Az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül nem indulnak újra teljes mértékben az orosz gázszállítások Európába, amíg a „kollektív Nyugat” fel nem oldja a Moszkva elleni szankciókat az ukrajnai invázió miatt – közölte a Kreml.
Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője az uniós, brit és kanadai szankciókat okolta azért, hogy Oroszország nem szállít gázt a kulcsfontosságú vezetéken keresztül, amely Szentpétervárról a Balti-tengeren keresztül Németországba pumpálja a gázt.
Bár Moszkva továbbra is azt állítja, hogy műszaki hibák okozták a gázszállítások leállását, Peszkov megjegyzései a Kreml eddigi leghatározottabb követelése volt, hogy az EU vonja vissza szankcióit, cserébe azért, hogy Oroszország újra teljes mértékben szállítson gázt a kontinensre.
Az európai vezetők szerint Oroszország technikai problémái csak trükk, és azzal vádolták Moszkvát, hogy a nyugati szankciók megtorlásaként „fegyverként” használja energiaexportját.
„A gázszállítási problémák a nyugati országok által országunk és több vállalat ellen bevezetett szankciók miatt merültek fel”
– idézte Peszkovot az Interfax hírügynökség.
„Nincs más ok, ami ezt a szivattyúzási problémát okozhatta volna”.
A Gazprom, Oroszország állami gázmonopóliuma pénteken késő este közölte, hogy leállítja az Északi Áramlat-1-en keresztül történő gázszállításokat műszaki hiba miatt, amelyet a német gyártmányú turbinák kanadai javítási nehézségeire fogott.
A bejelentés néhány órával azután történt, hogy a G7-országok bejelentették az orosz olajexportra vonatkozó árplafon bevezetésére irányuló törekvéseiket.
A terv célja, hogy akadályozza Moszkva azon törekvéseit, hogy szénhidrogéneladásokból finanszírozza háborús gépezetét. Oroszország a szankciók által okozott gazdasági csapás nagy részét ellensúlyozta olaj- és gázbevételeinek köszönhetően, amelyeknek a konfliktus kezdete óta az egekbe szökött energiaárak kedveznek.
Peszkov szerint a szankciók lehetetlenné tették a turbinák szervizelését, illetve garanciákat kaptak a javításukra.
„Ezek a szankciók, amelyeket a nyugati kormányok vezettek be, hozták a helyzetet oda, amit most látunk”
– mondta.
A német kormány és az EU vitatta a technikai indoklást.
„Fontos emlékeztetni arra, hogy nem csak egy gázvezeték van Oroszországból Európába”
– mondta hétfőn Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője.
„Ha technikai probléma akadályozná az Északi Áramlat-1-en keresztül történő szállítást, akkor – ha lenne rá hajlandóság – lehetőség lenne más vezetéken keresztül is szállítani gázt Európába. Ezt nem látjuk megtörténni”.
Az euró 20 éves mélypontra esett a dollárral szemben, és 0,7 százalékkal 0,988 dollárra esett a hétfői londoni kereskedésben,
amikor a Gazprom váratlan bejelentései óta először nyitottak ki a piacok.
Oroszország továbbra is szállít gázt Európába az Ukrajnán keresztül vezető szovjet korabeli vezetékeken keresztül, amelyek az invázió ellenére is nyitva maradtak, valamint a Törökországon keresztül futó Déli Áramlat gázvezetéken keresztül.
A Refinitiv adatai szerint azonban az északi vezetékeken – beleértve az Északi Áramlat-1-et és az Ukrajnán átmenő vezetékeket is – több mint 90 százalékkal csökkentek a szállítások tavaly szeptember és a mai nap között.
Szerhij Makogon, az ukrán gázszállító vezetékeket üzemeltető vállalat vezérigazgatója szerint „semmi jele” annak, hogy Oroszország több földgáz Ukrajnán keresztül történő átpumpálásával tervezné kompenzálni a helyzetet.
Elmondta, hogy a Gazprom jelenleg napi 41 millió köbméter gázt pumpál az ukrán útvonalon keresztül, ami alig több mint a fele a szerződésük szerint lehetséges maximális 77 millió köbméternek.
A déli TurkStream gázvezetéken – amely elsősorban Törökországot és a dél-európai országokat látja el – nem csökkent ugyanilyen mértékben a mennyiség, de ez kevésbé kritikus Európa legnagyobb gazdaságainak ellátása szempontjából.
A Norvégiából, az Egyesült Királyságból, Észak-Afrikából érkező nagyobb szállítások és a megnövekedett LNG-import bizonyos mértékig ellensúlyozta az orosz szállítások kiesését, amelyek a válságot megelőzően az európai fogyasztás mintegy 40 százalékát tették ki. Szeptemberben azonban az északi útvonalakra támaszkodó országok esetében a hiány még mindig 20 százalék körüli volt a tavalyi évhez képest.
