Miért hallgat a nemzetközi közösség az akszúmi mészárlásról?

Etiópia „szent városában”, ahol a helyi legenda szerint a bibliai frigyládát is őrzik, tavaly novemberben eritreai csapatok etióp férfiakat és fiúkat öltek meg, amit hetekig tagadott az etióp kormányzat. 

2020. november 28-án eritreai katonák randalíroztak Etiópia északi Tigráj régiójának szent városában, Akszúmban, amelynek főtemplomában az etióp ortodox keresztények szerint a frigyláda található. 24 órán keresztül házról házra jártak, és fegyvertelen fiatal férfiakat és fiúkat lőttek le – olvasható az UnHerd cikkében.

Az áldozatok közül néhányan mindössze 13 évesek voltak. Az eritreai katonák megtiltották a lakosoknak, hogy eltemessék a megölt rokonokat és szomszédokat, így a holttestek napokig az utcán rohadtak. A szemtanúk később arról számoltak be, hogy éjszaka hiénákat hallottak, akik a halottakkal táplálkoztak.

Az eritreai katonák körülbelül egy héttel korábban kezdték el lőni, majd el is foglalták Akszúmot, miután november elején megszállták Tigrájt, hogy támogassák Etiópia szövetségi kormányának a lázadók elleni offenzíváját. A gyilkosságokat valószínűleg megtorlásként hajtották végre a helyi tigriai milícia és lakosok által az eritreai katonák ellen elkövetett támadásért, akik napok óta fosztogatták a várost.

Hetekbe telt, mire a hír eljutott a külvilágba. 2020. december 9-én, kevesebb mint két héttel a mészárlás után Antonio Gutteres ENSZ-főtitkár egy New York-i sajtótájékoztatón elmondta, hogy Etiópia miniszterelnöke, Abij Ahmed személyesen biztosította őt arról, hogy az eritreai katonák nem is léptek be Tigrájba.

Abij, aki kevesebb mint egy évvel az akszúmi mészárlás előtt Oslóban Nobel-békedíjat kapott az Eritreával való megbékélésért, áprilisig nem ismerte el az eritreai csapatok jelenlétét.

„Hihetetlen, hogy – ebben a városban – ilyen szörnyűség történhetett anélkül, hogy a nemzetközi közösség reagált volna” – mondta Laetitia Bader, a Human Rights Watch Afrika részlegánek igazgatója.

„A jelentések csak három hónappal később kezdtek napvilágot látni. Hol van még a világon egy ilyen mértékű mészárlás, amelyet ennyi ideig teljesen a sötétben tartanak?”.

Etiópiából ki lett tiltva a Human Rights Watch és az Amnesty International így csak telefonon keresztül, valamint a Szudánba menekült menekültekkel készített interjúk segítségével próbálták összerakni az Akszúmban történteket. Március és június között nemzetközi újságírók rövid időre bejutottak Tigrayba, de az ellenőrző pontok és a régióban zajló harcok miatt csak kevesen tudtak eljutni a városba.

Biden kormányzat: ha Etiópia fővárosa elesik, nem mentjük ki az amerikai civileket

A kormányzat arra kérte az amerikai állampolgárokat, hogy vegyenek repülőjegyet, mert nem terveznek mentőakciót. 

A harcok megakadályozták az ENSZ és az állam által kinevezett Etiópiai Emberi Jogi Bizottság (EHCR) közös csapatának beutazását is.

Amikor november elején közzétették a Tigrayban elkövetett emberi jogi visszaélésekről szóló jelentésüket, az nem tartalmazott Akszúmban gyűjtött tanúvallomásokat.

A jelentések szerint gyorsított kivégzések, kínzások, csoportos nemi erőszakolások és féktelen fosztogatások történtek a konfliktus egy éve alatt.

Így azonban a mészárlás részletei továbbra is tisztázatlanok. A Human Rights Watch és az Amnesty International szerint több száz civilt mészároltak le, míg az ENSZ és az Emberi Jogi Tanács közös vizsgálata homályosan arra a következtetésre jutott, hogy „több mint 100-at” öltek meg.

Egy magas rangú etióp diplomata a mészárlásról szóló kezdeti jelentéseket „nagyon-nagyon őrültnek” minősítette, de később a főügyészi hivatal megállapította, hogy az eritreai csapatok valóban civileket öltek meg bosszúhadjárat során, és 110-re tették a számot.

A konfliktust homályos és vitatott információk és hírek jellemzik, amelyekről folyamatos a vita. Eközben a harcok mindkét oldalán érintett közösségeket mérhetetlen traumák érik. Amikor áprilisban a cikk írója ellátogatott a kelet-tigráji Dengelat faluba, a lakosok több tucat szerettüket temették el kövekkel és vérfoltos ruhadarabokkal kirakott sírokba.

Az eritreai katonák hat hónappal korábban egy vallási ünnepségen ölték meg őket, de az ott élők kevés külső segítséget kaptak, leszámítva a segélyszervezetek által biztosított élelmiszert. A nyomozók még mindig nem látogattak el a helyszínre, és egész Tigráj ismét el van vágva a külvilágtól.

Dengelattal ellentétben az Etiópiai Emberi Jogi Bizottság kutatóinak február végén és március elején sikerült Akszúmba látogatniuk egy „tényfeltáró küldetés” keretében, de nem végeztek teljes körű vizsgálatot. Laetitia Bader, a Human Rights Watch munkatársa úgy véli, hogy talán soha nem derül ki teljesen, mi történt ott abban a szörnyű 24 órában:

„Napról napra csökken az esélye annak, hogy olyan alapos vizsgálatokat folytassanak, amelyek büntetőeljárásokhoz vezethetnek”.

Borítókép: EPA/STR

Sikertörténetből polgárháború – Etiópia múltja és jövője

Tigráj tartomány ellenszegülése fegyveres konfliktussá fajult és az utóbbi idők egyik legsúlyosabb humanitárius krízisévé változott. Zsiros Egon elemzése.