Kína legnagyobb félelme

A befektetők, ha tehetik menekülnek Kínából, amely hirtelen a világban kialakulni látszó szakadék rossz oldalán landolt – írja Gordon G. Chang a Newsweek oldalon megjelent véleménycikkében. 

Hszi Csin-ping kínai vezető ebben a hónapban mutatta be Peking „Globális Biztonsági Kezdeményezését”, amely „a világ biztonságának előmozdítására” irányul. Kijelentette, hogy mindenkinek „fenn kell tartania az oszthatatlan biztonság elvét [és] kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható biztonsági architektúrát kell kiépítenie”.

Mi is pontosan az „oszthatatlan biztonság”? Első pillantásra ez a homályos megfogalmazás tartalmatlannak tűnik – írja a szerző.

„Nem látom, hogyan lehetne e köré új architektúrát építeni, ezért úgy gondolom, hogy ehelyett ez inkább egy kísérlet arra, hogy Kína világnézetét beleszőjék a nemzetközi biztonsági diskurzus szövetébe” – mondta a Reutersnek Jude Blanchette, a washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának munkatársa.

A szerző szerint Hszi közhelyekkel teli beszéde, amellyel április 21-én megnyitotta a Boao Forum for Asia 2022 éves konferenciáját, felfedte Peking talán legnagyobb félelmét.

Ez a félelem az lenne, hogy a világ leválik Kínáról.

„Mi, az emberiség egy oszthatatlan biztonsági közösségben élünk” – mondta Hszi Boaóban, (Kína Davosa). „A világ országai olyanok, mint az utasok ugyanazon a hajón, akiknek ugyanaz a sorsuk. Ahhoz, hogy a hajó átvészelje a vihart és egy fényes jövő felé hajózzon, minden utasnak össze kell fognia. Az a gondolat, hogy bárkit is kidobjunk a fedélzetről, egyszerűen elfogadhatatlan”.

„Kínát a fedélzetről kidobni Hszi számára elfogadhatatlan, de ettől függetlenül előfordul ez, és egyáltalán nem kellene meglepődnie. A Kommunista Párt főtitkáraként töltött hivatali ideje alatt többek között mindent megtett azért, hogy hátrányos helyzetbe hozza a külföldi vállalkozásokat Kínában, arra kényszerítette a kínai vállalatokat, hogy töröljék részvényeiket a Kínán kívüli piacokról, és még több amerikai és más külföldi technológiát lopott el

– írja Gordon G. Chang, amerikai szakértő.

Ugyanakkor Hszi elzárta a kínai társadalmat, és visszavezette az országot a totalitarizmus felé. Ezek és más lépések aláásták Kína gazdaságát, amely úgy tűnik, hogy talán már tavaly év végén elkezdett zsugorodni – állítja a szerző.

Milyen lesz a háború után a világgazdaság?

A világgazdaság átlépte a Rubicont.

A szélsőséges COVID-19 intézkedések, amelyek most megbénítják az ország keleti részének nagy részét, beleértve Sanghajt is, gyárakat zárnak be és lelassítják az áruszállítást.

De nem csak a betegségek kényszerítik a vállalkozásokat arra, hogy kivonuljanak Kínából. A „szétválasztás” már egy ideje zajlik. Tavaly év közepén például az amerikai Steve Madden cipő- és ruhagyártó cég bejelentette, hogy részben az ellátási lánc problémái miatt női gyártásának mintegy felét Kínából Mexikóba és Brazíliába helyezi át.

„Sok vállalat úgy érzi, hogy különböző okokból nem tudja elhagyni Kínát, de akinek lehetősége van rá, az menekül” – mondta a Newsweeknek a Los Angeles-i Jonathan Bass, aki a múlt évtizedben a lakberendezési cikkek gyártását helyezte át Kínából. „Peking pedig aggódik, sőt, azonnali államosítással fenyegeti a külföldi gyárakat, hogy biztos legyen benne, most nem mennek el”.