Laurent Ruseckas, az S&P Global elemzője szerint az Európába irányuló oroszországi áramlások több mint 80 százalékkal csökkentek 2021 eleje óta. Oroszország már az ukrajnai invázió előtt elkezdte óvatosan szorítani a szállításokat, de az elmúlt hónapokban sokkal nagyobb csökkentéseket hajtott végre, miután a nyugat szankciókkal sújtotta Moszkvát a háború miatt.
Az EU felkészült a télre
Az Európai Unió „jól fel van készülve” arra az esetre, ha Oroszország teljesen leállítaná az Európába irányuló földgázszállítást, köszönhetően tárolási kapacitásainak és az energiatakarékossági intézkedéseknek
– jelentette ki Paolo Gentiloni, az EU gazdaságpolitikai biztosa.
„Jól felkészültünk, hogy ellenálljunk Oroszországnak, ha szélsőséges módon használnák a földgázfegyvert”
– mondta Gentiloni szombaton újságíróknak az olaszországi Cernobbióban a The European House – Ambrosetti által szervezett gazdasági fórum margóján.
„Nem félünk Putyin döntéseitől, elvárjuk az oroszoktól, hogy tartsák tiszteletben a szerződéseket, és ha nem teszik, készek vagyunk reagálni”
– hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.
Az EU kitart az ukránok támogatása mellett
Az Európai Unió katonai támogatást és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának mindaddig és olyan mértékben, amíg, illetve amilyenre a háborúban álló országnak szüksége van
– jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az EU-Ukrajna Társulási Tanács nyolcadik ülését követően hétfőn.
Borrell az EU-Ukrajna társulási megállapodás végrehajtását és a felek közötti együttműködés jelenlegi állását áttekintő ülést követően hangsúlyozta: a hétfői tanácskozás fő üzenete az egész világ számára az, hogy az Európai Unió megerősítette Ukrajna politikai és anyagi támogatását, és segíti az országot az európai integrációban.
Kijelentette:
Oroszország terve az volt, hogy tönkre tegye és gyarmatosítsa Ukrajnát, a háború azonban közelebb hozta Ukrajnát az Európai Unióhoz.
Emlékeztetett:
az uniós tagjelölti státus elfogadásával Ukrajna még erősebben elkötelezte magát a szükséges reformok teljesítése mellett. Ha csak egyetlen kötelezettségvállalás nem teljesül, az egész folyamat késedelmet szenved
– húzta alá.
Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos hangsúlyozta:
az Ukrajna uniós tagjelölti státusával járó reformok, köztük a jogállamiság megerősítésére, a korrupció és a pénzmosás felszámolására, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalások megvalósítása kulcsfontosságú.
Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság több ágazati megállapodást írt alá Ukrajnával együttműködésük további erősítése érdekében. Az EU egyebek mellett 500 millió eurós költségvetés-támogatási programot hagyott jóvá Ukrajna számára, ami hozzá fog járulni a háború miatti belső menekültek és az országba visszatérők lakhatásának és oktatásának biztosításához, valamint támogatni fogja az ukrán mezőgazdaságot is. A felek megállapodást kötöttek arról, hogy az EU hozzáférhetővé teszi Ukrajna számára az uniós digitális programokat. Két további megállapodás pedig lehetővé teszi Ukrajnának, hogy korlátozásmentesen részt vegyen az unió vám- és fiskális programjaiban – közölte a magyar uniós biztos, majd hozzátette: Ukrajna jövője az Európai Unióban van.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a sajtótájékoztatón kijelentette:
láthatóan Oroszország nem állítja le a háborút, Ukrajnának ezért további fegyverekre van szüksége, valamint további megszorító intézkedések bevezetésére az agresszorral szemben.
Kiemelte:
az ország uniós tagjelölti státusának megadása az EU szolidaritását bizonyítja, ami még eltökéltebbé tette az ukránokat a szükséges reformok megvalósítása mellett.
Ha Ukrajna magára marad a szabadságáért, a függetlenségéért, és a demokráciáért vívott harcában, az azt eredményezné, hogy Oroszország közelebb kerülne az Európai Unióhoz
– figyelmeztetett az ukrán miniszterelnök.
Josep Borrell, az EU vezető diplomatája hétfőn elismerte, hogy a blokk egyes politikai frakciói azt szeretnék, ha az EU csökkentené az Ukrajnának nyújtott támogatását, tűzszünetre kényszerítené Kijevet, és felhagyna az Oroszország elleni szankciókkal, hogy enyhítse az európai országokra nehezedő gazdasági nyomást. Azt mondta, hogy ezek a nézetek „nem reprezentálják” a tagállamok által elfogadott álláspontot.
Borrell azután szólalt meg, hogy az elmúlt napokban Csehországban és Németországban tiltakoztak a megélhetési költségek emelkedése ellen, és cseh politikusok hétfőn új hozzáállást követeltek az EU-tól.
Borrell, aki az ukrán miniszterelnökkel együtt beszélt Brüsszelben, azt mondta, hogy
„valamennyi [uniós] kormány egyértelműen, teljes mértékben és rendíthetetlenül támogatja álláspontunkat”.
