Mindenki emlékszik: Eufória öntötte el Ramallahot, amikor Joe Bident 2020 novemberében az Egyesült Államok elnökévé választották. Palesztin tisztviselők szerint ennek inkább Donald Trump távozásához volt köze, mint ahhoz, hogy egy demokrata került vissza a Fehér Házba, mivel az előző négy évben az amerikai-palesztin kapcsolatok történelmi mélypontra romlottak. Ramallah megszakította kapcsolatait Washingtonnal, miután Trump 2017-ben elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A republikánus elnök válaszul gyakorlatilag minden támogatást leállított a palesztinok irányába, bezárta washingtoni diplomáciai képviseletüket, és bezárta a jeruzsálemi amerikai konzulátust, amely de facto nagykövetségként szolgált a palesztinok számára.
Biden azonban azzal kampányolt, hogy ezeket a lépéseket visszafordítja, és ez Ramallahban növekvő várakozásokhoz vezetett a következő négy év lehetőségeivel kapcsolatban.
Másfél évvel később ezek a nagy remények szertefoszlottak, és négy palesztin tisztviselő azt nyilatkozta a The Times of Israelnek, hogy már nem bíznak abban, hogy az Egyesült Államok képes lesz betartani ígéreteit, nem is beszélve a konfliktus megoldását célzó merészebb kezdeményezések elindításáról.
Elsődleges sérelmük a jeruzsálemi konzulátusra vonatkozik, amelyet az USA-izraeli ellenállás közepette még mindig nem nyitott meg újra. A kormányzat tisztviselői ragaszkodnak ahhoz, hogy az ügy továbbra is napirenden marad, de négyszemközt elismerik, hogy nem fognak hosszú távú szövetségesük kifejezett kívánsága ellenére cselekedni.
Az amerikai elnök a tervek szerint a jövő hónap végén Izraelbe látogat, ahol a tervek szerint megáll Ciszjordániában is, hogy találkozzon Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. Ramallah azonban nem bízik abban, hogy ez változást hoz majd Washington prioritásaiban.
„Még mindig várjuk, hogy teljesüljenek a kormányzat nekünk tett ígéretei. Ám most, különösen az Ukrajna és Oroszország közötti válság miatt az USA nem fog semmilyen kézzelfogható, konkrét lépést tenni” – mondta Ahmad Majdalani, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezető tisztviselője.
A kritikára reagálva egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő azt mondta, hogy megértik Ramallah frusztrációját, de ragaszkodnak ahhoz, hogy Washington „a legtöbbet hozza ki a leosztásból”.
A meggyengült palesztin vezetés és a törékeny izraeli koalíció ellenére sikerült rávenni Jeruzsálemet, hogy egy sor apró lépést tegyen a palesztin gazdaság fellendítésére és a Palesztin Hatóság megerősítésére – mondta az amerikai tisztviselő. „A kétállami megoldás életben tartása melletti álláspontunk nem csak retorika.”
Remény van, változás nincs
Bár a konzulátus újranyitása továbbra is valószínűtlen, és a PFSZ washingtoni diplomáciai képviseletének feltámasztása még inkább, Biden gyorsan teljesítette ígéretét, miszerint több mint 500 millió dollár értékben visszaállítja a palesztinoknak nyújtott humanitárius támogatást.
Felelevenítette a kétállami megoldást támogató amerikai retorikát, bár fenntartotta, hogy a felek jelenleg nem állnak készen az e keret elérését célzó, nagy tétekkel járó tárgyalásokra. Biden az izraeli telepbővítéssel szembeni amerikai ellenállást is újra megerősítette, még ha az ilyen lépésekre adott válasza csupán retorikai maradt is.
Ezek a lépések azonban némi jóindulatot váltottak ki a Palesztin Hatóságnál, amely nem ellenkezett, amikor amerikai tisztviselők közölték, hogy a koalíció stabilitásának biztosítása érdekében a konzulátus újranyitásával várni akarnak addig, amíg az új izraeli kormány el nem fogadta a költségvetést tavaly novemberben.
„Érzékelhető volt némi türelem az időzítéssel kapcsolatban, hogy mikor fogják Trump intézkedéseit visszacsinálni, de az USA megsértette a saját ütemtervét”
– mondta egy palesztin tisztviselő, emlékeztetve arra, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter már tavaly májusban bejelentette, hogy a kormányzat továbblép a konzulátus újranyitásával kapcsolatos ígéretével.
Ez nem sokkal az Izrael és a gázai terrorcsoportok között 11 napon át tartó erőszak fellángolása után történt, amelyet a Biden-kormányzat segített viszonylag gyorsan lezárni az Egyiptom által vezetett intenzív diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően. Biden a háború idején beszélt először elnökként Abbásszal, és utána hangsúlyozta, hogy a Palesztin Hatósággal együtt kell működni a Gázai övezet rehabilitációja érdekében, hogy a Hamász ne tudjon ebből hasznot húzni.
