Hat LMBTQ-aktivista csoport beperli Eric Zemmour francia elnökjelöltet, mondván, hogy az általa felkarolt állítás, miszerint a második világháború alatt a nácik Franciaország megszállása idején nem tartóztattak le és deportáltak homoszexuálisokat, holokauszt-tagadásnak minősül.
Etienne Deshoulières ügyvéd szerint, akinek ügyvédi irodája a hat szervezet nevében nyújtotta be a keresetet, ez az első alkalom, hogy ilyen pert indítanak valaki ellen, aki azt állítja, hogy a francia homoszexuálisokat nem deportálták a háború alatt.
Az Egyesült Királyságban működő Holocaust Memorial Day Trust szerint a holokauszt részeként több tízezer homoszexuálist tartóztattak le vagy deportáltak. Franciaországban legalább 500 férfit tartóztattak le, és több mint 180-at deportáltak a Zemmour elleni perben idézett tudományos kutatás szerint.
Zemmour egy jobboldali televíziós szakértő és író, aki most Marine Le Pen ellen küzd azért, hogy a jövő hónapban esedékes elnökválasztáson a francia radikális jobboldalon a legtöbb szavazatot kapja. Saját pártot alapított Reconquete! („Visszahódítás!”) néven. A felmérések szerint jelenleg mindkét jelölt lemarad Emmanuel Macron francia elnök mögött.
A zsidó származású Zemmourt az elmúlt mintegy tíz évben háromszor ítélték el gyűlöletkeltésért, ami a bevándorlással és az iszlámmal kapcsolatos keményvonalas megjegyzéseiből ered. A legutóbbi ítélet ellene januárban született, amiért azt mondta, hogy
a kísérő nélküli gyermekkorú migránsok „tolvajok, gyilkosok, erőszaktevők”. Ennyi az egész. Vissza kellene küldenünk őket”.
A Zemmour ellen indított per a tavaly megjelent La France n’a pas dit son dernier mot („Franciaország nem mondta ki a végső szót”) című legújabb könyvét idézi.
A kereset a könyv egy részét emeli ki, amely szerint a homoszexuálisok szexuális irányultságuk miatti kitoloncolása Franciaországban „legenda”, vagyis mítosz. Válaszul Zemmour tábora azt mondta, hogy csupán egy másik politikus gondolatait ismertette – számol be a France 24 -, amely hozzáteszi, hogy Zemmour is egyetért a szövegben szereplő gondolattal.
A melegek és leszbikusok elnyomása a náci Németország korai célpontja volt, amely a homoszexuálisokat „társadalmilag aberráltnak” bélyegezte. Ahogy az amerikai Holokauszt Emlékmúzeum írja:
„Nem sokkal hivatalba lépése után, 1933. január 30-án Hitler betiltott minden meleg és leszbikus szervezetet”.
A múzeum hozzáteszi, hogy a megszállt Franciaországban dokumentált esetek vannak arról, hogy a francia rendőrség átadta a Gestapónak a homoszexuálisokat megnevező nyilvántartását. Miután bebörtönözték őket, a foglyokat arra kényszerítették, hogy rózsaszín háromszöget viseljenek a ruhájukon.
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a homoszexualitás üldözése a holokauszt idején valószínűleg egyszerű okból maradt alul dokumentálva: Miután a szövetségesek átvették az irányítást Németország felett, nem vonták vissza a német törvények 175. paragrafusának homoszexualitással foglalkozó részét – amelyre férfiak ezreinek letartóztatásakor hivatkoztak.
„A szövetségesek megszállása alatt egyes homoszexuálisokat arra kényszerítettek, hogy a koncentrációs táborokban letöltött időtől függetlenül letöltsék a börtönbüntetésüket”
– áll az amerikai Holokauszt Emlékmúzeum közleményében.
„A homoszexuálisoktól kifejezetten megtagadták a kártérítést, mint a nemzetiszocializmus áldozataitól”.
A Zemmour ellen indított új per történelemhamisítással vádolja. 1995-ben Jacques Chirac elnök nyilvánosan elismerte Franciaország bűnrészességét abban, hogy segített a német megszállóknak abban, hogy a franciaországi zsidókat haláltáborokba deportálják. Ezt a véleményét más elnökök is megerősítették, és a francia bíróságok is támogatták.
Egy másik folyamatban lévő ügyben Zemmourt szintén azzal vádolják, hogy tagadta a II. világháború alatt elkövetett emberiség elleni bűncselekményeket. Ez az ügy, amelynek fellebbezése még folyamatban van, Zemmour ellentmondásos állításaira összpontosít, miszerint a francia Vichy-kormány összejátszott a nácikkal a zsidó migránsok Franciaországból való deportálásában, ugyanakkor a francia állampolgárságú zsidók megmentésén is dolgozott.
Zemmour azt állította, hogy megjegyzéseit a szólásszabadság joga védi, és az ellene indított pereket és ítéleteket ideológusokra fogta.
A francia választási rendszer szerint az elnökjelöltek mezőnye április 10-én, a szavazás első fordulójában kettőre csökken. A második fordulóra április 24-én kerül sor – és a felmérések szerint jelenleg Macron valószínűleg Le Pennel fog szembenézni, akit 2017-ben legyőzött.
