Napokon belül folytatódnak a hónapokkal korábban megrekedt tárgyalások az iráni atomprogramról – közölte Teheránban tett előre be nem jelentett látogatásán szombaton Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Ali Samháni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára az uniós diplomatával találkozva hangsúlyozta, hogy Irán addig fejleszti az atomprogramját, amíg a Nyugat nem változtatja meg „jogtalan magatartását” – jelentette az IRNA hivatalos iráni hírügynökség.
„A következő napokban, úgy értem gyorsan, azonnal folytatjuk a Közös Átfogó Cselekvési Tervről (JCPOA) szóló tárgyalásokat
– mondta újságíróknak az iráni fővárosban Borrell.
A diplomata a bejelentést azután tette, hogy két órán át tárgyalt Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszterrel az iszlám köztásaságban tett látogatása második napján.
Amirabdollahián megerősítette a tárgyalások folytatását.
„Hosszú, de pozitív megbeszélésünk volt az Irán és az EU közötti átfogó együttműködésről. Megpróbáljuk megoldani a problémákat és vitás kérdéseket a rövidesen újrakezdődő tárgyalásokon”
– mondta az iráni diplomácia vezetője.
Ali Samháni Borrellel találkozva leszögezte:
„az Irán által a nukleáris ágazatban hozott megtorló intézkedések teljesen törvényesek, és mindaddig folytatódnak, amíg a Nyugat nem változtat a törvénytelen gyakorlatán”.
Samháni arra nem tért ki, hogy milyen gyakorlatra utalt.
Az iráni atomprogramról 2015-ben Bécsben Irán és hat nagyhatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia) valamint Németország – által aláírt megállapodás, amelyben Teherán vállalta, hogy visszafogja atomprogramját az ellene bevezetett nemzetközi szankciók fokozatos feloldásáért cserébe, 2018-ban zsákutcába került, miután Donald Trump akkori amerikai elnök kiléptette országát a megállapodásból, és ismét bevezette az iráni gazdaságot sújtó büntetőintézkedéseket.
Irán ezt követően egymás után szegte meg a szerződésben vállalt kötelezettségeit.
Átlépte az urándúsításnak a szerződésben engedélyezett 3,67 százalékos szintjét, a tárolt dúsított uránból engedélyezett mennyiséget és modern urándúsító centrifugákból álló kaszkádot létesített a fordói földalatti urándúsító üzemben, holott a szerződés csak első generációs centrifugák telepítését engedélyezi.
Iránt a Nyugat azzal gyanúsítja, hogy atomfegyverre kíván szert tenni, amit Teherán végig tagadott.
Joe Biden jelenlegi amerikai elnök vissza kíván térni a szerződéshez. A tárgyalások tavaly áprilisban kezdődtek, de márciusban megrekedtek, egyebek mellett amiatt, hogy Irán azt követeli, töröljék az iráni hadsereg elit egységét, az Iszlám Forradalmi Gárdát az Egyesült Államok által vezetett terrorszervezetek listájáról.
Borrell utazása előtt Robert Malley, az Egyesült Államok iráni különmegbízottja megerősítette Washington „eltökélt szándékát” a szerződéshez való visszatérésre.