„Tavaly májusban az volt az érzés, hogy az USA újra részt vesz a játszmában” – mondta a palesztin tisztviselő névtelenséget kérve. „De aztán semmi sem változott.”
Elvesztette befolyását
Ramallah még olyan kérdésekben sem látott mozgást, amelyekben nem szükséges bizonyos fokú izraeli együttműködés ahhoz, hogy az amerikai vezetés előbbre jusson.
Ibrahim Eid Dalalsha – aki az Egyesült Államok jeruzsálemi főkonzuljának tanácsadójaként szolgált, jelenleg pedig a ramallahi székhelyű Horizon Center for Political Studies and Media Outreach igazgatója – kiemelte a Palesztin Hatóság Bidenhez intézett kérését, hogy tudniillik semmisítse meg az 1987-es kongresszusi törvényt, amely a PFSZ-t és a hozzá tartozó szervezeteket terrorszervezetnek minősíti.
A törvény eltörlése leegyszerűsítené a washingtoni PFSZ-képviselet újbóli megnyitására irányuló erőfeszítéseket. Palesztin tisztviselők tavaly azt mondták , hogy készek lennének megreformálni ellentmondásos fogolycsere politikájukat, ha Amerika engedne.
Izrael és az Egyesült Államok szerint a Palesztin Hatóság jóléti rendszere, amely magában foglalja a terrorizmusért izraeli börtönben ülő foglyok és az izraeli terrorelhárítási akcióban megölt támadók családjainak szóló kifizetéseket, ösztönzi a terrorizmust, és követelik annak megszüntetését.
„De az amerikai kormányzat elvesztette befolyását a palesztin vezetéssel szemben” – mondta Dalalsha, aki azt spekulálja, hogy a palesztinok nem fognak engedni semmilyen reformból, mivel Biden nem tartotta be a szavát a Trump által tett kulcsfontosságú lépések visszavonásáról. Palesztin tisztviselők az év elején ugyanezt mondták.
„Kicsinyesnek hangzik, de ha összehasonlít minket Bennett miniszterelnökkel, aki kapott egy Fehér Házi meghívást és több telefonbeszélgetést Bidennel, akkor észrevehetjük, hogy Abbásznak semmi ilyesmi nem jutott” – mondta egy magas rangú palesztin diplomata. „Ez sokat segítene a kapcsolat megerősítésében, és nem kerülne sokba Bidennek”.
Ettől függetlenül a vezető diplomata azt jósolta, hogy az amerikai-palesztin kapcsolatok nem romlanak a Trump-korszak szintjére. „Még mindig van megbecsülés, hogy megváltoztatta a narratívát a kétállami megoldással kapcsolatban”, miután Biden elődje eltávolodott a hagyományos kerettől. Trump béketerve „reális kétállami megoldást” írt le, amely a ciszjordániai területeken fél-autonómiát biztosít a Palesztin Hatóságnak, kizárva minden zsidó települést.
A normalizációs vonat lekésése
Mivel nincs meggyőződve arról, hogy az időzítés megfelelő a nagy tétekkel járó izraeli-palesztin béketeremtéshez, a Biden-kormányzat arra törekedett, hogy a palesztinokat is bevonja az Ábrahám-megállapodásokba, hogy a megerősített regionális együttműködés előnyeit Ramallah is élvezhesse.
A Palesztin Hatóság egyelőre nem állt bele az ötletbe, azzal érvelve, hogy a Trump-kormányzat azért közvetítette az Izrael, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Marokkó közötti normalizációs megállapodásokat, hogy teljesen megkerülje Ramallahot.
Hivatkozva egy nemrégiben megjelent Axios-jelentésre, amely szerint az USA azt fontolgatja, hogy Biden jövő hónapban esedékes látogatását a térségben arra használja fel, hogy a márciusi Negev-csúcshoz hasonlóan újabb találkozót rendezzen a regionális vezetőknek, Dalalsha azzal érvelt, hogy ez csak gyengítené Abbászt.
„Inkább az úgynevezett regionális békére és normalizációra összpontosítanak, mint az izraeli-palesztin békére” – panaszolta.
Dan Shapiro, volt izraeli amerikai nagykövet azonban visszavágott a domináns palesztin álláspontnak.
„Az az erős meggyőződésem, hogy a palesztinok eltökélten a pálya szélén ülnek, és nem tesznek saját lépéseket, figyelmen kívül hagyva a térség egyetlen lehetséges pozitív energiaforrását, a normalizációt” – mondta.
„Fel kell ismerniük, hogy a térségben egy folyamat megy előre, és ha valami elindul, akkor vagy úgy szállsz be, hogy abból te is profitálj, vagy lemaradsz” – tette hozzá Shapiro, aki jelenleg az Atlantic Council közel-keleti programjának munkatársa.
