Vlagyimi Putyin új szövetségeseket keres a világszínpadon – írja cikkében Gabriel Gavin moszkvai újságíró.
Gavin emlékeztet, hogy alig néhány héttel azután, hogy Vlagyimir Putyin elnök utasította hadseregét, hogy támadja meg Ukrajnát, a világ legnagyobb dróngyártója bejelentette, hogy kivonul Oroszországból, miután azt állította, hogy technológiáját bevetették a harcok során.
„A DJI döntése, miszerint felfüggeszti minden oroszországi tevékenységét, nem lenne különösebben érdekes, ha nem egy kínai vállalatról lenne szó, amely szoros kapcsolatban áll Pekinggel”
– írja a cikk szerzője.
Gavin úgy látja, most, hogy a háború már az ötödik hónapja tart, Putyin vélhetően fegyverek után kutat, hogy feltöltse országa fogyatkozó arzenálját.
A moszkvai tudósító szerint az orosz elnök szerencsétlenségére azonban egyre kevesebb külföldi vezetővel hajlandó vagy képes üzletet kötni Oroszországgal, ezért is, ez volt az egyik fő oka a héten Teheránban tett látogatásának.
Amerikai hírszerzési tisztviselők szerint Irán az utolsó simításokat végzi egy olyan megállapodáson, amelynek értelmében „több száz” katonai drónt küldenének Moszkvába. A médiához eljuttatott műholdfelvételeken állítólag látható, hogy egy orosz küldöttség a múlt hónapban két alkalommal is megtekintette a rakétákkal felszerelt Shahed-191 és Shahed-129 típusú drónokat. Putyin erőit állítólag már megkezdték kiképezni a pilóta nélküli légi járművek használatára.
Gavin azt írja, hogy Moszkva számára, hogy megőrizze lendületét a háborúban, ez létfontosságú lépés, azok után, hogy Ukrajna pusztító hatásfokkal használta a harcok során a török gyártmányú Bajraktar drónokat, amelyekkel hatalmas ellenséges páncélos hadoszlopokat semmisítettek meg.
Oroszország eközben nem rendelkezik saját gyártású harci drónokkal, és a felderítő drónok is, amelyekkel rendelkezik, a külföldi alkatrészektől függenek, amelyek most embargó alatt vannak.
„Ami még rosszabb a Kreml számára, hogy a régóta hangoztatott fenyegetései, miszerint ‘a Nyugat helyett, Kelet felé fordul’, úgy tűnik, nem vezetnek eredményre”
– írja a szerző, aki felhívta rá a figyelmet, hogy a támogató szavak ellenére Kína a háború kezdete óta nem hajlandó segíteni Oroszországnak a szankciók kijátszásában vagy fegyverek szállításával.
Gavin szerint a találgatások, miszerint Peking távolodik Moszkvától, most újra szárnyra kaptak, miután Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov kénytelen volt reagálni azokra az állításokra, amelyek szerint Hszi Csin-ping kínai miniszterelnök elutasított a hónap elején egy kétoldalú csúcstalálkozóról szóló orosz meghívást.
„Még Oroszország európai partnerei is egyre inkább ellenségesnek tűnnek”
– véli a moszkvai újságíró, aki ezt azzal támasztja alá, hogy a teheráni csúcstalálkozót megelőzően Recep Tayyip Erdoğan török elnök megvárakoztatta Putyint, miközben az újságírók a magányos orosz vezetőről készítettek képeket.
A szerző szerint az már csak hab a tortán, hogy Ankara éppen azokat a drónokat szállította Ukrajnának, amelyek most fejfájást okoznak Putyinnak.
Gavin azon a véleményen van, hogy mivel Oroszország ilyen bizonytalan helyzetben van, Irán nyilvánvalóan meglátta a lehetőséget.
„Szükségünk van egy erős szövetségesre, Moszkva pedig egy szuperhatalom”
– idézett a Reuters egy magas rangú teheráni tisztviselőt még a tárgyalások előtt.
Az újságíró emlékeztet, hogy Iránnak, mint jelentős fegyvergyártónak és olajtermelőnek, a legnagyobb problémája az, hogy olyan partnereket találjon, akik hajlandóak kereskedni vele.
„Most a világ legnagyobb országa csatlakozott ugyanehhez a klubhoz”
– írta Gavin, aki szerint a tárgyalások során nem csak a drónok kerülhettek terítékre.
Oroszország rendelkezik a világon a legtöbb nukleáris robbanófejjel, és egy hatalmas iparral mögötte, amely segíthet Teheránnak az atomfegyverek kifejlesztésére irányuló régi törekvéseiben.
„Hasonlóképpen, az iráni fegyverek segíthetnek meghosszabbítani Putyin ukrajnai háborúját”
– tette hozzá a szerző, aki azzal zárja a cikkét, hogy a teokráciák, kommunista országok és zsarnoki államok szedett-vedett csoportja talán nem nagyon hasonlít a Putyin által eltervezett új világrendre, de most ez az egyetlen, ami maradt neki.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.