A The Global Times című kínai (állami) lap szombaton megjelent számában Hu Xijin főszerkesztő Ausztrália ígéretéről írt, miszerint Tajvan segítségére siet, ha az amerikai erők is részt vennének a konfliktusban.
„Ha ausztrál csapatok jönnek harcolni a Tajvani-szorosba, elképzelhetetlen, hogy Kína ne hajtson végre súlyos támadást ellenük és az őket támogató ausztrál katonai létesítmények ellen”
– tweetelte Xijin.
„Tehát Ausztrália jobban tenné, ha felkészülne áldozatokra, amit Tajvan szigetéért és az USA-ért fog hozni”.
Az ominózus szavak vélhetően összefüggésben állnak Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter pénteki megjegyzéseivel, amelyben arra utalt, hogy ausztrál csapatok is bekapcsolódnának a konfliktusba és segítenének az USA-nak, ha Tajvant megtámadná a globális szuperhatalom.
„Kína nagyon világosan kifejezte azon szándékát, hogy Tajvanra ellen tör, biztosítanunk kell a magas szintű felkészültséget és hogy nagyobb elrettentő erőt képviseljünk. Szerintem így hozzuk országunkat jobb pozícióba”.
– mondta Dutton a The Australian című ausztrál lapnak.
„Elképzelhetetlen lenne, hogy ne támogassuk az Egyesült Államokat egy ilyen akcióban.”
Peter Dean professzor, a védelmi tanulmányok tanszékvezetője és az UWA Védelmi és Biztonsági Intézetének igazgatója októberben a Daily Mail Australia című napilapnak azt mondta, hogy a háború öt-hat éven belül reális lehetőség a térségben.
„Természetesen nem lehet kizárni az erő alkalmazásának lehetőségét. Ha a kínaiak eljutnak arra a pontra, ahol úgy gondolják, hogy erőszakkal elfoglalhatják Tajvant, győzhetnek és sikeresek lehetnek, és úgy gondolják, hogy az amerikai határozottság hiányzik, vagy nem lesz elég, akkor arra ösztönözhetik őket, hogy valami igazán ostoba dolgot megkockáztassanak”
– mondta.
„Láttuk, hogy az elmúlt években Xi Jinping alatt sokkal merészebbek lettek, ahogy Xi egyre tekintélyelvűbbé vált.
Dean professzor szerint azonban a jelenlegi úgynevezett „szürke zónás hadviselés” jelenti jelenleg a legnagyobb kockázatot a világ biztonságára.
„Amit a kínaiak valójában kockáztatnak, az egy olyan incidens, amely véletlenül következik be, és végül valaki elszánja magát a lövöldözésre”
– mondta.
„Az igazi kockázat a régióban az, hogy nincsenek megfelelő, hivatalos mechanizmusaink az ilyen dolgok de-eszkalálására.”