A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szerint az Iszlám Köztársaság olyan sok uránt dúsított fel, hogy „nem zárható ki egy nukleáris robbanóanyag előállításának lehetősége”.
Az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve az iráni atomprogramról szóló legfrissebb jelentésében közölte, hogy becslése szerint
2022. május 15-én Irán összes dúsított uránkészlete 3809,3 kilogramm volt, ami több, mint 18-szorosa a Teheránnak a világhatalmakkal kötött 2015-ös megállapodásában rögzített határértéknek.
A 2015-ös megállapodásban a határértéket 300 kilogrammban (660 font) határozták meg egy bizonyos vegyületből, ami 202,8 kilogramm uránnak felel meg.
A jelentés szerint Irán folytatja az urándúsítást a megállapodásban rögzített 3,67 százalékos határértéknél magasabb szintre.
A 20 százalékosra dúsított uránkészletet most 238,4 kg-ra becsülik, ami 56,3 kg-mal több a legutóbbi, márciusi jelentés óta, míg a 60 százalékosra dúsított mennyiség 43,1 kg, ami 9,9 kg-os növekedést jelent.
Az atomfegyverekben való felhasználáshoz 90 százalék körüli dúsítási szint szükséges.
Irán mindig is kitartott amellett, hogy atomprogramja békés célú.
Egy diplomáciai forrás szerint a 60 százalékosra dúsított urán mennyisége mostanra meghaladta a NAÜ által meghatározott „jelentős mennyiség” küszöbértékét, amelyet az ügynökség úgy határoz meg, hogy
olyan mennyiség, amely felett „nem zárható ki egy nukleáris robbanóanyag előállításának lehetősége”.
Ugyanez a forrás azonban rámutatott, hogy a további dúsítás során az urán egy része elveszne, ami azt jelenti, hogy a valóságban „több, mint 55 kilogrammra lenne szükség” ehhez.
Egy szintén hétfőn kiadott külön jelentésben a NAÜ megismételte, hogy még mindig vannak „tisztázatlan” kérdései a Marivan, Varamin és Turquzabad helyszíneken talált, korábban be nem jelentett nukleáris anyagokkal kapcsolatban.
Mindez annak ellenére történt, hogy a NAÜ már régóta próbálkozik azzal, hogy iráni tisztviselők magyarázatot adjanak ezen anyagok jelenlétére.
A jelentés szerint Irán azt a magyarázatot kínálta fel, hogy
„egy harmadik fél által elkövetett szabotázsakcióval szennyezték” a helyszíneket,
de hozzátette, hogy nem szolgáltattak bizonyítékot ennek alátámasztására.
A diplomáciai forrás szerint a szabotázscselekményt „nem könnyű elhinni”, tekintettel „az anyag elosztására”, amely a NAÜ kérdéseihez vezetett.
A legutóbbi jelentések az Irán és a világhatalmak között 2015-ben kötött, mérföldkőnek számító nukleáris megállapodás felújításáról szóló tárgyalások márciusban történt megrekedése után továbbra is holtpontra jutottak.
Igazságtalannak nevezte kedden az iráni külügyi szóvivő a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a síita állam atomprogramjáról a héten közzétett jelentését, amelyről azt állította, hogy izraeli nyomásra készült.
Szaíd Hatibzadeh leszögezte: a hétfőn kiadott jelentés „se nem igazságos, se nem kiegyensúlyozott”, és nincs összhangban a NAÜ és Teherán között zajló megbeszélésekkel.
Emellett azt is a szervezet szemére vetette, hogy „szakmai álláspontját politikaira változtatta”.
Hatibzadeh emellett ismét azt hangoztatta, hogy az iráni atomalku felélesztését célzó bécsi tárgyalások sikere továbbra is az Egyesült Államok hozzáállásától függ, és Washingtont okolta a tárgyalások holtpontra jutásáért.
Mohammed Reza Gaebi, Iránnak az ügynökséghez delegált nagykövete ugyanekkor felszólította a NAÜ-t, „nézzen szembe a jelentés negatív következményeivel”, s leszögezte, hogy
a dokumentum „tele van a cionista rezsim és egyéb barátságtalan országok sugallta feltételezésekkel”. Egyúttal hangsúlyozta: Teherán nukleáris fejlesztései kizárólag békés célokat szolgálnak.
Irán 2015-ben egyezett meg – európai uniós közvetítéssel – az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért.
Donald Trump korábbi amerikai elnök többször is élesen tiltakozott a megállapodás ellen, és 2018 májusában egyoldalúan kiléptette országát az atomalkuból, mondván, nem képes meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen ki. Egyúttal elrendelte az Irán elleni amerikai szankciók visszaállítását is.
