Ritka, első századból származó ezüstérmét talált egy 11 éves izraeli kislány

Ritka, első századból származó ezüstérmét talált egy 11 éves kislány, aki önkéntesként vett részt egy régészeti projektben – jelentette be kedden a Régiségügyi Hatóság (IAA). Az érmét valószínűleg egy olyan pap verhette, aki csatlakozott a rómaiak ellen felkelt zsidó lázadókhoz, így egyike azon nagyon kevés leletnek, amely közvetlenül a Templomból származik.

„Ritka leletről van szó, hiszen a régészeti ásatások során eddig felfedezett sok ezer érme közül csak mintegy harminc darab a Nagy Lázadás időszakából származó ezüstből készült érme”

– mondta Dr. Robert Kool az érmeosztály vezetője.

A tiszta ezüstből készült érme 14 gramm súlyú. Egyik oldalán egy csésze és a felirat látható: „izraeli sékel” és „második év”, ami a felkelés második évére utal (i. sz. 67-68).

A másik oldalon egy másik felirat ókori héber írással a következő olvasható: „Szent Jeruzsálem”, egy másik szó kíséretében, amely a szakértők szerint a főpap székhelyére utal a templomban.

Az érmét az Liel Krutokop találta, aki egy önkéntes-program részeként vett részt az ásatáson, amelynek keretében önkéntesek szitálják át a feltárt földet.

Liel Krutokop a családjával Petah Tikvából érkezett, hogy régészeti szitálást végezzen Dávid városában.

„Amikor megérkeztem Emek Tzurimba, azt gondoltam, hogy a vödrökben biztosan lesznek egyszerű érmék, de nem gondoltam, hogy én magam is találok érmét, és főleg nem ilyen ritka, tiszta ezüstből készült érmét”

– mondta a 11 éves lány.

Megtalálhatták a kőfejtőt, amelyben megmunkálták a köveket a Második Szentélyhez

Az ókori Jeruzsálem nagyszabású építkezéseihez, mint például amilyenek Templom-hegyen zajló munkálatok is voltak, hatalmas mennyiségű építőanyagra volt szükség.

„Szerencsém volt, hogy megtaláltam, de köszönetet szeretnék mondani a nővéremnek is, amiért kiválasztotta a vödröt, amit szitáltunk. Ha ő nem azt a bizonyos vödröt választotta volna, valószínűleg nem én találtam volna meg az érmét.”

Az első században az érméket a szuverenitás fontos kifejezőeszközének tekintették, és ez különösen igaz volt az ezüstpénzekre, amelyek sokkal értékesebbek voltak, mint a bronzpénzek. Egy bronzérme néhány kenyér megvásárlását tette lehetővé, míg egy ezüstérmével sokkal drágább tárgyakat lehetett vásárolni, beleértve a katonai felszerelést is.

„A valuta a szuverenitás jele”

– mondta Kool.

„Ha lázadásba kezdesz, akkor a függetlenség egyik legnyilvánvalóbb jelképét használod, és érméket veretsz. Az érmén lévő felirat egyértelműen kifejezi a lázadók törekvéseit. Nem véletlen, hogy az akkor már nem használt ősi héber írást választották. Ennek az írásnak a használata a korabeli emberek vágyakozását fejezte ki Dávid és Salamon napjai és az egységes zsidó királyság napjai után – olyan napok után, amikor Izrael népe teljes függetlenséggel rendelkezett az országban”.

A templomban hatalmas ezüstkészleteket őriztek, és Kool úgy véli, hogy az érme veréséhez használt ezüst – annak minőségét tekintve – valószínűleg ezekből származott.

„Ha ez így van, akkor óvatosan kijelenthetjük, hogy ez az érme nyilvánvalóan egyike a kevés olyan tárgynak, amelyek magából a Templomból származnak”

– mondta.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Ősi aranyérmét talált egy 10 éves diák Izraelben

Az iraki Abbászidák kilencedik századi pénzérméjére lelt egy izraeli diák az ország közepén, egy oktatási program keretében.