Az Endowment for Middle East Truth (EMET) által szervezett virtuális beszélgetésen Aykan Erdemir török tudós és volt politikus szerint a zsidóknak óvatosnak kell lenniük Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek a zsidók és Izrael felé irányuló törekvéseivel kapcsolatban. Közel két évtizednyi egyre antiszemitább és Izrael-ellenes retorika után Erdoğan békülékeny gesztusokat tett a zsidók és Izrael felé, ami sokakat meglepett Nyugaton. A Jewish News Syndicate számolt be a konferenciáról.
A január 5-i webcast bevezetőjében Sarah Stern – az EMET alapítója és elnöke – arról beszélt, hogy Erdogan december 22-én ankarai palotájában találkozott Törökország zsidó vezetőivel, az Iszlám Állam Rabbik Szövetségének tagjaival és Oroszország főrabbijával. A találkozó során Erdoğan békülékeny kijelentéseket tett Izraelről, és felszólalt az antiszemitizmus és a holokauszttagadás ellen.
„Törökország és Izrael kapcsolata létfontosságú a térségünk stabilitása szempontjából” – idézte Stern Erdoğant, és „mindannyiunknak együtt kell dolgoznunk a közel-keleti béke és stabilitás megerősítésén”. Készek vagyunk javítani az együttműködésünket és jobban kihasználni az abban rejlő lehetőségeket”.
A török kormánypárti Daily Sabah hírportál szintén idézte Erdoğant: „Nagyra értékelem a megújított párbeszédünket Isaac Herzog izraeli elnökkel és Naftali Bennett miniszterelnökkel”.
A kijelentések fordulatot jelentenek a török vezető eddigi tevékenységéhez képest, amelyben még tavaly azt mondta Izraelről, hogy „gyilkosok, olyannyira, hogy 5-6 éves gyerekeket ölnek meg. Csak az elégíti ki őket, hogy kiszívják a vérüket. Ez a természetükben van”.
Erdoğan az Egyesült Államokat is ostorozta, amiért az támogatta Izraelt a Hamásszal a Gázai övezetben májusban vívott 11 napos konfliktus során, mondván, hogy vér tapad a kezéhez – ezeket a kijelentéseket Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője „elítélendőnek és antiszemitának” ítélte.
Stern megkérdezte, hogy ennek a jellemváltozásnak van-e köze Törökország közelmúltbeli gazdasági kilátásaihoz, beleértve a 36 százalékos inflációt és a régió más nemzeteivel, például Egyiptommal, Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel való problémás kapcsolatokat.
Erdemir, a Foundation for Defense of Democracies Törökország-programjának vezető igazgatója rámutatott, hogy Erdoğan korábban jóindulatú gesztusokat tett a török zsidó közösség felé, és felhívásokat intézett Izrael felé, hogy ezeket a gesztusokat aztán újabb antiszemita kirohanásokkal tarkítsa.
Ezt egy olyan tőzsdei részvényhez hasonlította, amely ígéretesnek tűnik, de soha nem emelkedik az ára.
„Erdoğan esetében meg kell vizsgálnunk az alapjait, és ez alatt azt értem, hogy mik az alapvető értékei, a háttere, honnan jött, mi a világnézete, mi az ethosza” – mondta Erdemir. Arra is rámutatott, hogy a tavalyi Izrael elleni támadás is röviddel azután történt, hogy ő is felvette a kapcsolatot a zsidó állammal.
„Hányszor kell félrevezetni valakit, hogy rájöjjön: Erdoğan képes a változásra” – mondta.
Erdemir szerint a washingtoni politikusok és egyes tudósok körében Erdoğan legutóbbi nyilatkozatai újraélesztették azt a „vágyálmot”, hogy Törökország – amely NATO-tag – ismét ellensúlyt képezhet a Közel-Keleten Oroszországgal és Iránnal szemben, mint a hidegháború idején.
„A mai Törökország alapvetően Erdoğan Törökországa, és Törökország eszközei, erőforrásai és intézményei már nem a török nemzeti érdekek vagy a török nép érdekeinek szolgálatában állnak. Éppen ellenkezőleg, mindannyian Erdoğan transznacionális iszlamista érdekeinek – a Muszlim Testvériséghez igazodó szupremáciai ideológiája érdekeinek – szolgálatába vannak rendelve” – mondta Erdemir.
Hozzátette, a legjobb, ha nem vagyunk naivak a kapcsolatokat illetően, amíg Erdoğan hatalmon van.
