Harminc kínai repülőgép – köztük 20 vadászgép – sértette meg Tajvan légvédelmi zónáját – jelentette be helyi idő szerint hétfőn a sziget védelmi minisztere, hozzátéve, hogy a légtérsértés nyomán készültségbe helyezték a tajvani légvédelmet.
Kína az elmúlt időszakban többször megsértette Tajvan légvédelmi zónáját, amelynek néhány részét Kína a sajátjának tekinti.
Az elmúlt hónapokban Peking fokozta katonai tevékenységét a térségben. Kínai harci repülőgépek többször is megsértették a tajvani légvédelmi zónát, a mostani pedig január 23. óta a legnagyobb ilyen légtérsértés.
A kínai műveleteket Antony Blinken amerikai külügyminiszter nemrég a kommunista állam provokatív tevékenysége egyik bizonyítékának nevezte.
A kínai hadsereg keleti hadtestparancsnoksága szerdán mindezt úgy kommunikálta, hogy
a kínai hadsereg harckészültségi őrjáratot tartott Tajvan közelében, vízen és levegőben az amerikai-tajvani „szövetkezés” elleni lépésként.
Si Ji, a hadtestparancsnokság szóvivője közleményében azt írta:
az Egyesült Államok az utóbbi időben több olyan lépést tett, amellyel bátorította a „tajvani szakadár erőket”.
Figyelmeztetett, hogy az ilyen lépések veszélybe sodorják a szigetet. Emellett azzal vádolta meg Washingtont, hogy „mást mond, mint amit tesz”.
Joe Biden amerikai elnök a múlt heti tokiói látogatása során kijelentette, hogy Tajvan kínai megtámadása esetén az Egyesült Államok katonailag is kész lenne beavatkozni.
Amerikai tisztségviselők később egyértelműsítették: az elnök ezzel nem arra utalt, hogy bármilyen változás történt volna Washington Tajvan-politikájában.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter múlt csütörtökön ismertette az Egyesült Államok új Kína-politikáját, és megismételte, hogy az Egyesült Államok álláspontja Tajvannal kapcsolatban nem változott. Miközben az amerikai felet törvény kötelezi arra, hogy szükség esetén megfelelő fegyverekkel lássa el a Kína által saját területének tekintett szigetet, Washington elkötelezett az „egy Kína politika” mellett.
Az Egyesült Államok nem támogatja Tajvan függetlenné válását, de ellenzi a status quo egyoldalú megváltoztatását bármelyik fél részéről
– hangsúlyozta Blinken.
A kínai hadsereg szerdai közleménye arra nem tért ki, hogy pontosan mikor tartották az őrjáratot.
Az 1949-től saját politikai vezetéssel bíró Tajvant Kína saját szakadár tartományának tekinti. Viszonyuk többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált, miután a függetlenségpárti Caj Jing-ven lett a tajvani elnök, aki a status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát. Peking politikai eszközeinek kijátszása mellett nyomásgyakorlásként gyakran tart a sziget körül hadgyakorlatokat, illetve nem zárta ki szükség esetén az erő alkalmazásának lehetőségét sem.
A múlt évben Tajvan rekordszámú, 969 kínai harci repülőgép behatolásáról számolt be, ez több mint a duplája a 2020-ban észleltnek, idén pedig már 465 légtérsértést jelentett.
