A brazil zsidó közösségi vezetők nem foglaltak nyíltan állást az ország két elnökjelöltje között, akik mindketten népszerűek, de ellentmondásosak.
A vezetők attól tartanak, hogy ha nem így tennének akkor még több olajat öntenének a 120 ezer fős brazíliai zsidó közösségekben tomboló tűzre, amely az ország nagy részéhez hasonlóan erősen polarizálódott Bolsonaro viharos első ciklusa után.
Sok brazil zsidó, egy magasan képzett, nagyrészt közép- és felsőosztálybeli csoport, szintén úgy érzi, hogy a két pólus között rekedt, és egy olyan stabil vezetőt szeretne, aki javítja a mindennapi életkörülményeket, és egyben erősen Izrael-párti. Úgy tűnik, hogy Bolsonaro és da Silva kívül esik a kívánt Venn-diagram közepén.
„Az én jelöltem nem tökéletes, de jobb az alternatívájánál. Úgy érzem magam, mint szefárd őseim, akiknek a kereszt és a kard között kellett választaniuk”
– jellemezte a helyzetet Luciana Levy pszichológus, utalva a portugál zsidókra, akiknek az inkvizíció idején választaniuk kellett a kereszténységre való áttérés és a halál között. Azt azonban nem árulta el, hogy melyik jelöltet választja.
A vasárnapi utolsó fordulóban Bolsonaro és da Silva között választani minden bizonnyal két, egymástól merőben eltérő világnézetű és politikájú jelölt között jelent választást. Október 2-án egyikük sem kapta meg az országos szavazatok több mint 50%-át – da Silva 48%-ot, Bolsonaro 43%-ot -, így az ország második fordulóra kényszerült. Az egyik felmérés szerint statisztikailag most döntetlenre állnak.
Bolsonaro és a zsidóság
A 67 éves Bolsonaro nyugalmazott katonatiszt és buzgó keresztény nacionalista, aki 2018-ban egy hirtelen populista hullámot meglovagolva olyan módon jutott hatalomra, amelyet sokan Donald Trump győzelméhez hasonlított. A „trópusi Trump”, ahogy a volt amerikai elnök nevezi őt, a hivatali ideje alatt és azt megelőzően tett gyújtó hangú kijelentéseiről vált ismertté, például arról, hogy azt mondta, inkább halottan látná a fiát, minthogy meleg legyen, és a fekete rabszolgák leszármazottait állatokhoz hasonlította. Egy kamera felvette azt is, amikor azt mondta egy politikusnőnek, hogy nem erőszakolná meg, mert nem méltó rá.
Bolsonaro a világjárványra idején a vírust egy „kis influenzának” nevezte, és késleltette a vakcinák beszerzését, miközben Brazília halálos áldozatainak száma az egekbe szökött (a hivatalos halálozási szám jelenleg 687 000 fölött van, ami a második az Egyesült Államok után).
Sok zsidó azonban tudomásul vette, hogy Bolsonaro a brazil vezetőhöz képest közel áll Izraelhez. A brazil zsidó közösséggel való kapcsolatait 2017 áprilisában élénkítette fel, amikor még kongresszusi képviselőként meghívták, hogy beszéljen a riói Hebraica klubban, egy sport- és kulturális központban, amelyet 1957-ben alapítottak európai zsidó bevándorlók.
„A szívem zöld, sárga, kék és fehér”
– mondta az izraeli és a brazil zászlóra utalva, majd dicsérte a zsidó államot hatalmáért és szociális jóléti rendszeréért, mondván, hogy ez inspirálhatja Latin-Amerika legnagyobb nemzetét.
Elnökként Bolsonaro gyorsan összebarátkozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki az első hivatalban lévő izraeli miniszterelnök lett, aki Brazíliába látogatott, amikor részt vett Bolsonaro beiktatásán 2019. január 1-jén. Az út során a páros elment egy riói zsinagógába, ahol Bolsonaro megismételte kampányígéretét, miszerint a brazil nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezi át. (Egy évvel később Brazília új kereskedelmi irodát nyitott Jeruzsálemben a nagykövetség áthelyezésének első lépéseként, ami azonban még nem történt meg.)
Mindössze három hónapos hatalomra kerülése után Bolsonaro hivatalos látogatást tett Izraelben, ahol a Ben Gurion repülőtérre való megérkezésekor héberül beszélt, és történelmi látogatást tett a Siratófalnál Netanjahuval.
De odahaza Bolsonaro többször is meglepte a zsidó közösségeket. 2019-ben, a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékhelyen tett látogatását követően Bolsonaro kijelentette, hogy a nácizmus baloldali mozgalom volt. Két héttel később azt mondta, hogy a holokauszt bűnei megbocsáthatóak.
