Az április 24-i általános választáson induló pártok többsége úgy gondolja, hogy Szlovéniának nem fegyvert kellene küldenie Ukrajnának, hanem elsősorban humanitárius segélyt – derült ki a szlovén hírügynökség (STA) által készített, kedden közzétett összeállításból.
A pártok leginkább az Oroszország elleni egyéni szankciókat ellenzik, illetve az orosz gázimport azonnali felfüggesztésével kapcsolatos lépéseket, és Szlovénia energiaforrásainak diverzifikálását sürgetik.
Az STA ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdéseire válaszolva
a pártok egyöntetűen elítélték az orosz agressziót és hangsúlyozták a béke érdekében tett diplomáciai erőfeszítések fontosságát.
Alenka Bratusek volt kormányfő pártja (SAB) szerint „Szlovéniának felelősségteljesen kell fellépnie, és a tárgyalásokat kell ösztönöznie, nem pedig konfliktust szítania”.
A Marjan Sarec Párt (LMS) úgy vélte: Szlovéniának az Európai Unió (EU) és a NATO közös kül- és biztonságpolitikájával összhangban kell segítenie.
„Nincs szükség arra, hogy Szlovénia önállóan szigorúbb szankciókat vagy politikát vezessen be Oroszországgal szemben”
– hangsúlyozta az LMS.
A Szociáldemokraták (SD) arra figyelmeztettek: „az egyéni akciók – bármilyen jó szándékúak is – kárt okozhatnak Ukrajnának, és növelhetik az agresszor részéről a nyomást”.
Eközben a Baloldal (Levica) olyan szankciókat szorgalmazott, amelyek „Putyin rezsimje és az őket támogató oligarchák, nem pedig az emberek ellen irányulnak”.
A kormánypártok közül csak a konzervatív Új Szlovénia (NSi) és Janez Jansa miniszterelnök jobboldali Szlovén Demokrata Pártja (SDS) küldene fegyvereket Ukrajnának, míg a jobboldali ellenzéki Szlovén Nemzeti Néppárt (SNS), amely kívülről támogatja a kormányt, kifejezetten ellenzi ezt.
„Szlovéniának fegyverekkel is segítenie kell Ukrajnát, hogy meg tudja védeni magát
– közölte az SDS, míg az SNS szerint Ljubljanának semlegesnek kell maradnia.
Az SNS emellett úgy vélte: Szlovéniának el kell törölnie az Oroszországgal szemben elfogadott összes szankciót. „Saját népünkről kell gondoskodnunk, nem Amerika profitjáról” – húzta alá.
A pártok többsége szerint Szlovéniának nem szabad felfüggesztenie az orosz gázimportot,
amit azzal indokoltak, hogy Ljubljanának először alternatív energiaforrásokat kell találnia, nemcsak az ukrajnai háború, hanem a klímaválság miatt is.
Ezzel szemben
az SDS és az NSi álláspontja az, hogy az orosz gázimportot „a lehető leghamarabb le kell állítani”.
Ennek a következő néhány hónapon belül meg kell történnie, mert a gázbevételből Oroszország a hadseregét finanszírozza – közölte az SDS, és egyik kiemelt megoldásnak a cseppfolyósított földgáz exportálásához szükséges terminálok építését tartja.
Jansa pártja szerint Szlovéniának pénzügyileg is segítenie kell Ukrajnát „a gazdaság és a demokrácia helyreállításában”. Szlovénia a háború kezdete óta 1,64 millió eurós segélyt nyújtott Ukrajnának, és további 1,1 millió eurót jutatott nemzetközi szervezeteken keresztül az ukrán menekültek megsegítésére – közölte a legnagyobb kormánypárt.
A nemrég alakult Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda), amely a legújabb közvélemény-kutatások szerint átvette a vezetést a pártok népszerűségi listáján az SDS-szel szemben, úgy értékelte: Szlovéniának mint EU-és NATO-tagnak minden szükséges politikai, gazdasági, pénzügyi, humanitárius és egyéb támogatást fel kell ajánlania Ukrajnának. Ami pedig a gázellátást illeti, a párt szerint az EU-tagországoknak közösen kell tárgyalniuk.
