Múzeumba kerül a szék, amit a texasi zsinagógai túszejtő fejéhez vágtak

Amikor a januári zsinagógai túszejtési dráma középpontjában álló rabbi először találkozott azzal az idegennel, aki hamarosan fegyverrel fenyegetőzött, egy csésze teát szolgált fel neki. Tizenegy órával később, a merész megmenekülés nyitányaként a rabbi egy széket vágott hozzá.

Amint arról a Neokohn is beszámolt, a januári, texasi zsinagógában elkövetett túszejtés a rabbi lélekjelenlétének köszönhetően szerencsésen végződött, a túszok mindegyike megmenekült. A túszok aktívan ellenszegültek a terroristának, miután hosszú órák teltek el az egyezkedéssel, és a férfi egyre agresszívebb lett. Az egyik hívő elmondása szerint

„kihasználtuk, hogy a túszejtő egy pillanatra letette a fegyverét, hogy töltsön magának egy üdítőt. Ekkor Charlie rabbi felkapott egy széket és a támadóhoz vágta. Ekkor menekültünk ki mindannyian.”

A teáscsésze és a szék, amelyek együttesen a texasi Colleyville-ben lévő Bét Izrael közösségben történt zsinagógai túszdráma rémisztő pillanataira emlékeztetnek, mostanra az amerikai zsidó élettapasztalat szimbólumaivá váltak.

A Bét Izrael közösség a tárgyakat a philadelphiai Weitzman Nemzeti Amerikai Zsidó Történeti Múzeumnak adományozta a modernkori amerikai antiszemitizmusról szóló új kiállításhoz, amely idén tavasszal nyílik meg a nagyközönség előtt. A kiállításhoz egy videóinterjú is kapcsolódik majd Charlie Cytron-Walker rabbival, és azzal a három hívővel, akiket egy brit-pakisztáni állampolgár túszul ejtett a zsinagógában.

„A Kupa és a Szék” olyan műtárgyak, amelyek nem csupán egy történelmi esemény mementói, hanem alapvető zsidó értékeket is szimbolizálnak: ‘Az idegenek befogadása’ és ‘a foglyok megváltása'”

– mondta Misha Galperin, a Weitzman Múzeum elnök-vezérigazgatója a Jewish Telegraphic Agency-nek e-mailben.

A túszok gyakorlatilag kimentették magukat a texasi zsinagógából VIDEÓ

A reform zsinagóga rabbija és közössége igazi hősként viselkedett.

„Az újonnan érkezők befogadásának, és a veszélyekkel szembeni bátorságnak az alapvető amerikai eszméit is képviselik. Ez az, amire a zsidó amerikaiak törekszenek, és amit a Weitzman Múzeum képviselni kíván”.”

A tárgyakat a múzeum földszintjén helyezik el, a nagyközönség számára jól látható helyen. Josh Perelman, a Weitzman Múzeum vezető kurátora, a kiállítások és az értelmezés igazgatója szerint a szándék az, hogy „emlékeztetőül szolgáljanak a Függetlenségi Csarnokban őrzött eszmék védelmében és kiterjesztésében viselt kollektív felelősségünkre”.

A Colleyville-ben történtek új lendületet adtak az amerikai antiszemitizmusról szóló országos diskurzusnak, amelyben zsidók és nem zsidók egyaránt újabb bizonyítékot láttak annak nyugtalanító elterjedtségére. Az esetet követően Cytron-Walker tanúskodott a Kongresszus előtt, és országos szinten a zsinagógák biztonságára fordított összegek növelésének szószólója lett. Júliusban elhagyja a Bét Izrael közösséget, hogy egy észak-karolinai zsinagógát vezessen.

„Várjuk azt az időt, amikor a jövő generációinak már nem kell elviselniük ezt az antiszemita gyűlöletet”

– áll a Bét Izrael Kongregáció igazgatótanácsának közleményében.

„A Weitzman Múzeum nagy szerepet fog játszani abban, hogy a nagyközönség meglátogathassa és tanulhasson, valamint hogy megvédje a zsidók vallási szabadságát Amerikában és világszerte.”

Hogy engedhette be Amerika a zsinagógai túszejtőt?

Rejtély hogyan jutott be egy büntetett életű férfi Amerikába, amelynek elvileg a világon a legszigorúbb a bevándorlási rendszere.