Rendkívüli állapotot hirdettek Kanadában

Justin Trudeau miniszterelnök hétfőn megtette azt a szokatlan lépést, hogy országos közrendvédelmi vészhelyzetet hirdetett, hogy véget vessen a kanadai főváros központját több mint két hete megbénító és az egész országban visszhangzó tüntetéseknek — írja a The New York Times.

Amint korábban megírtuk, Kanadában a koronavírus megfékezését célzó intézkedések és a kötelező védőoltással kapcsolatos szabályozás ellen tiltakozó tüntetők eltorlaszolták az ország Egyesült Államokkal közös, legfontosabb határátkelőjét és egy másikat is.

A The Wall Street Journal (WSJ) szerint a Justin Trudeau által bejelentett lépések talán a legradikálisabbak a nyugati kormányzatok által a kötelező védőoltás ellen tüntetőkkel szembeni eddigi intézkedések és a járványügyi közösségi korlátozások között.

„Nem csoda, hogy a döntés azonnal bírálatot váltott ki néhány kanadai politikai vezető és polgári szabadságjogokat védő civil szervezet részéről”

– fogalmazott a lap.

Az Euractiv című, brüsszeli székhelyű európai hírportál keddi online tudósítása szerint a kanadai veszélyhelyzeti törvény alapján az ottawai kormány olyan intézkedéseket hozott, amelyek igyekeznek leállítani a tüntetők pénzügyi támogatását, illetve a kabinet lépéseket tett a tartományi és városi rendőrség szövetségi karhatalmi erőkkel történő megerősítésére.

„Ez nem békés tüntetés. A közúti torlaszok kárt okoznak a kanadai gazdaságnak és veszélyeztetik a közbiztonságot. Kárt okoznak a munkásoknak, akik a mindennapi munkájukból tartják fent a családjukat”

– fejtette ki sajtótájékoztatóján Justin Trudeau.

„Nem engedhetjük meg és nem is fogjuk megengedni az illegális és veszélyes tevékenység folytatását”

– idézte a Daily Caller című amerikai jobboldali hírportál kedden a kanadai kormányfőt.

„Szeretném mindenki számára világossá tenni: a fenti intézkedések hatálya időben és térben korlátozott lesz, a lépések célzottak, méltányosak és arányosak lesznek mindazokkal a fenyegetésekkel, amelyekre válaszul születtek. Ez az egész a kanadai állampolgárok biztonságának megőrzéséről szól”

– tette hozzá a miniszterelnök.

A kanadai polgárjogi szövetség (CCLA) szerint azonban

a kormány nem volt abban a helyzetben, hogy életbe léptethette volna a veszélyhelyzeti törvényt, amelyet a „szuverenitással, biztonsággal és területi épséggel” kapcsolatos fenyegetések kezelése érdekében alkottak meg

– áll a CCLA közleményében.

Tovább lázadnak a kötelező oltás ellen a kanadai kamionosok

A demonstrálók azt akarják elérni, hogy „az élet térjen vissza a normális kerékvágásba”.

A „Szabadság Konvoj” elnevezésű tüntetéssorozatot a koronavírus elleni kötelező védőoltással vagy karantén-kötelezettséggel szemben tiltakozó, az amerikai határon rendszeresen átkelő kanadai kamionosok kezdeményezték. A demonstrációkhoz azonban csatlakoztak mindazok, akik nem értenek egyet a Trudeau-kormány járványügyi korlátozásokat érintő intézkedéseivel vagy az üvegházhatást okozó károsanyag-kibocsátást terhelő adók kivetésével.

A kanadai tüntetések nyomán hasonló kamionos demonstrációkat szerveztek Izraelben, Franciaországban, Ausztráliában és Új-Zélandon is.

A kanadai kamionos tüntetők hat napig eltorlaszolták az Ontario tartománybeli Windsor és a Michigan állambeli Detroit között fekvő Ambassador-hidat, amely az egyik legforgalmasabb közúti határátkelőhely Kanada és az Egyesült Államok között. A kanadai rendőrség vasárnap feloszlatta a tüntetést.

