A legnagyobb magyar város Budapest után: Brooklyn

Bár a holokauszt után kevés haszid zsidó maradt Magyarországon, a magyar kultúra azonban meglepő módon tovább él a több mint százezer ultraortodox zsidó között Brooklynban – írja az OffBeatBudapest.

Amikor New Yorkban vagyok, van egy kedvenc rutinom: megiszom egy cappuccinót a brooklyni Williamsburg negyed egyik elegáns kávézójában, aztán dél felé veszem az irányt a haszid-negyed felé. A South 9th Street környékén egy egészen más világ tárul elém; eltűntek a dizájnerboltok, a stílusos hipszterek és a luxusfelhőkarcolók. Helyette az ultraortodox zsidók elzárt világa tűnik fel – írja Tas Tobias az OffBeatBudapesten megjelent cikkében.

A férfiak kalapot, hosszú szakállat, pajeszt és fekete kabátot viselnek, amely alól imakendőjük fehér rojtjai lógnak ki. Jiddisül beszélnek, és telefonjaikra tapadva sietnek a forgalmas utcákon. A parókás, hosszú fekete szoknyába öltözött nők babakocsival és körülöttük lévő gyerekeikkel közlekednek az utcákon. Gyakran én vagyok az egyetlen nem ortodox ember az utcán. Minden étterem, élelmiszerbolt és cukrászda szigorúan kóser, a legtöbben jiddis felirattal. Szürreális élmény ezt az elszigetelt világot New York közepén megfigyelni.

Szeretek odamenni az idős férfiakhoz, és útbaigazítást kérni – magyarul. Szinte kivétel nélkül folyékonyan magyarul válaszolnak, a vidéki táj bájos nyelvezetével. Kevesen tudják, hogy a brooklyni ultraortodox haszidok a 19. századi Magyarországról származnak. A haszidizmus, amely az ortodox judaizmus egyik ága, termékeny talajra talált az északkelet-magyarországi szegény, vidéki közösségekben élő zsidók körében.

A budapesti és más nagyvárosok szekuláris, asszimilálódott zsidóságával ellentétben a haszidok ellenezték az integrációt, ragaszkodtak az ősi hagyományokhoz, és nagy örökletes dinasztiákat (vagy szektákat) alkottak egy-egy tisztelt rebbe vezetése alatt.

A holokauszt után, amikor szinte mindenkit megöltek, a túlélők elmenekültek Magyarországról, és hamvaiból újjáépítették közösségeiket az újonnan alakult Izraelben és az Egyesült Államokban.

Ma több mint 150 000 ultraortodox zsidó él Brooklynban, aki magyar felmenőkkel rendelkezik, főleg Williamsburg és Borough Park környékén. A legnagyobb dinasztia a szatmári, amely a mai Románia területén fekvő Szatmárnémetiről kapta a nevét, ahol a karizmatikus rebbe, Joel Teitelbaum sok követőre tett szert. Teitelbaum elmenekült a deportálások elől és 1946-ban New Yorkba ment, ahol sikeresen újjáélesztette a közösséget.

A Netflixen túl – ultraortodoxok egy haszid rendezőnő szemével

A nyugati világ esetleg lehetne legalább olyan elnéző velük, mint amilyen elnézést követel más vallásoknak. Hajdú Tímea írása.

További jelentős magyar haszid csoportok Brooklynban a munkácsi, a pápai, a kolozsvári dinasztiák, valamint olyan kisebbek, mint például a Kaliv (Nagykálló), Kerestir (Bodrogkeresztúr) és Liska (Olaszliszka).

„Ezek közül néhány helység az első világháború után Magyarország határain kívül esett, de az ottani zsidók magyaroknak tartották magukat”

– mondta Yosef Rapaport, a Borough Parkban élő, elismert közösségi vezető.

„Anyám Mihályfalváról, apám Halmiból származott, mindkettő akkor már Romániához tartozott, de otthon magyarul beszéltek. Valójában az ortodox zsidók nagy többsége ma Brooklynban magyar akcentussal beszél jiddisül”.

Több tucat haszid szekta van Brooklynban, sokan közülük magyarok, mások lengyelek, oroszok és ukránok. Kívülről egységesnek tűnhetnek, de megvannak köztük a finom különbségek.

„A magyar haszidoknak az a hírük, hogy vendégszeretőek, és hogy egy igazi magyar családban mindig főznek valamit, vagy hogy egy magyar zsinagógában a kávézó jól felszerelt és ingyen használható”

– mondta Alexander Rapaport, Yosef fia és a Masbia, egy nonprofit ingyenkonyha-hálózat tulajdonosa.

„A nők általában összeszedettebbek; szerényebbek, nagyon haszid módon öltözködnek, de látszik rajtuk, hogy magyarok”

– mondta.

Az OffBeatBudaepest cikkének folytatása itt olvasható.

“Ölik a svarcerek a lubavicsiakat!” – Crown Heights újratöltve

A brooklyni jamaikaiak és haitiak között is lábra kapott a nézet, hogy „a zsidók a felelősek a rabszolga-kereskedelemért”. Vágvölgyi B. András esszéje.

Címlapkép: Steven Pisano/Flickr