- „A budapesti chábád vezette Milton Friedman Egyetem jelentős bővítésre készül – több zsidó diák a cél” – címmel terjedelmes írásban számolt be a Jewish Telegraphic Agency, az egyik vezető zsidó hírportál, az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség által működtetett Milton Friedman Egyetemen tervezett bővítésről. A cikket eredeti formájában, mindössze zárójelben olvasható szerkesztőségi megjegyzésekkel közöljük a pontos helyzetértékelés elősegítése végett.
Budapest még mindig a zsidó gondolkodás és kultúra egyik fő központja, és számos impozáns zsidó intézménynek ad otthont, mint például az impozáns Dohány zsinagóga és a 145 éves Zsidó Egyetem.
Ugyanakkor vitathatatlanul a legambiciózusabb intézmény mind közül egy szürke külvárosi egyetemi campusban lelhető fel Budapest északi szélén. Itt lazán öltözött fiatal férfiak és nők piknikeznek, dohányoznak a négy, tágas előcsarnokkal összekötött épületet körülvevő pázsiton.
Ez a Milton Friedman Egyetem (MFE) , amelyet a befolyásos amerikai zsidó közgazdászról neveztek el, akinek bevándorló szülei az akkori Magyarország (ma Ukrajna) területéről származtak. Az egyetem 2018-ban nyílt meg az EMIH, a chábád-lubavicsi hászid mozgalomhoz kötődő magyarországi zsidó közösség égisze alatt.
Az MFE-nek jelenleg mintegy 700 nappali tagozatos diákja van, akiknek csak mintegy 15%-a zsidó. A májusban elnyert 22 millió dolláros (a valójában mai értéken számított, nem mellesleg öt év alatti majd’ 8 milliárd forint alig 18 millió dollár – a szerk.) kormányzati támogatásnak köszönhetően azonban az iskola – amely közel hatszorosára növelheti a beiratkozók számát – terjeszkedni szeretne, és „a magyar egyetemi élet egyik főszereplőjévé” válhat – mondta Bodnár Dániel, az egyetem elnöke.
Egy világi egyetem működtetése szokatlan a chábád, egy ortodox mozgalom számára, amelynek rabbijai világszerte végeznek közösségépítő munkát. A csoport híres arról, hogy igyekszik a kevésbé hívő zsidókkal is kapcsolatot teremteni, ugyanakkor a többi zsidó irányzathoz hasonlóan nem folytat hittérítést a nem zsidók körében. Az egyetem egyébként sem vallási intézmény: A legtöbb hallgató üzleti tanulmányokat folytat.
Az EMIH azt reméli, hogy az Askenáziumnak nevezett zsidó tanulmányok tanszéken bővíteni tudja a hallgatók számát, és egy nemrégiben készült jelentés szerint végül rabbiképzőt is nyitni szeretne.
„Egy olyan országban, ahol a zsidó közösségi életet megtizedelte a holokauszt és a kommunizmus, a zsidó közösség csak úgy lehet releváns, ha a lehető legnyitottabb és legváltozatosabb működéssel népszerűsíti hitét és értékeit”
– mondta Köves Slomó rabbi, az EMIH vezetője.
Az EMIH ellenzői szerint a csoport az egyetemet stratégiaként használja fel, hogy több állami támogatáshoz és befolyáshoz jusson.
„Nincs igazi követőjük Magyarországon, ezért olyan burkolt szervezeteket hoznak létre, mint az MFE, amely nem zsidó, és üres zsinagógákat nyitnak” – fogalmazta meg vádjait Radnóti Zoltán, a Mazsihisz, a legnagyobb magyarországi zsidó hitközség egyik prominens rabbija.
A Mazsihisz a konzervatív vagy a maszorti zsidósághoz hasonló közép-európai felekezet, a neológia képviselője és régóta ellenséges kapcsolatban áll az EMIH-hel.
A chábád mozgalomhoz kötődő csoport – vádolta Radnoti, „örömmel megy bele bármibe, amit a kormány mond, cserébe pedig finanszírozást kap”.
Köves rabbi visszautasította ezeket az vádakat, rámutatva, hogy a Mazsihisz sokkal több kormányzati támogatást kap, mint az EMIH. Ezt a tényt egyébként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is megerősítette a JTA-nak. Semjen szerint a csoport a zsidó közösségeknek szánt kormányzati támogatások 75%-át (sic! – a szerk.) kapja; tavaly a Mazsihisz felavatott egy új szárnyat a budapesti Zsidó Jótékonysági Kórházában, amely 14 millió dolláros (valójában a teljes támogatás 4,8 milliárd forint, ami ugyan nem 14, de mai áron számolva is majd’ 10 millió dollár – a szerk.) kormányzati támogatásból épült.
Az újonnan megnyitott EMIH-zsinagógák – legalább ötöt avattak fel az elmúlt években – „élénkek és élettel telik”, mondta Köves rabbi.
Ami a zsidók alacsony arányát illeti az MFE-n, azt mondta, „ahogy a New York-i Yeshiva University vagy a Mazsihisz kórháza sem korlátozza tevékenységét a zsidókra, úgy mi sem”.
A szóváltás és az egyetem rámutat arra a bonyolult viszonyra, amelyekkel a magyarországi zsidó csoportok szembesülnek Orbán Viktor miniszterelnök vezetése alatt, aki azt mondta, hogy Magyarországot „illiberális demokráciává” akarja változtatni, és aki nemrég nemtetszését fejezte ki a fajok keveredéssel kapcsolatban.
