Philip Pilkington közgazdász és befektetési szakember az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók sikertelenségről írt az UnHerden.
Cikkében leírja, hogy 2022. július 10-én, vasárnap egy olyan hír látott napvilágot, amelyről szerinte a nyilvánosság nagyrészt hallgatott:
Kanada bejelentette, hogy felrúgja az orosz szankciókat, egy gázturbina miatt, amely az Északi Áramlat-1 vezeték működésének biztosításához szükséges.
A szakember szerint azzal, hogy egyértelműen jelezték, hogy az Oroszországgal szembeni szankciókat szükség esetén felrúgják, nyilvánvaló, hogy a szankciók nem fognak sokáig tartani.
Pilkington felhívta a figyelmet a Reuters egyik cikkére is, amelyben arról számoltak be, hogy a Kreml beleegyezett abba, hogy növeli az Európába irányuló gázszállítást és elhárítja a súlyos energiaválságot, ha a turbinát visszaadják.
„Világos, hogy mi történik itt: a Kreml arra kényszeríti Európát, hogy szándékosan és nyilvánosan megszegje saját szankcióit. Ezáltal a szankciókat hiteltelenné teszi”
– magyarázta.
A szakértő úgy véli, bár a nyugati vezetőknek erősen érdekében áll majd, hogy ne kapjanak túl nagy figyelmet a történtek, mégis egyre közelebb kerülünk a felismeréshez, hogy a szankciók nem a mi javunkra működnek.
„Bár a turbina követelése ügyes manőver volt a Kreml részéről, valami ilyesminek előbb-utóbb meg kellett történnie”
– írta Pilkington.
„Oroszország biztosítja Európa gázellátásának 40%-át, és ezt nem lehet egyszerűen helyettesíteni – legalábbis rövid távon.
Ha Oroszország nem növeli az Európába küldött gázmennyiséget a nyáron, akkor az európai tartályok télre üresen maradnak. Nehéz megbecsülni, hogy ez mivel járna”
– tette hozzá.
Pilkington szerint nyilvánvalóan mindez azt jelentené, hogy több ezer – talán több tíz- vagy akár százezer – európai embernek kellene súlyos egészségügyi következményekkel és a hideg miatti esetleges halállal szembenéznie a télen.
„De ez az európai gazdaság teljes összeomlását is jelentené. A gyáraknak, az üzleteknek és más szolgáltatásoknak is be kellene zárniuk”
– figyelmeztetett a szakértő.
Úgy véli, az okok, amik idáig vezettek arra vezethetőek vissza, hogy az ukrajnai háború kezdetén a politikai osztálynak „látszódnia kellett, hogy tesz valamit”.
„A bohóckodásuk magasabb energiaárakhoz, rémült pénzügyi piacokhoz és romló inflációhoz vezet.
Tényleg azt hiszik, hogy a közvéleményt jobban érdekli Ukrajna, mint az olyan belpolitikai kérdések, mint a megélhetési költségek és az infláció?
Ha így gondolják, akkor téveszméik vannak”
– mutatott rá Pilkington.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.