Egy nemrégiben megjelent jelentés, miszerint a Hamász és Szíria egy évtizedes szakítás után újjáépítette kapcsolatait, aggodalomra adhat okot Izrael számára – mondta Michael Barak, a herzlijai Terrorelhárítási Intézet vezető kutatója, akit az Israel Hayom idéz.
A palesztin terrorista csoport „úgy döntött, hogy helyreállítja a kapcsolatokat Szíriával 10 évvel azután, hogy vezetése kerülte a Damaszkuszt, mert ellenezte Bassár Asszad elnök uralma elleni lázadás leverését” – írta a Reuters a Hamász két tagjára hivatkozva.
A Gázai övezetet uraló terrorista csoport 2012-ben kénytelen volt kiüríteni damaszkuszi főhadiszállását, miután azon szunnita lázadók oldalára állt, akik abban az évben a kisebbségi, alavita Aszad-rezsim hatalmának megdöntéséért harcoltak. A palesztin Iszlám Dzsihád – a második legnagyobb gázai fegyveres terrorcsoport – Damaszkuszban maradt.
A Hamásznak a szíriai háborúval kapcsolatos álláspontja több éven át ártott az Iránnal fenntartott kapcsolatainak is, amíg 2017-ben helyre nem álltak ezek a kapcsolatok, és Irán újra pénzügyi és operatív támogatást nyújtott a Hamásznak.
„A libanoni Hezbollah segített ebben a megbékélésben” – mondta. „Miért éppen most? Mert a Hezbollah közvetítéséhez és a kapcsolatok felengedéséhez időre volt szükség”.
„Ez aggodalomra ad okot Izrael számára, mert tudjuk, hogy a Hamász erősíti jelenlétét Libanon északi részén. Ha a Hamász főhadiszállást nyit Szíriában, akkor Szíriában is visszaépítheti tevékenységét”
– figyelmeztetett Barak.
Mivel Szíria nagy része iráni ellenőrzés alatt áll, a Hamásznak új lehetősége nyílik arra, hogy fegyverekhez jusson az Irán által támogatott erőktől a térségben, például a Hezbollahtól és az Irán-barát síita milíciáktól.
Megemlítve a 2012 óta bekövetkezett változásokat, amelyek elősegítették a megbékélést, Barak azt mondta:
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy a geostratégiai feltételek megváltoztak. 2012-ben Egyiptomban az akkori egyiptomi Muzulmán Testvériség elnöke, Mohammad Morszi került hatalomra, és ez arra késztette a Hamászt, hogy megszakítsa kapcsolatait Szíriával, amely lemészárolta szunnita lakosságát. A Hamász az Iránnal való kapcsolatokat is minimálisra csökkentette. Azóta azonban az Asszad-rezsim megerősödött, Irán halad előre nukleáris programjában, Morszi eltűnt, a Hamász pedig elszigetelődött a régióban”.
Barak szerint „a Hamász arra a következtetésre jutott, hogy helyes, ha először a Hezbollah bevonásával javítja a kapcsolatokat Iránnal. Most a Hezbollah segített biztosítani a Hamász és Szíria közötti megbékélést;
ez része az iráni stratégiai taktikának, hogy Szíriát a palesztin terrorszervezetek egy újabb tevékenységi zónájává tegyék”.
A jövőre nézve Barak egy olyan forgatókönyvet vetett fel, amelyben a Hamász a Hezbollah és Irán áldásával a szíriai palesztin terroristákkal működhetne együtt.
Június 23-án Iszmail Haníje, a Hamász Politikai Iroda vezetője Bejrútban találkozott a Hezbollah vezetőjével, Haszan Naszrallahhal. Hasonló találkozóra egy éve nem került sor.
A Hezbollah médiaorgánuma, az Al-Manar szerint a két fél megvitatta az Izrael elleni „ellenállási tengelyt”.
A Hezbollah szintén Bejrútban tartott a közelmúltban egy sor találkozót más palesztin szervezetekkel, például a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevűvel és a Palesztin Iszlám Dzsiháddal.
„A Hamász megpróbál létrehozni egy parancsnoki és ellenőrzési mechanizmust más palesztin egységekkel Libanonban, hogy hatékonyabban tudjon működni Libanonból, és most már Szíria ajtaja is nyitva áll” – fejtette ki Barak, aki szerint Jordánia kevésbé lehet elragadtatva attól, hogy Hamász sejtek működnek a határa közelében.
Egyiptom, amelyet szintén aggasztanak az iráni hegemón törekvések a Közel-Keleten, rossz szemmel fogja nézni a Hamász és az iráni tengely egyre növekvő összeolvadását – tette hozzá. „Ez a Hamászt rosszabb színben tünteti fel Egyiptom szemében” – mondta -, „hiszen egyre közelebb kerül az iráni-síitákhoz”.
