Az „építsük vissza jobban” üzenete Iránnak, Izraelnek és az araboknak

Az amerikai kormányzat állítása, miszerint „a nukleáris fenyegetés megállítására tett erőfeszítések kontraproduktívak” azt üzeni mind Jeruzsálemnek, mind az arab nemzeteknek, hogy Irán megbékítése érdekében dobják őket.

A The New York Times kritikusai néha azt állítják, hogy az újság elfogultsága miatt olvashatatlan. De azok, akik kerülik a lapot, lemaradnak az egyik legfontosabb jellemzőjéről: arról, ahogyan a demokrata kormányok hangadójaként szolgál — jegyezte meg Jonathan S. Tobin, a JNS.org főszerkesztője. A Times alapvető része volt annak, amit Ben Rhodes, Barack Obama korábbi elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese „visszhangkamrának” nevezett, amely lényegében a kormányzatnak az Irán lecsillapítására irányuló erőfeszítéseiről szóló beszédtémáit adta át hírelemzésnek és tudósításnak. Bár a túlságosan is őszinte Rhodes nem egyike annak a sok volt Obama-követőnek, akik „felfelé buktak” és még magasabb pozíciókat foglaltak el Joe Biden elnökségében, a Times tudósítása a kormányzat jelenlegi Irán-politikával kapcsolatos hozzáállásáról eszünkbe juttatta ezt a 2015-ös dicsekvést.

A nemrég megjelent cikkben a Times szolgált médiumként, amellyel az adminisztráció egyértelmű üzenetet küldött mind Izraelnek, mind az arab államoknak. Ami Washingtont illeti, a hajó elúszott Irán nukleáris fegyverkezésének megakadályozásával kapcsolatban.

Egy „magas rangú amerikai tisztviselő” – újságírói kódja egy kabinetszintű forrásnak – azt is tudatta, hogy a kormányzat nem akarja, hogy Izrael bármit is tegyen, ami akadályozná az Egyesült Államok diplomáciai vagy Irán nukleáris terveit.

A cikk végkövetkeztetése az volt, hogy mindenki jobban járna, ha Izrael abbahagyná mind a teheráni program megállítására irányuló rendkívül sikeres erőfeszítéseit, mind pedig a komoly katonai akciókkal való fenyegetőzést, ha úgy érzi, hogy az iszlamista rezsim amerikai segítséggel vagy anélkül közel kerül a bombához.

Egy magas rangú forrás szerint Izrael csak az idejét vesztegeti azzal, hogy megpróbálja megnehezíteni az irániak azon erőfeszítéseit, hogy kifejlesszék a zsidó állam kiirtásával kapcsolatos tömeggyilkos fenyegetéseik beváltására alkalmas kapacitást. A tisztviselő szerint Iránt nem igazán akadályozta meg az országon belüli sikeres izraeli hadműveletek sorozata, köztük a legfőbb atomtudósának meggyilkolása, illetve négy olyan létesítményben végrehajtott robbantás, ahol a szükséges centrifugák már működésbe léptek.

A Biden-hez köthető tisztviselő szerint Irán gyorsan talpra állt ezekből a kudarcokból, Teherán „Build Back Better” tervének nevezve azt – az elnök hatalmas belföldi kiadási törvényjavaslatának adott címre játszva.

Ez a törekvés, hogy elbizonytalanítsa szövetségeseit abban a régi amerikai elkötelezettségben, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását – amelyet az elnök és számos funkcionáriusa többször is megerősített –, érdekes módon egybeesett Lloyd Austin védelmi miniszter és Robert Malley, a kormány iráni különmegbízottjának az Öböl-menti államokban tett látogatásával. Elméletileg Austin feladata az volt, hogy meggyőzze az Irántól rettenetesen félő és az Izraellel való normalizálódás mellett elkötelezett arab nemzeteket arról, hogy az Egyesült Államok – a látszat ellenére – nem hagyja őket magukra, hogy egyedül nézzenek szembe az irániakkal.

Bármilyen előrelépést is tett Austin az arab államokkal, azt szinte azonnal aláásta Malley nyilatkozata, aki hosszú karrierje során három demokrata elnök szolgálatában a terrorista rezsimek megrögzött békítője volt. Egy múlt héten az Egyesült Arab Emírségekben egy agytröszt által szervezett konferencián Malley azt mondta a hallgatóságnak, hogy szerinte a térségben nem az a fő probléma, hogy a világ legnagyobb állami terrorszponzora – a Nyugat gyenge diplomáciája és Obama nukleáris megállapodásának szemérmetlen megcsalása révén – közelebb került a nukleáris küszöbhöz.

Malley szerint éppen ellenkezőleg, a probléma az, hogy „a régió legtöbb működési zavarának gyökere Iránnak a világközösségből való kirekesztettségében” gyökerezik, amely a nukleáris fenyegetés megállítását célzó szankciók következménye.

Ez a két téma egyértelműen zene az Iránt irányító teokratikus zsarnokok fülének.

