Irán eltávolítja a kamerákat a atomerőműveiből

A kamerák leszerelése „komoly kihívást” jelent a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség munkája számára. S egyben az utolsó szög lehet az atomalku sírjában.

Irán el fogja távolítani a megfigyelő kamerákat a kulcsfontosságú nukleáris létesítményekről – közölte csütörtökön az ENSZ nukleáris megfigyelőközpontjának vezetője, ami sötétben hagyja a nemzetközi megfigyelőket, és veszélyezteti a Teherán nukleáris ambícióinak korlátozásáról szóló megállapodást – számolt be a Politico.eu

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója szerint a kamerák leszerelése „komoly kihívást” jelent az ügynökség iráni munkája szempontjából. Bécsben újságíróknak nyilatkozva Grossi figyelmeztetett, hogy az ügynökség körülbelül három-négy hét múlva nem lesz képes fenntartani az iráni atomprogrammal kapcsolatos „folyamatos ismereteket”.

Ha ez bekövetkezik, hangsúlyozta Grossi, az „végzetes csapást” mér az iráni atomalkura, amely egykor szankciómentességért cserébe korlátozta Teherán atomprogramját.

A megállapodás – hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) – az Egyesült Államok 2018-as kivonulása óta erősen megkopott, és az alku felélesztéséről szóló tárgyalások az elmúlt hetekben megrekedtek.

Kelsey Davenport, az Arms Control Association non-proliferációs igazgatója a Twitteren azt írta, hogy Grossi nem túlzott: „Ha az ügynökség nem tudja biztosítani az iráni programmal kapcsolatos ismeretek folyamatosságát, a NAÜ nem lesz képes végrehajtani a JCPOA megfigyelési és ellenőrzési rendelkezését”.

Jöhet a közel-keleti nukleáris hidegháború?

„Oroszország és Kína bizonyára örül, ahogy a „dekadens” amerikaiak ráugranak a gereblyére, és csodálkoznak, hogy az miért csap az arcukba. De Amerika szövetségesei nem élvezik a műsort” – írja az amerikaiak Iránnal kapcsolatos stratégiájáról Dominic Green.

Irán döntése a megfigyelő kamerák eltávolításáról megtorlás egy olyan határozatért, amelyet a NAÜ 35 tagú kormányzótanácsa szerda este elsöprő többséggel elfogadott. Az intézkedés elmarasztalta Iránt, amiért több mint két éven át nem adott teljes körű választ az országon belül több helyszínen talált uránnyomok eredetére vonatkozó kérdésekre.

Az Irán által eltávolítandó 27 kamera gyakorlatilag mindegyike a 2015-ös iráni atomalku értelmében került telepítésre különböző iráni létesítményekben, köztük egy földalatti natanzi, egy iszfaháni és egy másik teheráni helyszínen.

Ezek a kamerák nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a NAÜ ellenőrizni tudja a fejlett centrifugák – az urándúsító gépek – iráni gyártását.

A kamerák nélkül az elszállítás pillanatában megkezdődik a létfontosságú információk hiányossága. Minél tovább tart ez az üresjárat, annál nehezebb lesz a NAÜ ellenőrei számára rekonstruálni, hogy hány fejlett centrifugát vagy mennyi uránt állítottak elő. Ez újabb találgatásokat táplálhat azzal kapcsolatban, hogy Irán esetleg titkos tevékenységekre irányít-e át nukleáris anyagokat.

A kamerák eltávolítására akkor kerül sor, amikor Irán minden eddiginél közelebb került ahhoz, hogy egy atomfegyverhez elegendő magasan dúsított uránt gyűjtsön össze.

A hét elején Grossi elismerte, hogy Irán néhány héten belül elérheti ezt a pontot.

Fotó: Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a NAÜ fõigazgatója /MTI/EPA/Christian Bruna

„A földdel tesszük egyenlővé Tel-Avivot és Haifát”

Kiumarsz Hejdari, az iráni szárazföldi erők parancsnoka kedden izraeli városok elleni támadásokkal fenyegetett.