Az amerikai pénzügyminisztérium legalább hétszer szankcionált Törökországban székhellyel rendelkező szervezeteket és magánszemélyeket a Hamász, az Iszlám Állam, az al-Kaida, az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) Kudsz-alakulatának és más terrorszervezetek finanszírozása miatt, ami aprólékos kutatás és bizonyítékgyűjtés eredménye.
A Muzulmán Testvériség is Isztambulban hozta létre a központját, miután kiszorították Egyiptomból.
„Tehát azt lehet állítani, hogy Erdoğan felfogása a közeledésről többnyire édeskevés” – mondta Erdemir.
Azt gyanította, hogy ez az új közeledés az eredménye annak, amit ő két csődnek nevezett. Az egyik a török diplomáciaé, amely eredetileg az elszigeteltségét hirdette, miután a Muzulmán Testvériség szövetségesei kudarcot vallottak a 2011-es arab tavasszal; a másik pedig az elszigeteltségből eredő pénzügyi csőd miatt, mivel a török cégek kiszorultak a Közel-Kelet más részeiről a Muzulmán Testvériséggel való szövetség miatt.
Most, hogy az arab országok gazdasági megállapodásokat kötnek Izraellel, Törökország elszigetelődött a régióban, és exportpiacokat veszít.
Erdemir szerint egy reményteli lábjegyzet, hogy még az Izrael és Törökország közötti legrosszabb viszony évei alatt, valamint a Törökország és az arab országok közötti kereskedelem csökkenése alatt is nőtt a Törökország és Izrael közötti kereskedelem a két nemzet közötti erős emberi és kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően.
Legalábbis nyilvánosan a gazdasági és geopolitikai realitások arra kényszerítik Erdoğant, hogy megváltoztassa keményvonalas álláspontját Izraellel és a vele szövetséges arab nemzetekkel szemben.
Erdoğan Erdemir szerint uralkodásának évei alatt gazdasági gödörbe ásta magát azzal, hogy mesterségesen alacsonyra kényszerítette a kamatlábakat, és felemésztette Törökország devizatartalékait, hogy támogassa a lírát. Eközben a líra tovább devalválódott, miközben az infláció nőtt, és Törökország ma már magas kockázatúnak számít a külföldi befektetések szempontjából. Erdoğan ennek tudatában úgy gondolhatja, hogy Izrael, Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek kihúzhatják a csávából.
„Szerintem ez nem lesz elég, vagyis két hibája is van ennek az ajánlatnak” – mondta Erdemir. „Egyrészt, mondjuk, a két- és többoldalú kapcsolatok némi enyhe javulása nem lesz elég, mondják a piacok, és tudjuk, hogy Erdoğan végül mindig alulmarad, amikor ilyen közeledési kísérletekről van szó”.
Eredemir megjegyezte, hogy minden évben, amikor Erdoğan az ENSZ-közgyűlésre érkezik, antiszemitizmusa és nyugatellenes elfogultsága miatt bírálják. Ezért igyekszik az amerikai zsidó szervezeteket megszólítani a nyilvánosság érdekében.
Tavaly egyetlen amerikai zsidó szervezet sem volt hajlandó találkozni vele. Ehelyett a Török Amerikai Nemzeti Irányító Bizottság (TASC), amely szoros kapcsolatban áll Erdoğannal, és amelynek a bizottságban néhány nagyon közeli rokona is van, bejelentette, hogy közös nyilatkozatot írt alá az Ortodox Zsidó Kereskedelmi Kamarával, hogy összefognak a BDS-kampány ellen és támogatják az Ábrahám-egyezményeket.
Míg egyeseket ez lenyűgözött, Erdemir azt mondta, hogy értetlenül áll a dolog előtt, tudván, hogy Törökország, Irán és a Hamász a megállapodások leghangosabb kritikusai közé tartozik, és Törökország közvetlenül a nyilatkozat előtt szponzorált BDS-párti rendezvényt Törökországban.
A TASC 24 órán belül visszalépett a közös nyilatkozattól, mondván, hogy nem volt megfelelő konszenzus a nyilatkozathoz, és hogy a külügyminiszter-helyettes, akit az aláíráskor lefényképeztek a nyilatkozatot kezében, nem tudta, mi áll a nyilatkozatban.
„Most már csak önökön múlik, hogy ezt elhiszik-e vagy sem, de szerintem ez még mindig a legkonkrétabb példa arra, hogy Erdoğan nem szégyell visszalépni – 24 órán belül – minden kötelezettségvállalásától” – mondta Erdemir, „és hogy ez szinte csak kirakatper vagy reklámfogás”.
