Az egyik oldal hősökként ünnepli, a másik pedig szélsőséges rendbontóknak minősíti a kanadai „szabadság konvoj” tagjait. Trudeau rendkívüli állami felhatalmazás segítségével próbálja meg feloszlatni a kamionosokat, azonban kérdés, hogy a kemény fellépésre hogyan fog reagálni a politikai iránt általában közömbös, és nyugalomhoz szokott kanadai társadalom. Összefoglaló.
Február 14-én Justin Trudeau az ország történetében először országos közrendvédelmi vészhelyzetet hirdetett. Az 1980-as években megalkotott törvényt még a járvány elején se tartották indokoltnak bevetni. A rendkívüli állapot szinte korlátlan felhatalmazást ad a rendőrségnek a tüntetések megtörésére, és arra is felhatalmazza az államot, hogy zárolja a tüntetők bankszámláit. A lépést a kanadai konzervatívok túlkapásnak minősítették, és négy tartományi vezető is tiltakozott a döntés ellen.
Mi vezetett a tüntetésekhez?
Az ottawai központú kamionos tüntetéseket eredetileg az váltotta ki, hogy olyan szigorításról döntött a kanadai kormány, amely 16 ezer kamionost küldött volna parkolópályára. A BBC szerint a törvény arra kötelezi a Covid-elleni oltással nem rendelkezőket, hogy vonuljanak karanténba, valahányszor visszatérnek az Egyesült Államokból. Ez pedig a be nem oltott kamionosokat gyakorlatilag ellehetetlenítette volna. A felmérések szerint a kamionosok több, mint 90%-a be van oltva, a döntés azonban egyesítette a be nem oltott kamionosokat, és azokat, akik eddig is túlkapásokkal vádolták a kormányt.
Több amerikai szakértő rámutatott, hogy a szigorítás időzítése nehezen érthető, hiszen a járvány adatok egyre kedvezőbbek, és a kamionosok létfontosságúak az egyébként is válságban levő ellátási láncok működtetésében.
A kamionosok felháborodása ráadásul nem érthetetlen: miközben az átlag kanadai kenyeret sütött, Tik-Tok videókat csinált a kézmosásról, és Netflix sorozatokat nézett a karanténban, a kamionosok végig dolgoztak. Miközben most a tüntetők miatt bosszankodó emberek a szobájuk melegében a Zoom-on tárgyaltak, a kamionosok hosszú órákat ültek a volán mögött, és biztosították, hogy amikor a lakók lemennek a boltba, mindig legyen étel a polcokon.
A menet január 29-én tartotta a legnagyobb megmozdulását, háromezer kamion és 15 ezer tüntető vonult fel Ottawa városában. A tüntetők több fontos határátkelőt is lezártak. Ami a kötelező oltás elleni tüntetésként indult, átváltott általános, Covid-szigorítások elleni tüntetésbe. A kanadai tartományi vezetők a tüntetések előrehaladtával sorban jelentették be a szigorítások feloldását.
„Ez nem békés megmozdulás”
Justin Trudeau az első pillanattól kezdve illegitimnek nevezte a megmozdulást, és szélsőségesnek bélyegezte a tüntetőket. A tüntetések elején felbukkant egy fotó, amelyen egy csoport férfi egy horogkeresztes zászlót lengetett Ottawában. Hiába ajánlottak fel nagy összegeket konzervatív oldalak, nem sikerült azonosítani a férfit. Azonban a náci vádaknak tápot adott a fotó.
Trudeau még ezen a héten is azzal vádolta a konzervatív ellenzékét, hogy a horogkeresztes zászlókat lengetők mellé állnak, amikor az ő lépéseit kritizálják.
A kanadai vezetés a több ezer tüntetőt szélsőségesnek, és potenciálisan veszélyesnek bélyegezte. A rendőrség lefoglalta üzemanyag készleteiket, számtalan nyomozás indult ellenük, nem részletezett gyűlölet-bűncselekmények miatt. Az amerikai GoFundMe pénzgyűjtő platform zárolta a tüntetőknek gyűjtött több, mint 10 millió dollárt, arra hivatkozva, hogy megsértették a felhasználási elveket, és ha nem igénylik vissza az adományozók, akkor ők fogják szétosztani a pénzt. Amerikai ügyészek pert indítottak a cég ellen, amely így kénytelen volt meghátrálni, és elkezdte visszautalni a pénzt az adományozóknak.
A kanadai sajtó egyöntetűen a kormányzat álláspontjával azonosult a tiltakozásokkal kapcsolatban, szélsőségesnek nyilvánítva azt, és egyenesen Ottawa megszállásának minősítették.
