Első alkalommal látogatott Törökországba Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös Dzsamál Khashoggi szaúdi újságíró 2018-as, isztambuli meggyilkolása óta.
Recep Tayyip Erdogan török elnök fogadta szerdán Ankarában a szaúdi trón várományosát, amit sokan a két ország közti közeledés újabb jeleként értékeltek. A látogatást ugyanakkor éles bírálatok is övezték — közölte beszámolójában az MTI.
A találkozót követő közös nyilatkozatban Törökország és Szaúd-Arábia a kétoldalú kapcsolatok javításának szándéka mellett az együttműködés új korszakát harangozta be a többi között az energetikai és védelmi ágazatban.
„A megbeszélések során a kétoldalú viszony különböző vetületei voltak napirenden. Eltökélt szándékunk, hogy új fejezet nyíljon a kétoldalú kapcsolatokban, ideértve a politikai, gazdasági, kulturális, védelmi, illetve katonai aspektusokat is. A felek kifejezték együttműködési szándékukat az energetikai ágazatban, különös tekintettel a petrolkémiára és az olajfinomításra”
– olvasható a dokumentumban.
A szaúdi monarchia kritikusaként ismert Hasogdzsit 2018-ban Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán ölték meg. A török hatóságok szerint egy szaúdi halálbrigád végzett az újságíróval, akinek testét feldarabolták. Maradványai soha nem kerültek elő.
Erdogan pedig azt mondta, az ellenzéki újságíró meggyilkolását „a legmagasabb szaúdi körök” rendelték el.
A szaúdi királyi ház visszautasította a vádakat, a Törökországban indult per lefolytatását pedig a közfelháborodás ellenére átengedték a szaúdi hatóságoknak.
A meggyilkolt újságíró volt menyasszonya, Hatice Cengiz mikroblogján ítélte el a szaúdi trónörökös törökországi útját.
„Látogatása országunkban semmit sem változtat azon a tényen, hogy egy gyilkos”
– írta a Twitteren. Hozzáfűzte, hogy diplomáciai erőfeszítések nem tehetik igazságossá az igazságtalanságot.
Aslı Aydıntaşbaş, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának kutatóközpontja elmondta: „Erősen kétlem, hogy Törökország értékelése arról, hogy mi történt Khashoggival és hogyan történt, megváltozott volna. De nyilvánvalóan engedményeket kellett tenniük a szaúdiaknak, és nyilvános találkozót kellett szervezniük, hiszen ez a normalizáció ára.
„A nyilvános a csók és kibékülés a szaúdi követelés része volt az esetleges normalizáció és a jobb gazdasági kapcsolatok javulása érdekében. Törökország talán jobban szerette volna, ha inkább a kulisszák mögött zajlik a privát de-eszkaláció és normalizáció, de a szaúdi kormány nagyon is szerette volna, ha a hivatalos elismerés a két ország közötti normalizáció részévé válik”.
A The Guardian emlékeztet arra, hogy Erdoğan tavaly év végén a régió országaival való kapcsolatok újrarendezésére törekedett, átdolgozta a kapcsolatokat Izraellel és az Öböl-menti országokkal, miközben lépéseket tett az Egyiptommal régóta fennálló szakadás orvoslására. A döntés egyben a regionális politika átrendeződését is jelentette, miután az Öböl-országokból és Egyiptomból álló koalíció 2017-ben Törökország szövetségesének, Katarnak a blokád alá helyezéséről döntött.
Erdoğan még abban a hónapban Szaúd-Arábiába látogatott, ahol a Mohammed herceggel való találkozójáról készült képek azt mutatták, hogy kővé dermedve öleli át a vigyorgó trónörököst.
A török elnök februárban egy évtized óta először látogatott el korábbi regionális ellenfeleihez Abu-Dzabiba is, miután az akkori trónörökös, Mohammed bin Zayed Al-Nahyan sejk tavaly novemberben Ankarában járt.
A látogatások Törökország számára jövedelmezőnek bizonyultak egy kritikus időszakban, a török líra előző évi, csaknem felére történő meredek leértékelődése után. Januárban az Egyesült Arab Emírségek és Törökország közel 5 milliárd dolláros devizacsere-megállapodást jelentett be az ankarai központi bank tartalékainak megerősítése érdekében, miután egy 10 milliárd dolláros alapot hoztak létre Törökország emirátusbeli befektetései számára.
„Erdoğan egyértelműen a belpolitikai kérdésekre akar összpontosítani, és eléggé elszántan próbál forrásokat szerezni Törökország számára” – mondta Aydıntaşbaş. „A Közel-Kelet felé is változtat a napirendjén, ahol az arab tavasz után Törökország irányvonala az alulról jövő változások támogatása volt.”
„Ezt a küldetést és ezt a célt most teljesen feladta, ami Törökország részéről az Öböl menti monarchiák hosszú életűségének beismerése, és egyben pragmatikus döntés is, hogy üzletet akar velük kötni”.
Törökországban jövőre vagy azt megelőzően általános választások is várhatóak, amelyeken a gazdaság valószínűleg kulcsszerepet fog játszani, és a felmérések szerint Erdoğannak egyre nagyobb kihívást jelentenek ellenfelei.
