A kommunizmusban a hiánygazdaság az állami tulajdon természetes velejárója volt. Németország most felkerekedett bebizonyítani, hogy tudatosan is lehet hiánygazdaságot előidézni, sőt lehet az elszegényedést még követendő, boldogító célként is kitűzni. Csak arra kell ügyelni, hogy eléggé magasztos indoklásokkal vegyük körül, és hogy az elszegényedés csakis a buta népet és semmiképpen sem az azt megvalósító elitet érintse. Krisztina Koenen elemzése.
Eddig a nélkülözés főleg azért volt kívánatos és erkölcsileg szükségszerű, mert Németország érezte magát elhivatottnak, hogy bolygónkat a klímahaláltól megmentse. Most azonban ehhez társult egy aktuálisabb ok: Eszerint
minél kevesebb energiát használunk fel, annál nagyobb kárt okozunk Putyinnak, lévén, hogy minden német kötelessége az ukrán nép harcát akár személyes áldozatok árán is támogatni.
Például Baden Württembergben a kereszténydemokrata CDU-hoz tartozó Peter Hauk mezőgazdasági miniszter a következőket mondta:
„Télen pulóverben nagyon jól ki lehet bírni 15 fok szobahőmérsékleten”.
A volt államfő Joachim Gauck teljesen egyetértett vele és pontosan megjelölte az okot is:
„Nyugodtan fázhatunk a szabadságért. És nyugodtan ki lehet bírni pár évet, amikor kevesebb boldogság és öröm jut nekünk.”
Düsseldorfi iskolákban és óvodákban már be is vezették a „meleg pulóver napot”, amelyet egy NGO mindenütt kötelezővé tenne – a „klímáért és a békéért” folytatott harc részeként. A rendszermédia naponta kéjesen színezi ki, mi mindent lehetne a jövőben még feladni, hogy Putyinnak kárt okozzunk, például az utazásokat, az autózást, a repülést, a villanygyújtást és a nagyobb és jól fűtött lakásokat.
A zöldeknél a nép elszegényedése kezdettől fogva program volt.
„Böjtölni a klímavédelemért és a klímaigazságosságért”
– hangozott eddig is egy közkedvelt jelszó, időközben azonban az éhségpropaganda újabb indokolásokkal gazdagodott:
„Kevesebb hús fogyasztásával harcolhatunk Putyin úr ellen”,
jelölte meg a feladatot Cem Özdemir, a zöldek szövetségi mezőgazdasági minisztere, és Robert Habeck, a zöld szuperminiszter is úgy gondolja, hogy
„aki Putyinnak kárt akar okozni, az energiát takarít meg”.
Gázból és dízelből valóban hiány van Németországban, de nem azért, mert Oroszország nem szállít, hanem azért, mert a német energiatermelés egyre nagyobb mértékben függ az időjárás önkényétöl. Már szeptemberben, még mielőtt elkezdődött volna az Ukrajna elleni orosz támadás, majdnem üresek voltak a gáztározók. Hogy miért? Hát azért, mert 2021-ben ritkán fújt a szél, és keveset sütött a nap, és így a hiányzó energiát, főleg az elektromos energiát, gázzal kellett kitermelni. Vagyis egyre erősebben jelentkezik a már kikapcsolt atomerőművek hiánya, de szerencsére itt van az ukrajnai háború, ami mindenre magyarázat.
Már tudósítottunk arról, hogy a szövetségi hálózati felügyeleti szerv a gázválság előkészítésére az ipar és az energiagazdaság képviselőivel tárgyalt. Több gázt felhasználó ipari üzem levelet kapott az illetékes gázszállítójától, amelyben bejelentik, hogy a jövőben a gáznak esetleg csak meghatározott részét fogják szállítani, vagy teljesen lekapcsolják az üzemet a szállításról. A hálózati felügyelet egy munkatársa szerint
„a megbeszélésekre azért került sor, hogy az iparban előkészítsék a gázellátási válság esetén elkerülhetetlenné váló lekapcsolásokat. A privát háztartásokat külön törvények védik, ezek törvényesen elsőbbséget élveznek az iparral szemben.”
Robert Habeck, a zöld gazdasági és energetikai szuperminiszter azonnal reagált a jelentkező hiányra. Az igazi megoldás, mondta, még több szélenergiagenerátor felállítása. Vagyis,
ha megduplázzuk a generátorok számát, akkor kétszer annyi generátor fog szélhiány esetén állni, mint előtte, ami valóban nagy nyereség lesz.
