A lengyel külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy egyelőre nem lesz nagykövete Izraelben, és ezzel a diplomáciai misszió szintjét Izrael lengyelországi képviseletének szintjére csökkenti.
A hagyományosan érzékeny lengyel-izraeli kétoldalú kapcsolatok a nyáron romlottak meg, miután Lengyelország egy olyan törvényt fogadott el, amely megtiltotta egyes lefoglalt vagyontárgyakra, köztük a holokauszt áldozatainak való visszaszolgáltatására vonatkozó követeléseket. Izrael tiltakozott.
A lengyel minisztérium akkor úgy döntött, hogy nagykövete, Marek Magierowski a nyári vakációja után nem tér vissza tel-avivi posztjára.
Lukasz Jasina minisztériumi szóvivő az Associated Pressnek elmondta, hogy „jelenleg nem tervezik, hogy új személyt javasoljanak a tel-avivi nagyköveti posztra”. Izrael lengyelországi képviselete a korábbi feszültségek miatt csak ügyvivői szinten működik.
A vita
Júliusban a lengyel törvényhozás elfogadta a törvényt, amely gyakorlatilag elvágja a nácik által a holokauszt idején elkobzott ingatlanok örököseinek jövőbeli visszaszolgáltatását. Az Andrzej Duda lengyel elnök által aláírt jogszabályra reagálva Jair Lapid külügyminiszter „antiszemitának és erkölcstelennek” nevezte azt.
„Lengyelország antidemokratikus, illiberális országgá vált, amely nem tiszteli az emberi történelem legnagyobb tragédiáját”
– mondta Lapid.
Lengyelország válaszul „felelőtlen” magatartással vádolta Izraelt, és mindkét ország visszahívta nagykövetét.
Lengyel tisztviselők állítólag jelezték, hogy érdekeltek abban, hogy mindkét nemzet nagykövetei visszakerüljenek a posztjukra, de Izrael még mindig visszatartja magát ettől a lépéstől.
A külügyminisztérium szóvivője azt mondta a The Times of Israel nevű izraeli lapnak, hogy a kapcsolatok javulása „alapvetően Lengyelországon múlik”, és hozzátette: „A válság a [restitúciós] törvény miatt van. A probléma megoldása érdekében foglalkozniuk kell vele”.
Szerdán a szóvivő azt mondta, hogy Lengyelország még nem foglalkozott a törvénnyel, ezért Izrael nagykövete a közeljövőben nem tér vissza Varsóba.
Varsó szerint a törvény erősíti a jogbiztonságot az ingatlanpiacon, de az ellenzők szerint igazságtalan a jogos követelésekkel rendelkezőkkel, köztük a holokauszt-túlélőkkel és családjaikkal szemben.
A jogszabály 10 és 30 év közötti határidőt szab a II. világháború alatt elvesztett ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó korábbi közigazgatási határozatok megtámadására.
Lengyelország egyébként az egyetlen olyan ország az EU-ban, amely nem fogadott el átfogó nemzeti jogszabályt a nácik által elkobzott vagy a kommunista rezsim által államosított magántulajdon visszaszolgáltatására vagy kártalanítására.
