Ki léphet Putyin helyébe, ha megbuktatnák egy államcsínnyel?

Putyin az orosz nukleáris elrettentő erő készültségbe helyezésére vonatkozó utasítása és a nukleáris háborúval való fenyegetése, ha a Nyugat beavatkozik az ukrajnai invázióba, még egyes saját beosztottjait is megdöbbentette.

Mivel a tét hatalmas, és a Nyugat egyre nagyobb nyomást gyakorol az orosz gazdaságra, felmerült a kérdés egyesekben, hogy mi történik akkor, ha Putyint esetleg egy puccsal eltávolítják a hatalomból.

Kik lehetnek az orosz elnök lehetséges utódai?

Szergej Sojgu – védelmi miniszter

Sojgu Oroszország „második legnépszerűbb” politikusa Vlagyimir Putyin után.

A kelet-oroszországi Csadánból származó védelmi miniszter kulcsszerepet játszott az ukrajnai invázió megszervezésében, de sokatmondó grimaszolását a kamerák is felvették, miután Putyin utasította őt és Valerij Geraszimov hadseregfőnököt, hogy helyezzék magas készültségbe Oroszország nukleáris elrettentő erejét.

Egyesek szerint Sojgu Oroszország legnagyobb katonai vezetőjének számít Georgij Zsukov, a náci Németországot a második világháborúban legyőző tábornok óta.

Hatalomra kerülését megnehezítené az ukrajnai invázióban való részvétele, bár állítólag pragmatikusabb, mint Putyin. Ez kedvezően hathat a Ukrajnából való kivonulásra, ami a Nyugattal való kapcsolat javulását vonhatná maga után.

Vera Tolz-Zilitinkevic, a Manchesteri Egyetem orosz tanulmányok professzora szerint Sojgu

„jelenleg nagyon-nagyon erős ember Oroszországban. Bizonyos értelemben pragmatikusnak tartják, így bizonyos értelemben jobbnak Putyinnál”.

Ugyanakkor Tolz-Zilitinkevic szerint is Sojgu ellen dolgozhat, hogy közvetlenül érintettnek tartják az ukrajnai orosz invázió megszervezésében.

Zelenszkij: Putyin nem fog tudni elrejtőzni Isten elől

Az ukrán elnök emlékéztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „egyetlen bunker” sem fogja tudnia megvédeni őt Isten ítéletétől.

Nyikolaj Patrusev – a Biztonsági Tanács titkára

Patrusev az FSZB, a félelmetes szovjet KGB utódjának a korábbi vezetője.

Az Egyesült Királyság megállapította, hogy az FSZB vezetőjeként, Patrusev volt az nagy valószínűséggel, aki elrendelte Alekszandr Litvinyenko egykori disszidens orosz ügynök polóniummal való megmérgezését brit földön 2006-ban.

Patrusevnek korábban hangot adott annak a meggyőződésének, hogy szerinte az Egyesült Államok „inkább azt szeretné, ha Oroszország egyáltalán nem létezne”.

Tolz-Zilitinkevic professzor szerint

„az FSZB-vel való kapcsolata Patrusevnek nagyon erős negatívum, ha az utódlásról van szó.

„Putyin és a hírszerzés számos tisztje világszerte – még a demokráciákban is – konspiratív világnézeteket vallanak, ami nem túl hasznos, ha az ember egy ország vezetője”

– véli Tolz-Zilitinkevic

„[Patrusev] elég rossz választás. De egy lehetőség. Paranoiás világképe van arról, hogy a világ el akarja kapni, és neki kell lelepleznie a potenciális fenyegetéseket”

– mondta róla a professzor.

A Kreml a Wagner-csoport neonáci zsoldosait küldte Ukrajna „nácitlanítására”

A diverzáns akció lelepleződött, és az ukrán hatóságok 36 órás kijárási tilalmat elrendelve hajtóvadászatot indítottak a beszivárgó zsoldosok után. Hende Olivér írása.

Valerij Geraszimov – a hadsereg első embere

Geraszimov 2012 óta az orosz hadsereg vezetője, amely posztra Putyin nevezte ki.

Az ő nevéhez fűződik a „Geraszimov-doktrína”, amely a gazdasági, kulturális, információs és katonai eszközöket kombinálja Oroszország stratégiai céljainak elérése érdekében.