A kamionos megmozdulás ellen az amerikai kormányzat is szót emelt, nem véletlenül: a kamionosok blokádjai valóban akadályozták a két ország közötti kereskedelmet. A konvoj tagjai ugyanis lezártak több határátkelőt, amit csak a hétvégén sikerült járhatóvá tennie a kanadai rendőrségnek.
A helyiek közül a kanadai lapokban többen panaszkodtak az ottawai tüntetők folyamatos dudálása miatt. Trudeau, aki korábban a járvány alatt szigorú korlátozásokat vezetett be, azzal vádolta a kamionosokat, hogy a blokáddal tönkreteszik a helyi kisvállalkozásokat.
A konvojt elsősorban amerikaiak támogatják, úgy szóban, mint anyagilag. Többek között Elon Musk, Donald Trump, és számtalan republikánus fejezte ki támogatását a tüntetések iránt.
Kettős mérce
A kanadai kormányzat nem állt szóba a tüntetőkkel, mivel szélsőségesnek bélyegezték a kamionosokat, s ezzel politikailag megkötötték a saját kezüket: a „terroristákkal nem tárgyalunk” álláspontot vették fel, amelynek egyenes következménye a rendkívüli vészhelyzeti törvény alkalmazása.
Kanadában a felmérések szerint a lakosok közel egyenlő mértékben hibáztatják a miniszterelnököt, és a kamionosokat a helyzet elfajulásáért. A New York Times rámutatott Trudeau képmutatására a kérdésben, hogy
2020-ban a kanadai miniszterelnök még hangos támogatását fejezte ki az egy éven át tartó indiai farmer tüntetések mellett, és kijelentette, hogy „Kanada mindig meg fogja védeni a tüntetéshez való jogot”. A lap szerkesztőségi cikke kijelentette, hogy a konvojnak igenis joga van békében tüntetni, akkor is, ha a tüntetés megzavarja a rendet.
A Specator World magazinban Jane Stannus azt írta, hogy Trudeau az amerikai demokraták január 6-ával kapcsolatos retorikáját próbálja alkalmazni a konvojjal kapcsolatban. Stannus szerint a kanadai kormány keménykedés helyett inkább megvizsgálhatná a kamionosok panaszait.
Kanadai kamionosok reagálnak a rendkívüli helyzet bejelentésére:
A kanadai kormány durva fellépése azért is szembetűnő, mert amikor tavaly vandálok templomokat gyújtottak fel az őslakosok ellen elkövetett bűnökre hivatkozva, a kanadai vezetés nem mozgatott meg különösebb erőket a kedélyek csillapítására.
Trudeau kemény fellépése a tüntetők ellen nem teljesen váratlan. A kanadai lakosság az elmúlt években passzívan tűrte, hogy a kanadai kormányzat korlátozza a szólásszabadságot a különböző kisebbségek védelmére hivatkozva. Ezt bizonyítja a Jordan B. Peterson által híressé tett C-16-os törvény, amely a nemi identitást, és a nemi orientációt is polgárjogilag védett kategóriává nyilvánította: büntethetővé tette azokat a személyeket, akik nem a nemi identitásuk szerint hivatkoznak egy transz személyre. Az új törvény, ahogyan Peterson megjósolta, értelmetlen meghurcolásokhoz vezetett. Tavaly például fogdába került egy férfi, amiért a lányának nevezte a biológiailag lány, de magát fiúként azonosító gyermekét.
Azok, akik az ilyen beszédet erőszaknak tekintik, nem meglepő, ha egy rendet megzavaró, érdekeikkel ellentétes tüntetést is erőszaknak minősítenek.
A tüntetők démonizálása ahhoz is vezetett, hogy a konvoj támogatóinak listáját nyilvánosságra hozta egy hekker, amivel az internetes csőcselék célkeresztjébe kerültek. Egy ottawai kávézó kénytelen volt ideiglenes bezárni a héten, miután nyilvánosságra került, hogy a tulajdonosa pénzzel támogatta a tüntetéseket. Cikkek tucatjai jelentek meg arról, hogy a tüntetők miért szélsőségesek, sőt egy Washington Post cikk egyenesen azt állította, hogy a tüntetés a „fehér felsőbbrendűség” megnyilvánulása, és valójában a „szabadság” szó is kódoltan rasszista.
Várható, hogy ha sikerül feloszlatni a konvojt, akkor hamarosan fellazítják a korlátozásokat a 80%-os átoltottsággal rendelkező országban, hiszen a nyugati világban Angliától kezdve, Dánián át az amerikai államokig mindenütt enyhítések kezdtek életbe lépni. Ráadásul a tartományi vezetők is ezt követelik. A nyugalomhoz szokott Kanadában a tüntetések felkavarták politikai állóvizet, de kérdéses, hogy a konvoj végül lesodorja-e Kanadát jelenlegi politikai útjáról, vagy minden szépen halad tovább.