2020-ban a koronavírus elleni küzdelem során egy bizarr szlogent alkalmazott, amely az auschwitzi koncentrációs tábor bejáratánál lévő hírhedt náci feliratot idézte: „Arbeit macht frei”, azaz „a munka szabaddá tesz”. 2021-ben pedig hivatalos látogatáson fogadta Beatrix von Storchot, egy szélsőjobboldali német politikust, akinek nagyapja Hitler pénzügyminisztere volt, amit több zsidó csoport is kifogásolt.
Összefoglalva az évek során anticionista brazil vezetők, a féktelen kormányzati korrupció és a szólásszabadság múltbeli elnyomása után az óvatos zsidók számára Bolsonaro üdítő változást jelentett.
A baloldali jelölt
Da Silva ugyanolyan népszerű a baloldalon, mint Bolsonaro a jobboldalon – annak ellenére, hogy a volt elnök 580 napot ült börtönben.
Az egykori szakszervezeti szervezőből lett szocialista politikus, da Silva 2003 és 2010 között volt Brazília elnöke, és ez idő alatt ambiciózus szociális programokat vezetett be – például a jövedelmi egyenlőtlenségek leküzdését célzó, „lulizmusnak” becézett gazdasági mozgalmat.
Hivatali idejét azonban botrányok kísérték. 2017-ben korrupció és pénzmosás miatt elítélték és börtönbe került. Da Silva egy olyan sajtótörvényt is megpróbált életbe léptetni, amely az újságírókra vonatkozó szabályok megváltoztatására szólított fel, és egyesek attól tartottak, hogy lassú visszatérés kezdődik a diktatúra korszakához. Emellett világszerte támogatta a diktatórikus rezsimeket olyan országokban, mint Kuba, Venezuela, Szíria, Líbia és számos afrikai ország.
Da Silva és politikai keresztlánya, Dilma Rousseff kormánya – aki őt követte az elnöki poszton, de végül a költségvetés manipulálása miatt eltávolították hivatalából – folyamatos problémákkal és ellentmondásokkal szembesült Izraellel kapcsolatban, ami a helyi zsidó közösséggel való konfrontációhoz vezetett.
2009-ben da Silva szívélyesen fogadta a hírhedt holokauszt-tagadó Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnököt, akinek látogatása éles nemzetközi bírálatokat váltott ki.
2010-ben, első hivatalos izraeli látogatása során da Silva megtagadta, hogy meglátogassa Theodor Herzl sírját, amely a cionizmus atyja születésének 150. évfordulója tiszteletére a külföldi tisztviselők számára előírt útiterv része volt. Napokkal később koszorút helyezett el Jasszer Arafat sírjánál Ramallahban. Kormányzása utolsó hónapjában kormánya hivatalosan is elismerte Palesztinát államként.
Rousseff alatt a palesztin vezetők nagykövetséget nyitottak Brazíliában, az elsőt a nyugati féltekén. Kormánya 2015-ben diplomáciai válságot szított Izraellel, mert elutasította Jeruzsálem jelöltjét a brazíliai nagyköveti posztra. Egyesek szerint ezzel azt torolta meg, hogy egy évvel korábban egy magas rangú izraeli diplomata „diplomáciai törpének” nevezte, miután a dél-amerikai ország visszahívta nagykövetét Tel-Avivból, hogy tiltakozzon Izraelnek a Hamász elleni támadása ellen a nyári gázai háború idején.
Hogyan szavaznak a zsidók?
Egyetlen közvélemény-kutatás sem rögzítette, hogy a zsidók vagy más vallások hívei hogyan fognak szavazni. Claudio Lottenberg, az ország zsidó ernyőszervezetének, a Brazil Izraelita Konföderációnak az elnöke elismerte, hogy a zsidó közösség jelenleg nagyon polarizált. Lottenberg elmondta, hogy
„azon dolgozik, hogy csökkentse a polarizációt, megmutatva, hogy zsidó közösségünk meglehetősen plurális és sokszínű”.
Adriana Griner, aki közalkalmazottként dolgozik a riói önkormányzatnál, egyike a sok zsidónak, aki da Silvára szavazott.
„Számomra nem az a kérdés, hogy Lula jobb-e a zsidóknak vagy sem. Az én szavazatom Bolsonaro ellen szól, aki rasszista, nőgyűlölő és nárcisztikus. Zsidóként tudjuk, hogy a rasszizmus számára a nácizmusnak helyet adni csak egy ugrás” – mondta.
Roberto Justus, egy zsidó üzletember és híres televíziós műsorvezető, hasonlóan érez, de ő inkább az ellenkező oldalra szavaz.
„Nem értek egyet mindennel, amit Bolsonaro mond és tesz, de nem értek egyet mindennel, amit Lula tett és tenni szándékozik. Nem nevezhetjük normálisnak azt, ami erkölcsileg elfogadhatatlan. Az őszinteségnek kell lennie a legfőbb értékünknek” – mondta egy videóban, amelyet már több mint 15 millióan láttak az Instagramon.
„Ez nem csak egy újabb választás. Ez egy mérföldkőnek számító döntés arról, hogy merre akarunk menni mint társadalom”.