Akárcsak Obama hozzáállása az Iránnal folytatott tárgyalások során 2013 és 2015 között, az az elképzelés, hogy a Nyugatnak nincs esélye arra, hogy titkos akciókkal vagy katonai erő alkalmazásával megállítsa a nukleáris fenyegetést, önpusztító. Igaz, hogy Irán a kudarcok elszenvedése után visszaépült; gondoljunk azonban arra, hogy mennyivel közelebb lenne a bombához, ha az izraeliek nem követtek volna el pusztítást Teherán létesítményeiben, és nem rettentették volna el az izraeli zsidók tömeges meggyilkolását elősegítő programokon dolgozó tudósokat.

Izrael elpusztítására szólít fel az iráni hadsereg szóvivője

Az időzítés nem lehet véletlen.

Az izraeli zaklatás gyakorlatilag gúzsba kötötte az iráni rezsimet, amely a zsidó állam által az országon belül felállított hálózatot keresi, ami néhány epikus hírszerzési puccsot és nyílt műveletet eredményezett.

Bár Biden tisztviselői lekicsinylik ennek a kampánynak a hatékonyságát, az irániaknak fogalmuk sincs, hogy az izraeliek hol és mikor csapnak le legközelebb, vagy hogyan, ami azt jelenti, hogy a rezsim nem tudja magabiztosan megvédeni eszközeit vagy értékes nukleáris berendezéseit és uránkészleteit.

Bár Irán óriási, nukleáris programja túlságosan szétszóródott több, jól védhető helyen ahhoz, hogy nehogy el lehessen könnyen pusztítani. Az izraeliek egyértelművé tették, hogy az országban egyetlen személy vagy létesítmény sincs biztonságban az izraeli hírszerzés ügynökeinek nagy hatósugarától.

Egy időben az izraeli és az amerikai hírszerző ügynökségek együtt dolgoztak Irán ellen, de most az üzenet változott. Biden azt akarja, hogy Naftali Bennett izraeli miniszterelnök tűzszünetet hirdessen. Ez teljesen ellentétes azzal az üzenettel, amit Izrael katonai és hírszerzési intézményei közöltek a világgal. Erre példa volt az IDF nagyon is nyilvános beszéde arról, hogy 2022 lesz az az év, amikor az izraeli légierő az Iránnal való foglalkozást a legfőbb prioritásává teszi.

A Biden-adminisztráció tisztviselőinek minden olyan beszéde ellenére, amely szerint Irán „jobban vissza tudja építeni” magát, Teherán tudja, hogy nem szabad alábecsülni Izrael azon képességét, hogy tetszés szerint, nem hagyományos módon csapást mérjen rájuk. Mégis, ahogy korábban már megjegyezte a szerző, Irán meglehetősen biztos abban, hogy a kormányzat nem érdekelt abban, hogy „B-tervet” kovácsoljon nukleáris törekvéseinek leállítására, ha a diplomácia kudarcot vall.

És mivel a Biden-csapat legutóbbi, a Timesban elhelyezett cikke azt jelzi, hogy az elnök nemzetbiztonsági csapata elvesztette a reményt, hogy meggyőzze az irániakat arról, hogy ismét kössenek nukleáris megállapodást, amely nyolc éven belül legális utat biztosítana számukra a bombához, Teherán tudja, hogy minden kártya az övé a Nyugattal Bécsben esedékes tárgyalásokon.

Azonban Washington minden erőfeszítése ellenére, amelyekkel mind az izraelieket, mind új arab szövetségeseiket igyekszik megszelídíteni, Biden nem gondolhatja, hogy még egy olyan izraeli kormány, amely szívesen maradna jó viszonyban vele – mint akár a Bennett vezette – is olyan gyenge, hogy belenyugodjon egy olyan egzisztenciális fenyegetésbe, mint amilyen egy nukleáris képességekkel rendelkező Irán.

Így hát ellentmondásban állunk Amerikával abban a kérdésben, hogy Iránnak megelőző kapitulációt kéne végrehajtania vagy sem. Amerika képtelen megakadályozni Izraelt abban, hogy megvédje magát, annak ellenére, hogy a zsidó államnak a teheráni nukleáris program felszámolására irányuló bármilyen vállalása nagyon is valós kihívásokkal jár. Az ajatollahoknak vigaszt nyújthatnak a Times által kiadott cikkek, amelyek arról biztosítják őket, hogy Biden nem gondolja komolyan, ha nukleáris ambícióik megállításáról beszél.

Rendkívül nagy figyelmet kell fordítaniuk arra is, amit az izraeliek mondanak, és meg kell érteniük, hogy annak az esélye, hogy a zsidó államot amerikai nyomásra megakadályozzák a védekezésben, nem nagyobb a nullánál.

Újraindultak Bécsben az iráni nukleáris tárgyalások, Bennett üzent a nagyhatalmaknak

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök “iráni nukleáris zsarolásra” figyelmeztetett a Teherán és a nagyhatalmak közötti nukleáris tárgyalások újrakezdésekor.

Címlapkép forrása: Israel News