Az USA, az EU és Irán küldötteket küld Bécsbe a nukleáris tárgyalásokra.
Enrique Mora, az Európai Unió tisztviselője, aki a megbeszélések elnöke, azt mondta, hogy a tárgyalások középpontjában a megállapodás helyreállításáról szóló legújabb tervezet áll. Nem világos, hogy a megállapodás többi részes fele részt vesz-e a meglepetésszerű csúcstalálkozón, és az sem, hogy az Irán és az Egyesült Államok közötti, hónapok óta tartó patthelyzet és a közvetett tárgyalások eredménytelen fordulója után történt-e bármilyen előrelépés.
Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Irán szerdán közölte, hogy képviselőket küldenek Bécsbe a 2015-ös, foszladozó nukleáris megállapodásról folytatott tárgyalások felélesztésére tett utolsó erőfeszítésnek tűnő erőfeszítések közepette.
Nem világos, hogy a megállapodás más felei is részt vesznek-e a meglepetésszerű csúcstalálkozón, és az sem, hogy történt-e előrelépés az Irán és az Egyesült Államok közötti, hónapok óta tartó patthelyzet és a dohai közvetett tárgyalások eredménytelen fordulója után.
A tárgyalásokat vezető európai uniós tisztviselő, Enrique Mora a Twitteren azt írta, hogy a tárgyalások a megállapodás helyreállításáról szóló legújabb tervezetre összpontosítanak majd, Teherán pedig közölte, hogy Ali Bagheri Kani nukleáris tárgyalót küldte az osztrák fővárosba.
Rob Malley, az Egyesült Államok iráni különmegbízottja várhatóan csütörtökön utazik Bécsbe a tárgyalásokra – közölte két amerikai tisztviselő. Névtelenségük megőrzése mellett nyilatkoztak, hogy a tervekről még azok bejelentése előtt beszélhessenek.
Az alku helyreállításának kilátásai az elmúlt hónapokban halványultak, mivel továbbra is fennállnak jelentős vitás pontok, köztük Teherán követelése, hogy Washington adjon garanciákat arra, hogy nem lép ki ismét a paktumból, és hogy szüntesse meg az iráni félkatonai Forradalmi Gárdával szemben terrorizmus miatt kivetett szankciókat.
A hirtelen összerántott bécsi találkozóra azt követően került sor, hogy Josep Borrell, az EU külügyi vezetője az elmúlt hetekben többször is szorgalmazta a patthelyzet feloldását és a megállapodás megmentését. Nemrégiben azt írta a Financial Timesban, hogy „a további jelentős kompromisszumoknak már nincs helye”.
Donald Trump korábbi elnök kivonta az Egyesült Államokat a 2015-ös megállapodásból, amely megszüntette a Teheránnal szembeni legtöbb nemzetközi szankciót, cserébe a Teherán atomprogramjára vonatkozó szigorú korlátozásokért. Azóta Irán masszívan bővítette nukleáris munkáját, és az atomsorompó-szakértők szerint mostanra már annyi magasan dúsított urániummal rendelkezik, amely elegendő lenne egy atomfegyver üzemanyagául.
Iránnak azonban még mindig meg kellene terveznie egy bombát és egy hordozórendszert hozzá, ami valószínűleg hónapokig tartó projekt lenne.
Irán kitart amellett, hogy programja békés célokat szolgál,
bár ENSZ-szakértők és nyugati hírszerző ügynökségek szerint Irán 2003-ig szervezett katonai célú nukleáris programmal rendelkezett.