A Mazsihisz arra figyelmeztetett, hogy Orbán „bátorítja az antiszemitizmust” a Soros György amerikai zsidó milliárdos elleni reklámkampányával, aki Magyarországon született és több baloldali ügyet finanszíroz, többek között Magyarországon is. (Soros az általa alapított és támogatott egyetemet, a CEU-t 2018-ban Budapestről Bécsbe költöztette, miután Orbán olyan szabályokat léptetett életbe, amelyek megakadályozták, hogy diplomákat adjon.) Köves rabbi azonban azt mondta, hogy a kampányban „semmi antiszemita” nincs.
A különbségek a múlt hónapban mutatkoztak meg, miután Orbán azt mondta, hogy a magyarok „nem akarnak kevert fajú néppé válni”, és egy romániai beszédében olyan szóhasználatot használt, mely többek szerint a nácizmus idejére utalt.
A Mazsihisz vezető rabbija, Frölich Róbert „az emberi méltóság és erkölcs megsértésének” nevezte Orbán megjegyzéseit. Köves rabbi „szerencsétlennek” nevezte azokat.
Köves megközelítése tükrözi a chábádon belül széles körben elterjedt hozzáállást, miszerint minden olyan kormánnyal helyénvaló együttműködni, amely nem veszélyezteti különösebben a zsidókat.
Ugyanakkor tükrözi azt a kreativitást is, amellyel a 43 éves, kiterjedt kapcsolatrendszerrel bíró rabbi rendelkezik, aki napi 16 órát dolgozik és képes volt az EMIH-et egy marginális csoportból a magyar zsidóság egyik vezető erejévé tenni.
Az egyetem csaknem két évtizeden át Zsigmond Király Főiskola néven volt ismert, mielőtt az EMIH 2018-ban megvásárolta. A tantermek tágasak, de a campus kora kezd meglátszani. Két kávézó van, az egyik kóser.
„A költségvetés nagy része a diákokra megy, nem az épületre”
– mondta Gere Ádám, magyar-zsidó matematikus, a főiskola vezérigazgatója.
A városközponttól mintegy félórányi autóútra található MFE nagyrészt lakóépületekkel övezett, azonban van néhány látnivaló, köztük egy Duna-parti strand több bárral és étteremmel, ahol sok MFE-s diák tölti az idejét. Az órák többsége magyar nyelven folyik, és csak a hallgatók kevesebb mint 10%-a érkezett külföldről.
A múltban sok diák magánúton fizette a jópár ezer dolláros tandíjat, ami még így is töredéke annak, amennyibe egy magánegyetem kerül az Egyesült Államokban, ám komoly összeg egy olyan országban, ahol az átlagfizetés alig több mint 21 ezer dollár. Bodnár szerint az új ösztöndíj leginkább a hallgatók által fizetendő tandíjat csökkenti, és idén először a legtöbb hallgató állami ösztöndíjat kaphat.
„A támogatás előtt az MFE aligha volt megfizethető a magyarországi lakosság jelentős része, köztük sok zsidó számára”
– mondta Bodnár az egyetemről, amelynek korábban 6 millió dolláros működési költségvetése volt.
„Most sokkal szélesebb hallgatói réteget tud vonzani.”
Köves rabbi azt szeretné, ha ez a szélesebb tanulói kör több zsidót is magában foglalna.
„Ezt kétféleképpen is megtehetjük: zsidó tanulmányokat kínálunk, de egyszerűen azzal is, hogy kiváló minőségű egyetemet hozunk létre, erős közgazdasági, kommunikációs, üzleti adminisztrációs és matematikai tanszékekkel, mert a zsidó diákok hagyományosan ezekhez vonzódnak”
– mondta.
A Mazsihisznek is van egy egyeteme is, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem, ahol zsidó tanulmányokat és szociális munkát oktatnak. Körülbelül 230 hallgatója van (akiknek, dacára, hogy az intézmény az MFE-vel ellentétben zsidó egyetemként definiálja magát, jelentős többsége egyébként szintén nem zsidó – a szerk.), éves költségvetése pedig körülbelül 1,5 millió dollár, amelynek felét a kormány, felét pedig a Mazsihisz biztosítja – mondta Balázs Gábor rektorhelyettes.
Ám a világi zsidók számára – tette hozzá Köves – szimbolikus jelentősége van egy zsidó csoport által működtetett világi egyetemnek Magyarországon, amely 1920-ban az első európai országként vezette be a zsidó beiratkozást korlátozó kvótát.
Az egyik zsidó diák, a 19 éves Laczkó Olivér azt mondta, hogy „jól érzi magát” a Milton Friedman Egyetemen, mert ez egy zsidó iskola.
De nem emiatt a tény miatt iratkozott be oda, és nem érzi szükségét annak sem, hogy ott bármi zsidósághoz kapcsolódót tanuljon, mondta. Mint sok magyar zsidónak, egyik szülője, az édesapja nem zsidó. Anyai nagyapja szintén nem zsidó, édesanyja pedig csak akkor tudta meg, hogy anyja zsidó, amikor Laczkó édesanyja 20 éves volt. „Érdekel a zsidó örökségem, de nem tartok sokat a vallási törvényekből” – fogalmazott.
Egy másik zsidó diák, Buzás Geri, aki az izraeli El Al légitársaság biztonsági szolgálatában dolgozik, azt mondta, hogy az MFE-en biztonságban érzi magát, mert az egyetem zsidó.
A Milton Friedman Egyetem „menő hely, laza, az előadók nagyon magas színvonalúak”
– mondta a 24 éves Buzás, aki nemzetközi kapcsolatokból szerez alapdiplomát, és nem tervezi, hogy zsidó tárgyakat tanul.
„Azt gondolom, hogy ez egy biztonságos hely is számomra, mert végül is zsidó srác vagyok”.
