Putyin a NATO keleti bővítése lehetőségének kizárását követeli

Tárgyalásokat kell kezdeni olyan megállapodások kidolgozásáról, amelyek kizárnák a NATO bárminemű további terjeszkedését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Boris Johnson brit kormányfővel folytatott hétfői telefonbeszélgetésben.

A Kreml sajtószolgálata által kiadott közlemény szerint Putyin – válaszul arra, hogy Johnson aggodalmának adott hangot az állítólagos orosz csapatmozgásokról szóló jelentésekkel kapcsolatban – részletesen ismertette tárgyalópartnerével az Ukrajna körüli jelenlegi helyzet moszkvai értékelését. Az orosz elnök véleménye szerint Kijev politikája aláássa a minszki megállapodásokat, céltudatosan, nehézfegyverek bevetésével súlyosbítja a helyzetet a Donyec-medencében, és diszkriminálja az orosz ajkú lakosságot.

A brit miniszterelnök Moszkva tájékoztatása szerint méltatta Oroszország hozzájárulását a glasgow-i klímakonferencia sikeréhez. A felek a párbeszéd folytatásában állapodtak meg.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című napilapnak adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy „súlyos következményekkel járhat” a NATO számára a szövetség keleti bővítésének folytatása.

„Kiállunk az igazunk mellett, és ha opponenseink ezt keresztezni akarják, akkor meglátják majd, hogy nem erősödik meg a biztonságuk” – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy a szovjet, később az orosz vezetők többször ígéretet kaptak a legfelelősebb szinteken, hogy a NATO nem fog tovább terjeszkedni kelet felé, de ennek az ellenkezője történt. Nehezményezte, hogy az észak-atlanti szövetség nem indokolja meg, miért van szükség keleti bővítésre, és elvi okokra hivatkozva elveti a téma megvitatásának lehetőségét.

Jöhet a közel-keleti nukleáris hidegháború?

„Oroszország és Kína bizonyára örül, ahogy a „dekadens” amerikaiak ráugranak a gereblyére, és csodálkoznak, hogy az miért csap az arcukba. De Amerika szövetségesei nem élvezik a műsort” – írja az amerikaiak Iránnal kapcsolatos stratégiájáról Dominic Green.

Johnson a brit kormány mélységes aggodalmát tolmácsolta Putyinnak az orosz-ukrán feszültség miatt

A brit kormányt mélységesen aggasztja az ukrán határok mentén észlelhető orosz katonai erőösszevonás – közölte hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

A Downing Street ismertetése szerint a telefonos megbeszélésen Johnson megerősítette azt az álláspontot, hogy diplomáciai eszközökkel kell elérni a feszültség enyhítését, és tartós megoldásokat kell felkutatni.

A brit kormányfő hangsúlyozta Putyinnal tartott megbeszélésén, hogy London elkötelezett Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és figyelmeztette az orosz elnököt arra, hogy bármiféle destabilizáló hatású akció stratégiai hiba lenne, amely „jelentős következményekkel” járna.

Boris Johnson hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát a nemzetközi és a regionális biztonsági kérdésekben.

A Downing Street szóvivőjének tájékoztatása szerint ugyanakkor a brit kormányfő és az orosz elnök egyetértett annak kiemelkedő fontosságában, hogy az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodás feltételeit az összes érintettnek tiszteletben kell tartania.

A londoni miniszterelnöki hivatal illetékese szerint Boris Johnson és Vlagyimir Putyin egyaránt üdvözölte azokat az eredményeket, amelyeket az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének novemberben Glasgowban rendezett 26. ülésén (COP26) sikerült elérni.

A Downing Street beszámolója szerint Johnson és Putyin megállapította, hogy kritikus fontosságú az Egyesült Királyság és Oroszország együttműködése a skóciai COP26-értekezleten rögzített kötelezettségvállalások teljesítése érdekében.

A brit miniszterelnök és az orosz államfő hétfői megbeszélése előtt kétnapos értekezletet tartottak az angliai Liverpoolban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta G7-csoport külügyminiszterei.

A találkozóról vasárnap este kiadott közös közlemény – amelyhez csatlakozott az Európai Unió is – felszólítja Moszkvát az orosz-ukrán feszültség enyhítésére, a diplomáciai megoldások felkutatására és a katonai tevékenységek átláthatóságát előíró nemzetközi kötelezettségeinek betartására.

A felhívás elítélte az Ukrajnával szembeni agresszív orosz retorikát és az orosz csapatösszevonást az ukrán határok közelében.

A G7-közlemény szerint Oroszországnak „percnyi kétsége sem lehet afelől”, hogy az Ukrajna elleni esetleges további orosz katonai agresszió „masszív következményekkel” járna.

Liz Truss, a vendéglátó brit külügyminiszter a kommüniké megjelenése előtti sajtóértekezletén úgy fogalmazott: a liverpooli tanácskozáson a G7-országok külügyminiszterei egységesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió esetére a gazdasági szankciók „minden lehetséges formáját” napirenden kell tartani.

Truss hozzátette: Oroszország „súlyos árat fizetne” az Ukrajna elleni esetleges katonai akcióért.

Az EU szankciókat vezet be a Wagner-csoporttal szemben

Az orosz zsoldoscsoport Ukrajnában és több afrikai országban végrehajtott „destabilizáló” akciói miatt.