Az Egyesült Államok és az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) szerdán közös nyilatkozatban figyelmeztették Iránt azért, mert szerintük „nukleáris válságot próbál kiprovokálni” és a Közel-Kelet destabilizálásán fáradozik ballisztikus rakéta- és drónprogramjával.
A szaúdi fővárosban, Rijádban tartott tanácskozáson az Egyesült Államok, valamint a GCC tagállamainak (Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Omán, Kuvait, Bahrein és Katar) képviselői sürgették az új iráni vezetést, hogy ragadja meg a diplomáciai lehetőséget az ENSZ égisze alatt Bécsben zajló tárgyalásokon „a konfliktus és a válság elkerülése érdekében”.
A tanácskozás résztvevői mindenekelőtt azt kifogásolták, hogy Irán olyan lépéseket tett nukleáris programjában, amelyek nem szolgálnak polgári célokat, „de fontosak lehetnek egy atomfegyverprogram szempontjából”. Az Egyesült Államok és a GCC tagországai egyben elítélték a teheráni vezetés „agresszív és veszélyes politikáját”, amely a többi között a korszerű ballisztikus rakéták és drónok terjesztésére és közvetlen hasznára irányul a térségben.
Figyelmeztettek, hogy világos biztonsági fenyegetésként értékelik Irán ballisztikus rakétaprogramját és a fegyveres milíciáknak juttatott támogatását.
A GCC egyes tagországai, köztük Szaúd-Arábia is, egyben tájékoztatták az Egyesült Államokat Iránnal kapcsolatos diplomáciai erőfeszítéseikről, amelyek a feszültségek csökkentését hivatottak szolgálni.
A tanácskozás résztvevői kijelentették, hogy Irán számára is kedvező lesz, ha javít arab szomszédaival fenntartott viszonyán, mindemellett az amerikai szankciók feloldását helyezték kilátásba a bécsi tárgyalások sikere esetére. Ugyanakkor leszögezték, hogy „ezek a diplomáciai erőfeszítések kudarcra lesznek ítélve, ha Irán továbbra is nukleáris válságot próbál kiprovokálni”.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egyébként szerdán közzétett jelentésében arról számolt be, hogy Irán egyre nagyobb mennyiségben állít elő 60 százalékos dúsítottságú uránt, miközben akadályozza az ellenőrzéseket.
A NAÜ becslése szerint Irán 17,7 kilogramm 60 százalékos dúsítottságú uránnal rendelkezik, s ez 77 százalékkal több ahhoz a mennyiséghez képest, amelyet a szervezet a szeptemberi jelentésében közölt. Az iráni nukleáris programot szabályozó, 2015-ös hathatalmi megállapodás ezzel szemben legfeljebb 3,67 százalékos dúsítottságú urán előállítását engedélyezi Iránnak. Hírügynökségek megjegyzik: bár a nukleáris fegyverek előállításához 90 százalékos tisztaságú uránra van szükség, ez megfelelő eszközökkel viszonylag gyorsan előállítható a 60 százalékos dúsítottságú anyagból.
Irán és a világ vezető hatalmai – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország – 2015-ben, több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról. Az egyezmény értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump előző amerikai elnök viszont 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, majd visszaállította a korábbi szankciókat is, ezért Irán a megengedettnél több uránt kezdett előállítani, illetve korlátozta létesítményeiben a NAÜ ellenőreinek tevékenységét.
Az atomalku újjáélesztéséről szóló egyeztetések áprilisban kezdődtek Bécsben, de megrekedtek a júniusi iráni elnökválasztást követően. A tárgyalások a tervek szerint november 29-én folytatódnak.
