Boris Johnson szerint nem szabad gyorsan békét kötni Putyinnal

Boris Johnson azt mondta Emmanuel Macronnak, hogy egy Oroszországgal kötött békeszerződés „tartós instabilitást” okozna, és engedélyt adna Vlagyimir Putyinnak a világ manipulálására – írja a Telegraph. 

A két vezető vasárnap találkozott a G7-ek németországi csúcstalálkozóján, miután napokig bírálta Johnson a francia elnököt és szándékát hogy mielőbb véget vessen az ukrajnai konfliktusnak.

A Downing Street szóvivője elmondta, hogy a két vezető egyetértett abban, hogy a nyugati vezetők részéről nagyobb támogatásra van szükség Ukrajna számára, de Johnson óva intette Macront a tárgyalásos rendezéstől.

Johnson és Liz Truss külügyminiszter úgy véli, hogy bármilyen most megkötött megállapodás azzal járna, hogy Ukrajna területeket engedne át Putyinnak.

„Macron elnök méltatta a miniszterelnök Ukrajnának nyújtott folyamatos katonai támogatását, és a vezetők megállapodtak abban, hogy fokozzák ezt a munkát” – mondta a Downing Street szóvivője.

„A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a konfliktus mostani rendezésére tett bármilyen kísérlet csak tartós instabilitást okozna, és engedélyt adna Putyinnak arra, hogy mind a szuverén országokat, mind a nemzetközi piacokat örökké manipulálja.

A vezetők megállapodtak abban, hogy folytatják és fokozzák az Egyesült Királyság és Franciaország közötti szoros együttműködést többek között a védelem és a biztonság területén” – tette hozzá a szóvivő.

Macront azzal vádolták a britek, hogy túl kevés támogatást nyújt Ukrajnának, és bírálták, amiért a konfliktus alatt nyílt párbeszédet folytatott Putyinnal.

A francia elnök azzal dicsekedett, hogy 100 órát töltött telefonon az orosz elnökkel. Az Elysée tagadta, hogy Franciaország csökkenteni szeretné az Ukrajnának nyújtott támogatást vagy alkut akarna kötni Oroszországgal.

„Elsőként Londont éri a csapás” – Putyin szövetségese atomháborúval fenyegetőzik

Putyin pártjának képviselője gyors támadásra szólított fel a balti államok ellen.

A találkozó előtt Johnson dicsérő szavakkal illette Németországot, de Franciaországot nem említette, miközben a „lakosság és a politikusok fáradtságára” figyelmeztetett.

Arra a kérdésre, hogy mit gondol a háborúra adott francia és német válaszokról az elmúlt hetekben, Johnson lelkes támogatásáról biztosította Olaf Scholz német kancellárt.

„Soha életemben nem hittem volna, hogy egy német kancellár úgy lép fel, mint Olaf Scholz, és fegyvereket küld az ukránoknak, hogy segítsen nekik megvédeni magukat”

– mondta.

„Hatalmas, hatalmas lépéseket tett. Nálunk a gáz 4 százaléka származik Oroszországból, Németországban ez 40 százalék. Valódi, valódi nyomással kell szembenézniük, máshonnan kell energiát szerezniük. De megteszik. Erőfeszítéseket tesznek. Áldozatot hoznak – lelkesedett Johnson.

„De a leghihetetlenebb dolog abban, ahogyan a Nyugat reagált Putyin ukrajnai inváziójára, az egység volt. A Nato szilárd volt, a G7 szilárd volt, és mi továbbra is szilárdak maradunk. De ahhoz, hogy megvédjük ezt az egységet, hogy működőképes legyen, nagyon-nagyon őszinte megbeszéléseket kell folytatnunk a történtek következményeiről, a nyomásról, amelyet az egyes barátok és partnerek éreznek, amelyet a lakosság érez – legyen szó akár az energia- vagy élelmiszerárakról, vagy bármi másról” – mondta a brit miniszterelnök.

Fotó: MTI/AP/Pool Getty/Pool/Dan Kitwood

Akár az utolsó ukránig

Nem véletlen, hogy a tegnap moralizáló pacifistái hirtelen a háborús uszításban találják meg életük értelmét. Robert C. Castel jegyzete.