „Hosszú évek várakozása után hamarosan megérdemeljük, hogy feltárhassuk ezt a fontos helyszínt, és hozzáférhetővé tegyük az évente Jeruzsálembe látogató több millió látogató számára”.

2019-ben, a koronavírus kitörése előtt egymillió látogató kereste fel a Dávid Városát, jövőre pedig rekordszámú, hárommillió látogatót várnak a drótkötélpálya beindításával – mondta Oriya Dasberg, a Dávid Város Alapítvány fizikai fejlesztéséért felelős vezetője.

„Ugyanúgy, ahogy ez a medence évezredekkel ezelőtt zarándokokat vonzott – őseink útján -, most turisták millióit fogja vonzani”

– mondta.

Törökország beleegyezett, hogy visszaadja a Siloáh-feliratot Izraelnek

A 2700 éves kőtábla alátámasztja a Bibliának az egyik történetét.