Németország reméli, hogy aláírhatja az izraeli Arrow-3 rakétavédelmi rendszer megvásárlásáról szóló szerződést, és a rendszer 2025-re működőképes is lehet.
Izrael úgy véli, hogy az Egyesült Államok engedélyezni fogja az Arrow-3 rakétavédelmi rendszer eladását Németországnak – közölte kedden Beni Ganz leköszönő védelmi miniszter.
„Beszéltünk velük, hogy engedélyezzék ezt, a folyamat folyamatban van, és bízom benne, hogy átmegy”
– mondta Ganz a Ynet Newsnak nyilatkozva.
Szintén hétfőn az izraeli védelmi minisztérium leköszönő főigazgatója, Amir Eshel nyugalmazott vezérőrnagy találkozott Benedikt Zimmer német szövetségi védelmi minisztériumi államtitkárral az éves kétoldalú stratégiai párbeszéd keretében.
A találkozón részt vettek az izraeli védelmi minisztérium Politikai és Pol-Mil Irodájának, valamint a DDR&D-nek a vezető tisztviselői, valamint német kollégáik a Védelmi Minisztérium Politikai Igazgatóságán, a Stratégiai Fegyverkezési Együttműködési Hivatalban, az Államtitkári Hivatalban és a Közel-Keleti Irodában.
A védelmi minisztérium által kiadott közlemény szerint a tisztviselők olyan globális és regionális stratégiai kérdéseket vitattak meg, mint „a növekvő iráni fenyegetés és Irán rosszindulatú magatartása, az orosz-ukrán háború globális következményei, a kétoldalú védelmi együttműködés, a regionális stabilitás erősítéséhez fűződő közös érdek, a kutatási és fejlesztési folyamatok kiszélesítése és még sok más kérdés a régióban és a világban zajló fejlemények fényében”.
A megbeszélésen megvitatták az Arrow-3 tervezett berlini eladásával kapcsolatos fejleményeket is.
Miközben Németország igyekszik erősebb szerepet játszani Európa katonai vezetésében, Berlin hétfőn visszalépett attól a vállalásától, amelyet az ukrajnai orosz inváziót követően tett, hogy a védelmi kiadásokat a GDP legalább 2%-ára emeli.
Az orosz inváziót követően Olaf Scholz német kancellár szociáldemokrata pártja közölte, hogy 100 milliárd eurós (108 milliárd dollár) különalapot hoz létre a fegyveres erők gyors korszerűsítése érdekében. Az SDP-t azonban heves bírálatok érték a védelmi kiadások lassú bevezetése miatt.
Németország mindazonáltal reméli, hogy aláírhatja az izraeli Arrow-3 rakétavédelmi rendszer megvásárlásáról szóló megállapodást, és a rendszer 2025-re működőképessé válhat.
Egy forrás szerint, ha Oroszország nem szállta volna meg Ukrajnát tavaly februárban, sokkal nehezebb lett volna meggyőzni a törvényhozókat az Arrow-3 megvásárlásáról.
Az üzlet becslések szerint 3 milliárd euróba kerülne, ami a legnagyobb védelmi üzlet lenne Izrael történetében.
A német légierő vezetője, Ingo Gerhartz altábornagy novemberben Izraelben járt, és meglátogatta a rendszert gyártó Israel Aerospace Industries-t, valamint az IDF és az izraeli légierő magas rangú tisztviselőit.
Berlin azért szorgalmazza a rendszer beszerzését, mert nem rendelkezik olyan rakétavédelmi rendszerrel, amely képes lenne a rakéták elfogására a 15 000 méteres exoatmoszférikus tartományban, mint amire az Arrow-3 képes, így az európai nemzetet fenyegető veszélyek szempontjából ez a legmegfelelőbb rendszer.
Németország legalább három elfogórakéta beszerzését reméli.
Olaf Scholz német kancellár márciusban, amikor találkozott Naftali Bennett akkori miniszterelnökkel, első ízben kérte a rendszert. És bár Izrael jóváhagyta az eladást, egy forrás szerint az export késlekedése az Egyesült Államok jóváhagyásának hiányára vezethető vissza.
Az Arrow-3, Izrael egyik legfejlettebb légvédelmi rendszere, több mint 100 km-es magasságban képes ballisztikus rakéták elfogására, és a jelentések szerint akár 2400 km-es hatótávolsággal rendelkezik.
Az Israel Aerospace Industries által kifejlesztett rendszer az Egyesült Államokban kifejlesztett alkatrészeket tartalmaz, amely milliárdokat fektetett a rendszerbe.
Washington azt követeli, hogy az eladott elfogórakéták legalább 50%-át helyben építsék meg.
Annak érdekében, hogy Washington zöld utat adjon az eladásnak, Beni Ganz védelmi miniszter többször is beszélt amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal a javaslatról, valamint német kollégájával, Christine Lambrecht-tel.
A rendszer beszerzése várhatóan része lesz a European Sky Shield Initiative nevű közös légvédelmi program európai fejlesztésének, amely 14 NATO-tagországot érint.
Októberben Brüsszelben szándéknyilatkozatot írtak alá az Égi Pajzs fejlesztésének elindításáról, amelynek élén Berlin áll, és amelynek célja egy európai légvédelmi rendszer létrehozása az európai nemzetek közös légvédelmi eszközök és rakéták beszerzése révén.
A rendszer a közeli hatótávolságú fenyegetéseket, például a drónokat, és a közepes és nagy hatótávolságú fenyegetéseket, például a ballisztikus és cirkálórakétákat, amelyek akár nukleáris fegyverekkel is felfegyverkezhetnek, is elhárítaná.
