Magyarország nemmel szavazott arra a határozatra, amely a Templom-hegyet kizárólag muszlim szent helynek nevezi, és figyelmen kívül hagyja a hely judaizmusban betöltött jelentőségét.
Az Egyesült Államok, amely ellenezte a szöveget, azt mondta, hogy „valódi és komoly aggodalomra ad okot”, hogy a három vallás számára is szentnek tekintett helyről szóló szövegben „hiányzik a befogadó nyelvezet” – írja a Jerusalem Post.
Az ENSZ Közgyűlése szerdán 129-11-es arányban fogadta el azt a határozatot, amely tagadja a Templom-hegy zsidó kötődését, és kizárólag muszlim nevén, al-Haram al-Sharifnak nevezi azt.
A „Jeruzsálemi határozat” néven emlegetett szöveg része a Palesztin Hatóság és az arab államok azon törekvésének, hogy a zsidóság legszentebb helyét kizárólag iszlám helyszínné nevezzék át az ENSZ intézményrendszerén belül.
Jeruzsálem szívében található Óvárosban állt 2000 évvel ezelőtt az ősi zsidó templom, és itt található az al-Aksza mecset, amely az iszlám harmadik legszentebb helye.
„Erkölcsileg, történelmileg és politikailag helytelen, ha e testület tagjai olyan nyelvezetet támogatnak, amely tagadja a Templom-hegyhez és az al-Haram al-Sharifhoz fűződő zsidó és keresztény kapcsolatokat”
– mondta az amerikai küldött az ENSZ Közgyűlésnek.
Az állásfoglalás támogatásának biztosítására tett kísérletükben a szerzők kisebb módosításokat eszközöltek azóta, hogy az ENSZ Közgyűlése legutóbb 2018-ban 148-11 arányban jóváhagyta a határozatot. Az a szöveg kétszer hivatkozott az al-Haram al-Sharifra, egyszer a határozat cselekvésre vonatkozó részében, egyszer pedig a bevezetőben.
Ezúttal az al-Haram al-Sharif kifejezés csak egyszer szerepel a bevezetőben. Ennek ellenére az állásfoglalás támogatottsága csökkent, a tartózkodó országok száma 14-ről 31-re nőtt.
Három évvel ezelőtt az összes európai ország támogatta a szöveget, idén azonban többen megváltoztatták szavazatukat.
Magyarország és Csehország ellenezte az állásfoglalást, míg Ausztria, Bulgária, Dánia, Németország, Litvánia, Hollandia, Románia, Szlovákia és Szlovénia tartózkodott.
„Az EU megismétli, hogy amikor a jeruzsálemi állásfoglalásban a Templom-hegyre/al-Haram al-Sharifra hivatkoznak, mindkét kifejezést, azaz a Templom-hegyet és az al-Haram al-Sharifot is használni kell” – mondta az EU képviselője.
„Az EU minden felet felszólít, hogy ne tagadja más vallások történelmi kötődését Jeruzsálem városához és annak szent helyeihez, és ezzel ne próbálja delegitimálni történelmüket” – mondta az uniós megbízott.
Szavai ellenére az uniós tagállamok közül szép számmal hagyták jóvá a szöveget, köztük Belgium, Franciaország, Spanyolország és Olaszország.
Rijád Manszúr palesztin ENSZ-nagykövet köszönetet mondott azoknak, akik támogatják a Jeruzsálem-szöveget, megjegyezve, hogy ez „megfelelő és szükséges állásfoglalás, amely reményt és támogatást ad népünknek”.
„Soha nem fogjuk elfogadni, hogy továbbra is megszállás alatt, apartheid rendszerben éljünk, szabadságot és méltóságot érdemlünk a hazánkban” – mondta Manszúr.
Izrael ENSZ-nagykövete, Gilad Erdan azzal vádolta a palesztinokat, hogy megpróbálják eltörölni a zsidó történelmet.
„Ezeknek a határozatoknak a képmutatása valóban felháborító. Egy Jeruzsálemről szóló határozat, amely nem utal az ősi zsidó gyökerekre, nem egy tudatlan tévedés, hanem kísérlet a történelem elferdítésére és újraírására!” – mondta Erdan az ENSZ Közgyűlésben a szavazás előtt tartott beszédében.”.
Leírta, hogy Jeruzsálem központi szerepet tölt be a zsidó vallási ünnepekben:
„Minden zsidó esküvői szertartáson az ifjú házaspár az esküvői baldachin alatt áll, és megfogadja, hogy soha nem felejtik el a Jeruzsálemhez fűződő mély kötődésüket: „Ha elfelejtelek, ó Jeruzsálem, feledkezzen el rólam az én jobb kezem” – idézte Erdan.
A szavazásra a hanuka ünnepének negyedik napján került sor, amikor a zsidók világszerte az izraelita harcosok, a makkabeusok görögök feletti győzelmét és az ősi zsidó templom i. e. 200-ban történt visszafoglalását ünneplik.
A határozat egyike volt annak a három Izraelről szóló szövegnek, amelyet az ENSZ Közgyűlése jóváhagyott.
A közgyűlés 148-9 arányban, 14 tartózkodás mellett szavazott a Palesztina kérdésének békés rendezéséről szóló határozatról, amely követelte, hogy Izrael vonuljon vissza az 1967 előtti vonalakra, és hogy a nemzetközi közösség utasítsa el a telepítési tevékenységhez nyújtott „segítséget”. Emellett nemzetközi békekonferencia összehívására szólított fel Moszkvában. A szöveget ellenző országok a következők voltak: Ausztrália, Kanada, Izrael, a Marshall-szigetek, Mikronézia, Palau, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.
A harmadik, 94-8 arányban, 69 tartózkodás mellett elfogadott határozat felszólította Izraelt, hogy vonuljon ki a Golán-fennsíkról. A szöveg ellenzői a következők voltak: Ausztrália, Kanada, Magyarország, Izrael, a Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, Palau és az Egyesült Államok.