A kínai rezsim mindent megtesz azért, hogy a gyártást az országban tartsa.

A külföldiek Kínában tartására irányuló határozott erőfeszítések ellenére gyorsan csökkentik kitettségüket. „A befektetők példátlan mértékben hagyják ott Kínát” – jelentette a CNN április 25-én.

A befektetők márciusban rekordösszegű, 17,5 milliárd dollár értékű portfólióeszközöket – részvényeket és kötvényeket – vontak ki Kínából. Az amerikai székhelyű Institute of International Finance megjegyzi, hogy a kiáramlás Kínára korlátozódott, és nem része a feltörekvő piacokról való szélesebb körű menekülésnek.

Kína is hiperszonikus rakétákkal üzent Amerikának

A kínai haditengerészet hiperszonikus hajóelhárító rakétákkal tartott bemutatót.

A szerző szerint nem nehéz megállapítani, hogy miért menekül a pénz. Egyrészt más országok jobb növekedési mutatókat produkálnak. Ahogy Biden elnök januárban büszkélkedett, az Egyesült Államok bruttó hazai terméke „20 év óta először” gyorsabban nő, mint Kínaé.

Ez a gazdasági növekedésbeli eltérés többek között magasabb hozamokat eredményez a biztonságos menedéket jelentő Amerikában, különösen azért, mert a Federal Reserve tovább emeli az amerikai kamatokat, miközben a Kínai Népbank, a kínai központi bank elkezdte csökkenteni a kínai kamatokat.

A kínai monetáris hatóságok most szorult helyzetbe kerültek. A gazdaság élénkítése érdekében lefelé kell szorítaniuk a kamatokat, de ezek az erőfeszítések egy még nagyobb gondot okoznak számukra: a tőkemenekülést. A renminbi, a kínai valuta most zuhanórepülésben van, az elmúlt napokban hirtelen mintegy 3%-ot esett. Az imázstudatos Peking megdöbbenésére az amerikai dollár most hosszú távú emelkedésben van.

Geopolitikai tényezők is arra kényszerítik a portfólióbefektetőket és a gyártulajdonosokat, hogy kivonuljanak Kínából. Hszi régóta támogatja a „farkasharcos diplomáciát”, az agresszív és harcias megközelítést más országokkal szemben.

Hszi írásaiban és beszédeiben világossá tette, hogy szerinte Kínának sokkal nagyobbnak kellene lennie, mint amekkora ma. Ez azt jelenti, hogy az India, Japán, a Fülöp-szigetek, Tajvan és mások elleni kínai területi agresszió még évekig fel fogja borzolni Kelet- és Dél-Ázsiát.

„A kommunista párt globális biztonsági kezdeményezése egyetlen dologról szól… a világuralomról, egyszerűen és világosan” – mondta a Newsweeknek James Fanell, az amerikai haditengerészet nyugalmazott kapitánya, az amerikai csendes-óceáni flotta hírszerzési igazgatója.

Az üzleti élet egészen februárig nem fordított nagy figyelmet a kínai harciasságra. De a szerző szerint akkor minden megváltozott. Ahogy George Magnus, az Oxfordi Egyetem munkatársa a CNN-nek nyilatkozva rámutatott: „Kína támogatása az ukrajnai orosz inváziónak egyértelműen katalizátorként hatott arra, hogy a tőke elhagyja Kínát”.

„Hszi Csin-ping talán nem gondolja, hogy a történelem rossz oldalán áll, de egyértelműen a kialakulóban lévő szakadék rossz oldalán áll, ahogy a nemzetközi rendszer a Biden által emlegetett „új világrend” felé halad” – írja Chang.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Európai Unió: a posztmodern internacionálé Patyomkin-világfaluja

„Izrael titka ugyanaz, mint Ukrajna titka: az ukránok sem a posztmodern erkölcsiségből merítettek energiákat, hogy szembeszálljanak a birodalommal”