Létezik az energetikai válságnál egy mélyebb krízis, ami láthatatlan, és nem szabályozható szerződésekkel – figyelmeztet Giulio Meotti az Arutz7 oldalán.
„A gazdasági híreket figyelve akár 1942-ben is érezhetnénk magunkat”
– írja véleménycikkében Giulio Meotti.
Németország, Európa legnagyobb és leggazdagabb állama kifogy az energiából, miután Oroszország úgy döntött, hogy csökkenti a gázszállítást, és ennek következtében az árak az egekbe szöktek, ami 1973 óta a legnagyobb válságot váltották ki.
Meotti felidézi, több német nagyváros is arra kényszerült, hogy szigorú lépéseket hozzon. Robert Habeck gazdasági miniszter arra kérte a lakosságot, hogy kevesebb ideig zuhanyozzanak. A frankfurti Lahn-Dill kerület elzárja a melegvizet iskoláiban és edzőtermeiben, Düsseldorf vezetése pedig úgy döntött, hogy bezárja hatalmas úszómedence-komplexumát, mindeközben Berlinben szabályozzák a kültéri medencék hőfokát.
És több másik európai ország is arra készül, hogy szigorúbban szabályozza az energiafelhasználást a lakosság számára.
Időzített bomba
„De van az energetikainál mélyebb, egy olyan láthatatlan válság, amit nem oldanak meg valamilyen algériai vagy azerbajdzsáni szerződés aláírásával. Nem mérik gázórákkal, számlákkal.
Ez egy olyan válság, amely összeköti a szegény Görögországot, a gazdag Németországot és Olaszországot”
– állítja Meotti.
Erre a válságra hívta fel nemrég a figyelmet Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök is, aki „időzített bombának” nevezte a demográfiai krízishelyzetet. Szerinte Európa magas életszínvonallal bíró országainak többségét érinti a kérdés, miközben a fejlődő régiók – Afrikával az élen – éppen a túlnépesedéssel néz szembe.
Görögországban is nagy a baj
Az Eurostat szerint Görögországban – ahol a lakosság több mint fele már 50 év feletti – a népesség várhatóan ötven éven belül 2 millióval fog csökkenni (az országnak jelenleg 10 millió lakosa van).
„A gyakorlatban egy nemzet törlődik a földrajzi térképről, és az csak egy csodálatos szigetcsoport lesz, amelyet külföldi turisták bérelnek.”
Meotti szerint a helyzeten tovább ront az, hogy a pénzügyi válság óta az abortuszok száma is az egekbe emelkedett – úgy látja, az ország „öngyilkosságot” követ el. A sajtó beszámolói szerint vannak olyan falvak, ahol mindössze csak egy gyermek él, és a lakosok többsége nyugdíjas.
„Apámnak kilenc gyereke volt, nekem egy, itt minden 15 halálesetre születik egy gyerek. A végén nem lesz senki, nem lesz falu”
– mondta a görög médiának egy Roviatában élő földműves.
Kiriákosz miniszterelnök úgy látja, pont emiatt Görögország két út előtt áll: vagy betelepíti területeit más nemzetekkel (például albánokkal, törökökkel), vagy hagyja eltűnni lakosságának 49 százalékát.
„Görögország és Olaszország hasonló válsággal küzd: a születésszámok összeomlása, az öregedés és a fiatalok külföldre menekülése”
– figyelmeztet Meotti.
Történelmi példa
Polybiosz Kr.e. 150-ben hasonló jelenségről számolt be egy írásában.
„A mi korunkban egész Görögországot a születési arány csökkenése és a népesség általános csökkenése jellemezte, aminek következtében a városok elnéptelenedtek, a vidék pedig elpusztult”
– írta a neves történetíró.
Polybiosz szerint az e mögött álló fő okot akkoriban a férfiaknál kellett keresni:
„A férfiak olyan hanyagságba estek, hogy már nem akartak házasodni, és ha meg is házasodtak, nem akartak gyereket, legfeljebb egy-kettőt.”
Máshol sem jobb a helyzet
Meotti szerint Spanyolországban az 1,24-es születési rátával ugyanez a helyzet.
Ennek ellenére a kormány az elmúlt évben megszállottan jóváhagyott három olyan intézkedést is, amelyeknek nem sok közük van az élethez: az eutanáziát, a kiskorúak abortuszát szülői beleegyezés nélkül és a lányok nemének megváltoztatását (utóbbi kettőt egyetlen hónapon belül).
„Nyugat-Európa egyszerűen megőrült”
– írja cikke végén Meotti.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.