Ebbe beletartoznak az elmúlt két évtizedben végrehajtott olyan orosz fellépések mint, például a Krím 2014-es megszállása vagy a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozás.

A tábornok a másik, akinek túl kellene lépnie az ukrajnai invázióban való részvételén ahhoz, hogy Putyin utódja lehessen.

Tolz-Zilitinkevic szerint bár lehetséges, hogy a hadsereg egy puccs után őt helyezné hatalomra – mégis sokkal valószínűbb, hogy Putyin lehetséges leváltása a politikai elitből történne.

„Az orosz történelem azt mutatja, hogy a katonaság általában nem szokott részt venni a rendszerváltásban”

– magyarázta az orosz tanulmányok professzora.

„Történelmileg, a katonaság Oroszországban a politikai elit nagyon szigorú ellenőrzése alatt áll”

– folytatta.

Tolz-Zilitinkevic hozzátette, hogy még Nyikita Hruscsov hatvanas évek eleji mániákus döntéshozatala esetében is a politikai elit volt az, amely eltávolította őt a hatalomból.

Mihail Vlagyimirovics Misusztyin – miniszterelnök

Oroszország jelenlegi miniszterelnöke közvetlenül a covid-járvány kezdete előtt lépett hivatalba, amikor Medvegyev lemondása után őt kinevezték.

Az egykori adóellenőr utódlása elégedettséggel töltene el számos csoportot a mind Oroszországban, mind magán a Kremlben belül is.

Tolz-Zilitinkevic szerint a rendszerhez képest meglehetősen jóindulatú politikusról van szó, aki a legkevésbé megosztó jelölt lehet a felsoroltak közül.

„Nincs ott egy Brutus?” — Amerikai szenátor Putyin kiiktatására szólított fel

A republikánus Lindsey Graham szavai gyors ellenreakciót váltottak ki republikánus körökben. Ted Cruz szenátor szerint rossz ötlet volt a kijelentés, mert Amerika nem szólíthat fel

Dmitrij Medvegyev – a Biztonsági Tanács elnökhelyettese és volt elnök

Medvegyev 2008 és 2012 között volt Oroszország elnöke, miután Putyin második ciklusa véget ért, jelenleg pedig a Biztonsági Tanács elnökhelyettesi posztját tölti be.

A szentpétervári születésű jogászt azzal az ígérettel választották meg, hogy Putyint miniszterelnökké teszi, amit azonnal meg is tett.

Amikor Putyin 2012-ben ismét hatalomra került, ezt a szívességet azzal viszonozta, hogy Medvegyevet megajándékozta meg a miniszterelnöki tisztséggel.

Medvegyev nyolc évig töltötte be ezt a tisztséget, mielőtt ő és a dumában lévő kormánya lemondott, hogy Vlagyimir Putyin számára szabaddá tegye az utat az átfogó alkotmánymódosítások bevezetéséhez.

Ezek a változások magukban foglalták Putyin már letelt ciklusainak semmissé tételét, és lehetővé tették számára, hogy 2034-ig hatalmon maradhasson.

Bár van tapasztalata az elnökségben, a szentpétervári ügyvéd a szakértők szerint nem jelent fenyegetést Putyinra nézve.

Maga a tény, hogy Putyin megbízta őt az ideiglenes elnöki poszt betöltésével, arra utal, hogy Medvegyevet nem tartja elég erősnek ahhoz, hogy kihívást intézzen a vezetése ellen.

Tolz-Zilitinkevic szerint

„Putyin eltávolítása esetén rendkívüli helyzet állna elő, és Oroszország a teljes összeomlás szélére kerülne.”

„Nem hiszem, hogy az elit olyasvalakit választana, aki általában véve olyan gyenge, mint Medvegyev”

– érvelt a professzor.

„Egyfajta liberális szentpétervári értelmiségi családból származik. Nem erős politikus. Ő egy senki”

– mondta róla Tolz-Zilitinkevic.

Egy sarokba szorított Putyin veszélyt jelenthet Izraelre?

Izraelben sokan attól tartanak, hogy Moszkva következő lépése Ukrajna után a Közel-Keleten lesz – ahol Moszkva Izrael legádázabb ellenségeivel szövetkezik.