A Kohncast ötödik adásában az ukrajnai válság nyomán kialakult európai földgázparát járjuk körül.
Seres Attila, a Neokohn főszerkesztő-helyettese, Hende Olivér szerkesztő és Megyeri Jonatán főszerkesztő Európa kitettségét veszik górcső alá, már ami az orosz földgázt és kőolajat illeti.
Honnan lesz gáz, lesz-e egyáltalán? Hogy kerülhetett a kontinens ilyen helyzetbe?
A Kohncast epizódjai elérhetők a Neokohn címlapján külön dobozban, valamint RSS, Youtube csatornáinkon, az Apple podcaston, a Google podcaston, a Spotify-on.
Lájkolják, kövessék, iratkozzanak fel, hogy ne maradjanak le egyetlen adásról sem!
Előző adásunk itt látható/hallható:
Továbbra is az érdekelne, hogy miért kell a russzki gázt utálni, amikor a legolcsóbb, és a legstabilabb ellátást az biztosítja? A németek se voltak hülyék, hogy megépítették a két közvetlen Északi Áramlatot, valamit tudtak.
A ruszki gázt csak addig kell utálni, amíg Putyinnal kell megállapodni.
Ha őt sikerülne kiiktatni- ahogy már nyiltan is kimondják egyre többen- az EU azonnal vissza fog térni az orosz energiahordozókhoz, a németek pedig az Északi Áramlathoz.
Az orosz energiát orosz energiára szeretnék lecserélni, Putyint pedig egy Jelcin 2.0-ra.
Több a kéntartalma mint az arab vagy egyébnek. Azon kívűl sokkal gyengébb minőségű ezért a kutakon keverve kapod! A Brent könnyű, kis kéntartalmú kőolaj, amit az Északi-tengerben termelnek ki. A Brent-minőséget tekintik a kőolaj kereskedelemben alapnak, minden más minőség árát erre vonatkozóan adják meg. Amerikában a WTI minőség az irányadó. Az Ural Blend a Brentnél olcsóbb, nehéz, magas kéntartalmú orosz exportminőségű kőolaj elnevezése. A Brent és az Ural típusú kőolaj nemzetközi áraiban jelentkező különbséget hívják Brent-Ural különbség. Az Ural típusú kőolaj árát a rotterdami és a mediterrán térségben jegyzik.