Mindeközben kanadai tüntetők Alberta, Manitoba és Brit-Kolumbia tartományokban is eltorlaszoltak kisebb határátkelőhelyeket, a fővárosi tüntetések pedig immár több mint két hete tartanak. Az ottawai demonstrálók a kanadai parlament előtt táboroznak, és néhányan közülük találkozni akarnak a miniszterelnökkel, mivel véleményük szerint a legutóbbi kormányzati intézkedések már túl messzire mentek.

Fél évszázad telt el azóta, hogy Kanadában utoljára alkalmazták a rendkívüli állapotot. Trudeau apja, Pierre Elliott Trudeau miniszterelnök vezette be őket egy québec-i terrorválság idején. A hétfői volt az első alkalom, hogy az 1988-as vészhelyzeti törvényt alkalmazták.

A rendőrség és a kormány minden szintje által a válságra adott válaszlépéseket, amelyek közé tartozott az Egyesült Államokkal közös, gazdaságilag kritikus határátkelőhely majdnem egyhetes blokádja is, széles körben kritizálták, mivel nem voltak elégségesek. Trudeaunak – egyes kritikusok szerint – korábban kellett volna beavatkoznia, és talán még katonákat is be kellett volna vetnie a tüntetés feloszlatására.

Douglas Murray: Elég volt az érzelmes, álempatikus politikusokból!

Ki gondolta volna, hogy az empátia nem elég, ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen? – teszi fel ironikusan a kérdést Douglas Murray.

Hétfőn Trudeau kijelentette, hogy nem fog élni a 30 napig tartó nyilatkozat szerinti hatáskörével a hadsereg bevonására, megismételve korábbi álláspontját a fegyveres erők beavatkozása ellen.

Kanada igazságügyi minisztere, David Lametti azonban felvázolta a kormány rendelkezésére álló különleges hatáskörök széles skáláját

A rendőrség mostantól képes lesz lefoglalni a blokádokban használt teherautókat és egyéb járműveket. Az intézkedés hivatalosan is betiltja azokat a tüntetéseket, amelyek „túlmennek a törvényes tiltakozáson”, mondta, és

a kormány hivatalosan is betiltja a blokádokat a kijelölt területeken, például a határátkelőkön, a repülőtereken és Ottawa városában.

A kamionok üzemeltetői, akik eddig vonakodtak együttműködni a rendőrséggel, mostantól kénytelenek lesznek együttműködni a rendvédelmi szervekkel Ottawa utcáinak és az albertai Coutts és a manitobai Emerson határátkelőhelyek megtisztítása érdekében.

Bár a Kanadai Királyi Lovasrendőrség, az országos fegyveres erő nem veszi át a rendfenntartást Ottawában a város önkormányzati szolgálatától, tagjai mostantól érvényt szerezhetnek a tartományi törvényeknek és a helyi rendeleteknek, és végrehajthatják a vészhelyzeti törvény alapján hozott szövetségi utasításokat.

Chrystia Freeland miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter számos intézkedést vázolt fel, amelyek között szerepel a pénzmosás és a terrorizmus elleni hatáskörök kiterjesztése a tüntetések finanszírozásában segédkező online közösségi pénzgyűjtő platformok ellenőrzésére. A hitelkártya-feldolgozók és az adománygyűjtő szolgáltatások kötelesek lesznek jelenteni a blokáddal kapcsolatos kampányokat a kanadai pénzmosás elleni ügynökségnek.

A rendőrség információt cserél a bankokkal a tüntetőkről, és

befagyaszthatják a személyes és üzleti számláikat.

A biztosítótársaságok kötelesek lesznek visszavonni a blokádokban használt járművek biztosítását.

Trudeau azt ígérte, hogy a kormány hamarosan pénzügyi támogatást jelent be azoknak az ottawai üzleteknek, éttermeknek és más vállalkozásoknak, amelyek a zavargások miatt kénytelenek voltak bezárni.

Hétfő reggel, amikor Trudeau a 10 kanadai tartomány miniszterelnökeivel ismertette döntését, a Mountie-k közölték, hogy a Coutts határzárnál három lakókocsiban nagy mennyiségű fegyverraktárat találtak, köztük pisztolyokat, páncélzatot és egy machetét.