Hetvenöt éves korában meghalt Markó Iván Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett és a Magyar Fesztivál Balett alapítója, érdemes művész.
A táncművészt csütörtökön hajnalban érte a halál – tudatták Markó Iván hivatalos Facebook-oldalán.
Markó Iván Balassagyarmaton született 1947-ben. Hírlapíró apja dúsgazdag nagypolgári, anyja pedig szegény családból származott, hároméves volt, amikor Budapestre költöztek.
A balettintézetbe harmadszori próbálkozás után, 1958-ban vették fel. Diplomáját 1967-ben kapta meg, és még abban az évben az Operaház tagja lett.
Rangos főszerepeket bíztak rá a Hattyúk tavában, a Fából faragott királyfiban, a Giselle-ben, a Tűzmadárban, a Sylviában.
1972-ben a világhírű francia balettművész, Maurice Béjart hívta meg brüsszeli együtteséhez, a XX. Század Balettjéhez, szólistaként a Tűzmadár címszerepében debütált. Az ott töltött hét év során teljesedett ki művészete, 1974-ben a nemzetközi tánckritikusok a világ tíz legjobb táncosa közé választották a lírai alkatú, tiszta klasszikus technikájú, szuggesztív előadóművészt.
Hazatérve az Állami Balettintézet végzős évfolyamának tagjaiból megalapította a Győri Balettet, amelynek 1979-től vezető szólistája, koreográfusa és balettigazgatója volt 1991-es távozásáig.
Öt évet töltött külföldön, egy évig a jeruzsálemi Rubin Akadémia balettmestere és koreográfusa volt, majd Bécsben, Párizsban és Sydneyben vendégkoreográfus.
1996-ban tért haza, s még ebben az évben Magyar Fesztivál Balett néven huszonkét tagú társulatot alapított: az ötödik profi balett-együttest Magyarországon, a másodikat saját művészi pályáján és az elsőt a magyar tánctörténetben, amely akkor önerőből tartotta el magát.
Előadásaik óriási szakmai- és közönségsikereket arattak: ilyen volt a Rajkó zenekarral és a Budapesti Ifjúsági kórussal közösen készült Romantiáda, a zeneszerző halálának 100. évfordulójára emlékező Viva, Verdi és a tradicionális zsidó zenei hagyományokra épülő muzsikára táncolt Rómeó és Júlia, valamint a Seherezádé.
Markó Iván művészetét két magyar táncfilm is megörökíti: Jézus, az ember fia (1986) és a József és testvérei (2000).
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg hirdetéseket.