A kemény berlini neonáci, aki ma már büszke zsidóként él Tel-Avivban

Yonatan Langer 38 éves tel-avivi lakos ma már halk szavú, udvarias, kippát visel, kóser ételeket fogyaszt, és minden nap imádkozik – a hívő zsidó mintaképe.

Tizenöt évvel ezelőtt azonban ő volt Lutz Langer: egy kemény berlini neonáci, aki azon dolgozott, hogy elpusztítsa a szerinte degenerált zsidó kormányt.

A lengyelországi Krakkóban, ahová azért utazott, hogy részt vegyen az auschwitzi koszorúzási ünnepségen, a JC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a judaizmusra való áttérése hogyan változtatta meg az életét, és hogyan tanította meg a gyűlölet elutasítására.

Langer szerint a neonácik „alvó ügynökök” szerte a kontinensen, akik a demokrácia megdöntésére és faji háború kirobbantására készülnek.

Langer elmondta, hogy az „elkötelezett fehér nacionalisták” normális munkahelyeken dolgoznak, és kerülik a tüntetéseket, amelyek miatt rendőrségi megfigyelési listára kerülhetnek.

A színfalak mögött azonban csendben a hitleri Németország újjáélesztésén dolgoznak. Langer a JC-nek elmondta, hogy mióta elhagyta a mozgalmat, „a neonáciknak most sokkal több pénzük lett, nagyon jól szervezettek, segítik egymást szerződésekkel és üzleti kapcsolatokkal, és nagyon befolyásosak, különösen a közösségi médiában”.

Bár lehetetlen pontosan tudni, hogy hány aktív fehér nacionalista tevékenykedik Európában, vannak arra utaló jelek, hogy legalábbis Németországban a probléma széles körben elterjedt.

A német katonai hírszerzés 2008 és 2020 között mintegy 200 szélsőjobboldali radikálist azonosított a fegyveres erőknél.

2020-ban Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter feloszlatta a különleges erők elit alakulatát, a KSK-t, mert attól tartottak, hogy szélsőjobboldali szélsőségesek szivárogtak be.

Katonákat, rendőröket szervezne be az európai szélsőjobb

Az Europol jelentése szerint a neonáci szerveződések egyre inkább érdeklődnek a fegyverek és robbanószerek iránt. Eperjesi Ildikó írása.

És ami a legaggasztóbb, 2017-ben a rendőrség leleplezett egy volt rendőrök és katonatisztek által kitervelt összeesküvést, amelynek célja egy sor német politikus meggyilkolása és a demokrácia megdöntése volt.

A leendő terroristák, akik mindannyian képzett mesterlövészek voltak, fegyvereket és golyóállómellényeket halmoztak fel, és több tízezer potenciális célpontról készítettek listát. A német terrorellenes ügynökség, a BfV szerint a csoport „óriási intenzitással” készült.

Langer azt állította, hogy berlini sejt (amelynek ő is tagja volt) titokban az „X. napra” készült, amikor „utcára vonulnak” és Németországban faji háborút robbantanak ki.

„Véletlenszerűen mentünk felvonulásokra, de köztudott, hogy amikor felvonulásokra mész, a rendőrség azonosít, és a radarjukon leszel” – mondta.

„Ezért volt egy klubhelyiségünk, ahová neonáci vezetőket, zenészeket hívtunk meg, és kapcsolatot teremtettünk más csoportokkal. Játszottuk a neonáci zenénket a környékbeli németek számára, gyakran jöttek barátok, és kidolgoztuk az X-nap ötletét.”

Elmondása szerint csoportja tervei mögött az állt, hogy „visszatérjen a nácik ideje”.

Ennek az álomnak a középpontjában a többségi társadalomba való rejtett beszivárgás állt.

„Kapcsolatba léptünk [egymással], bevontuk egymást, és megpróbáltunk magasabb pozíciókat elérni, ahol befolyásolhattuk volna [a német társadalmat], mert amikor az utcán vagy, és felvonulásokra jársz, rövid távon, nem érsz el semmit.

Langer szerint a hozzá hasonló neonácik „nem csak Németországban vannak”, hanem „minden országban”.

A közösségi médiahálózatok növekedése eközben sokkal egyszerűbbé teszi a szélsőségesek kapcsolatteremtését.

„Nagyon könnyen el lehet jutni emberekhez, még akkor is, ha egy kisvárosban vagy” – mondta.

Langer 1983-ban született Kelet-Németországban keresztény szülők gyermekeként, és tipikus középosztálybeli családban nőtt fel.

Tinédzserként karateórára járva a szélsőjobboldali oktatója radikalizálta őt, és fokozatosan egyre mélyebbre és mélyebbre keveredett a berlini szélsőjobboldali rockszcénában.

„Az edzőtáborokban neonáci zenét kezdtünk hallgatni, és a zenéről másolatokat készítettünk” – mondta.

„Bulizni jártunk, aztán egy ponton rájöttünk, hogy klubokba járva nem lehet azt a zenét hallgatni, amit mi szeretünk, ezért nyitottunk egy klubhelyiséget Berlinben, ahol összegyűltünk, megtartottuk a bulijainkat, és játszottuk a neonáci zenénket.”

Egy évtizedes neonáci vezetői tevékenység után fokozatosan kiábrándult, és elkezdte keresni a menekülést a mozgalomból.

Ekkor egy álom arra inspirálta, hogy a kabbala felé forduljon, amelyen keresztül kapcsolatba került egy zsidó férfival, aki segített neki abban, hogy eltávolodjon erőszakos múltjától.

Langer szerint a zsidó értékek tanítása sokaknak segíthet a deradikalizálódásban és a gyűlölet elutasításában.

Az Európa-szerte élő zsidó vezetőkkel arról beszélgetve, hogyan utasította el a szélsőségességet, Langer azt mondta, hogy „meg kellett tanulnia, hogy emberré váljon”.

„14 év után most itt állok önök előtt, mint egy ortodox zsidó, akit az izraeli rabbinátus elismer, aki Izraelben él, aki lehetőséget kapott egy új életre”

– mondta.

„Az antiszemitizmus nem a zsidók problémája, hanem mindannyiunk problémája. A gyűlölet a gyökerénél van, és a gyűlölet nem áll meg a zsidóknál. Több fényt kell vinnünk a világunkba, hogy a sötétség eltűnjön.”

Soha ennyi neonáci nem volt még Németországban

A színtér jellegzetessége a legfőképpen az idegenellenességben gyökerező erős hajlandóság az erőszakra.