Az antiszemitizmus ellenszere az oktatás

Egyre többen figyelnek fel a magyar modellre az Európai Unióban – beszámoló az Európai Zsidó Szövetség és az Európai Tett és Védelem Liga krakkói nemzetközi konferenciájáról.


A világ vezető zsidó vallási képviselői és az európai politikai döntéshozók egy meghatározó köre is részt vett az Európai Zsidó Szövetség (EJA) és az Európai Tett és Védelem Liga (APL) krakkói nemzetközi konferenciáján — számol be róla a Tett és Védelem Alapítvány hivatalos oldalán, a TEV.hu-n. Az APL a konferenciát az antiszemitizmus aggasztó mértéke miatt hívta össze, ahol tárgyalásra került, hogy miképp lehetne az oktatáson eszközrendszerén keresztül küzdeni a jelenség ellen. Az antiszemitizmus elleni magyarországi tankönyvi megjelenés a konferencián részt vett EU-illetékesek szerint figyelemreméltó. Megállapításuk szerint a rendszert hamarosan egyre több európai országban adaptálni fogják.

Az EJA és az APL közös konferenciáját a Kristályéjszaka 83. évfordulóján rendezik.

A krakkói találkozón rabbik, a zsidó közösségek vezető véleményformálói és európai politikai tisztségviselők is részt vesznek. A kétnapos eseményen tárgyalásra kerül többek közt a soá emlékezetével kapcsolatos idei gyakorlat, az antiszemitizmus és az oktatási rendszer átalakítása. A konferencián részt vesz többek közt a brit kormány újonnan kinevezett oktatásért felelős minisztere, Nadhim Zahawi, Horvátország (Radovan Fuchs), valamint Észak-Rajna-Vesztfália oktatási miniszterei (Isabel Pfeiffer-Poensgen) is.

A résztvevők kegyeleti látogatást is tesznek az Auschwitz-Birkenau haláltábor területén.

Betiltják a horogkeresztet New York államban

A kormányzó aláírta a jogszabályt, amely megtiltja a gyűlöletszimbólumok árusítását vagy megjelenítését közterületeken, és az adófizetők által finanszírozott eszközökön.

A konferencián felszólalt Szalai Kálmán is, az Európai Tett és Védelem Liga titkára, aki az antiszemitizmus ellen küzdő oktatásról beszélt. Szalai ismertette a tankönyv-felülvizsgáló projektet, melyben magyarországi zsidó közösségek vesznek részt.

A projekt célja, hogy átvizsgáljon minden zsidósággal kapcsolatos témát a tankönyvekben, majd ajánlásokat fogalmazzon meg a kiadók felé, amennyiben antiszemita kijelentéseket lelnek fel benne.

A magyar oktatási rendszer az első Európában, mely él a kezdeményezéssel.

A Tett és Védelem Liga brüsszeli irodájának vezetője, Tamir Wertzberger bejelentette, hogy már több európai uniós tagállam is megkereste őket, hogy implementálhassák a magyar projektet. A tankönyv-ellenőrzés az Európai Bizottság oktatásért felelős biztosának, Mariya Gabrielnek is felkeltette az érdeklődését. A projekt európai kiterjesztése során várhatóan Lengyelország és Szlovákia lesznek az első adaptálók. Az említett két állam felelős minisztériuma már dolgozik a rendszer felállítását szolgáló „fehér könyv” kidolgozásán. Wertzberger kiemelte, hogy mint a Brüsszelben októberben, az AJP által bemutatott antiszemitizmus-index is igazolja ennek a lépésnek a szükségességét, hiszen a zsidóellenes gyűlölet sajnos minden európai országban jelen van. Az irodavezető hozzátette, Nyugat-Európában az antiszemita támadások elkövetői főként a muszlim bevándorlók családjaiból kerülnek ki.

Az integráció szempontjából kiemelten fontos lenne az oktatási rendszer átalakítása, egyfajta antiszemitizmus elleni pajzzsá

— tette hozzá Wertzberger. Az AJP a következő hónapokban azon fog dolgozni, hogy a legnagyobb zsidó közösségeknek otthont adó európai országok, így Németország, Franciaország és Belgium is adaptálja a magyar projektet.

A konferencián felszólalt Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár is, aki kiemelte, a Nemzeti Alaptanterv nyomás megjelenő új tankönyvek már mind átmentek az APL szakértőinek felügyeletén, így hiteles zsidóképet nyújtanak a felnövő generációk számára.

Az antiszemitizmus vádját tagadta, aztán mégis lemondott a holland műsorszolgáltató vezetője

A műsorszolgáltató alapítója korábban azért mondott le mert azt nyilatkozta, hogy a holokauszttagadóknak is teret kellene adni a médiában.

Címlapkép: Diákok tanulnak az új héber-magyar kétnyelvű iskolában Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában. Az iskolát működtető Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Dohány 32 Ingatlanhasznosító Kft. az önkormányzattal kötött, határozatlan időre szóló bérleti szerződésben vállalta a 3500 négyzetméteres oktatási intézmény felújítását, amely előreláthatólag 60 millió forintba kerül.
(Forrás: MTI Fotó/ Koszticsák Szilárd)