Az atomerőművek további futtatását továbbra is látszatérvekkel utasítja el, pártbarátja, Baden-Württemberg miniszterelnöke Winfried Kretschmann azonnal felrobbantatta a kikapcsolt philipsburgi atomerőmű hűtőtornyát, hogy nehogy valakinek is eszébe jusson azt megint elindítani. Habeck ehelyett elutazott Katarba, hogy a gonosz Putyin gázszállításait a nőket elnyomó, homoszexuálisokat halálbüntetéssel sújtó, az arab, izraelgyilkos terrorizmust pénzelő olajsejkek szállításaival váltsa fel.
A tárgyalások után hazatérve a miniszter rendkívül optimistán nyilatkozott katari útjáról, de alig pár nap múlva al-Kaabi, katari energiaminiszter valahogy másképpen értelmezte a találkozót.
„Évekbe telik, amíg valamit ki tudunk fejleszteni”
— mondotta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.
Al-Kaabi nem látja, hogyan tudná Katar az orosz szállításokat helyettesíteni.
„Ezt senki sem tudja egyedül megtenni. Egyszerűen nevetséges ma azt állítani, hogy valaki, akár Katar is, e szállításokat helyettesíteni tudná. Ilyet mondani hülyeség, és ez nem fog megtörténni.”
Annak is ellentmondott, hogy a látogatás során hosszú távú együttműködési szerződést kötöttek volna. Ilyen szerződés nem létezik, mondta, de Katar nagyon érdekelt az üzleti kapcsolatban.
Habeck egy másik kijelentésével is – enyhén szólva – megszépítette a valóságot. Egy interjúban azt állította, hogy máris sikerült az orosz olajszállításokat 35 százalékról 25 százalékra, és a gázszállításokat 50-ről 40 százalékra leszállítani. Ez a csoda úgy történt meg, hogy az energiaimportőrök egyszerűen nem hosszabbították meg orosz szerződéseiket. Hogy lesznek-e új szerződések, és azokat kivel kötnék meg, arról a miniszter mélyen hallgatott.
A magas energiaárak, főleg a benzin és a dízel ára (időközben 2,10 és 2,40 € között literenként) az ipari üzemeket és a lakosságot komolyan sújtják. Múlt héten teherautóvezetők tüntettek Kölnben és több más városban, és meghirdették, hogy ha nem történik valami az áremelkedés mérséklésére, sok szállítási vállalat be fogja szüntetni tevékenységét, ami nyilvánvalóan nagy problémákhoz fog vezetni még akár az élelmiszerellátásban is.
Mivel az üzemanyag árának 56,63 százaléka, vagyis több mint a fele adó (19% áfa, ehhez jön még az energiaadó és a széndioxidadó), egy adócsökkentésre lenne elég lehetőség. De erre sem a zöldek, sem a szociáldemokraták nem hajlandók, hiszen a magas energiaárak miatt megemelkedett adók a kapzsi államot hizlalják. Ehelyett egy bürokratikus monstrumot találtak ki:
Három hónapig 30 centtel szállítanák le a benzin, és 15 centtel a dízel árát.
A különbségre nincsen magyarázat, talán csak az, hogy a zöldek gyűlölik a dízelt. Ezenkívül minden adófizető kap 300 euró energiahozzájárulást. Na mindezt persze nem azonnal, hanem csak jövőre, amikor beadják az adóbevallásukat. A nyugdíjasok nem kapnak semmit, és az üzemanyagkedvezmény is várat magára, talán júniusban beindul, mert a parlamentnek sajnos nincs ideje a témával foglalkozni. Viszont a kedvezménycsomagba becsempésztek még egy a zöldeknek fontos megszorítást is: A törvénycsomag részeként
a gázfűtések beépítését már 2024-től kezdve betiltják,
fűtsön mindenki a nem létező árammal, így végre az állam kezében lesz, hogy mikor rendeznek „meleg pulóver napot”.
Külföldön és Magyarországon is sokan arról beszélnek, hogy a német zöldek most az ukrajnai válság következtében szembesülnek a valósággal és ezért elkezdtek normálisabbak lenni. Erről sajnos szó sem lehet. Mint látható, nem hogy búcsút mondanának őrült gazdaság- és emberkárosító programjaiknak, még inkább fel akarják gyorsítani a meghirdetett dekarbonizáció folyamatát.
Időközben a német polgár kezd hozzászokni a hiányhoz. Az állami vasút kénytelen volt több járatot törölni, mivel nincsen elég áram a rendszerben. Egyes autópályákat le kell zárni, mert a hidak és alagutak karbantartás híján életveszélyesek. Az élelmiszerboltokban szaporodnak az üres polcok, nincs fözőolaj, száraztészta, bébiétel, gyakran hiányzik a vécépapír. A zöldek szemében ez nem hogy nem baj, hanem kimondottan kívánatos is, hiszen Ukrajna és a klíma megmentését szolgálja.
