Egyre több zsidó hagyja el Európát a csökkenő biztonságérzet miatt – állítják a brüsszeli zsidó képviselők, akik tetteket, nem pedig szavakat követelnek az EU-tól. Bernd Riegert, a DW munkatársának beszámolója.
Köves Slomó rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője éppen arra készült, hogy egy kis magyarországi iparváros középiskolájában a zsidó életet mutassa be, amikor az igazgatónak hirtelen aggályai támadtak.
„Az iskola igazgatója azt mondta nekem, hogy legyek óvatos, mert a legtöbb gyerek először szavaz – és a legtöbbjük a szélsőjobboldali Jobbikra fog szavazni” – mondta Köves a DW újságírójának.
Az óbudai zsinagóga rabbija biztos volt benne, hogy minden rendben lesz, így
az első kérdés, amit feltett a diákoknak, az volt, hogy: „Mi jut eszükbe, ha azt hallják, hogy »zsidó«?”. A diákok válasza az volt, hogy „szitokszó”.
Köves elgondolkodott élményén, melyet néhány évvel ezelőtt, egy választási évben szerzett. A budapesti rabbi azért járja Magyarországot és Európát, hogy segítsen lebontani az előítéleteket, különösen a fiatalabb generáció körében történeteivel, melyek a mintegy százezer magyar zsidó mai életéről szólnak. Ő alapította a Tett és Védelem Alapítványt (TEV), egy budapesti székhelyű szervezetet, amely nemzetközi szinten figyeli az antiszemitizmust, forródrótot működtet, illetve a zsidó életről, valamint a gyűlölet-bűncselekményekről oktatja a közösségeket.
Köves hisz abban, hogy az iskolai osztályoknak tartott előadásai változást hozhatnak, mondván: „A legtöbb diáknak rengeteg kérdése van, mert még mindig nagyon sok az előítélet”.
A rabbi azt mondja, hogy az évek során az antiszemitizmus fokozatos csökkenését érzékelte Magyarországon. Ennek ellenére kiemelte, még mindig találkozik olyan diákokkal, akik kétségbeesetten kérdezik, hogy muszáj-e zsidónak maradniuk, csak mert a szüleik zsidók.
„Az az álmom – mondja Köves –, hogy a jövőben ne legyenek olyan európai gyerekek, akik úgy érzik, hogy félniük kell azért, mert zsidók”.
„Egyetlen zsidó gyereknek vagy tinédzsernek sem szabadna félnie a zsidó identitás szerinti élettől… és az az álmom, hogy egyetlen európai tinédzser se gondolhassa azt, hogy a zsidó szó egy szitokszó”.
Széles körben elterjedt antiszemitizmus Európában
Valószínűleg hosszú út áll előttünk, mire Köves álma valóra válik. A Tett és Védelem Alapítvány által közzétett új tanulmány – amelyet a zsidó közösségek és szervezetek szövetsége, az Európai Zsidó Szövetség (EJA) mutatott be – egyértelműen azt mutatja, hogy mintegy 80 évvel a holokauszt után az antiszemitizmus mélyen gyökerező, sőt egyre növekvő jelenség az Európai Unióban.
Köves Slomó rabbi ezt a jelentést az európai zsidó vezetők éves brüsszeli találkozóján mutatja be. A jelentés alapja egy, az IPSOS piackutató ügynökség által 16 uniós tagállamban 16 ezer ember megkérdezésével végzett felmérés.
Köves szerint a felmérés minden negatív tendencia ellenére ad egy kis reménysugarat. Szerinte a Tett és Védelem Alapítvány munkája azt mutatja, hogy ahogy Magyarországon lehetséges volt a trendek megfordulása, úgy Európában is megtörténhet ugyanez.
A rabbi szerint 2006 és 2013 között a szélsőjobboldali populista pártok térnyerése Magyarországon a zsidók körüli légkör romlásához vezettek.
2012-ben az alapítvány erősíteni kezdte a felvilágosító munkát, hogy felhívja a figyelmet a kérdésre és küzdjön az előítéletek ellen – mondja. Az új tanulmány szerint a magyarországi zsidók ma már kevésbé érzik magukat fenyegetve, mint hét évvel ezelőtt.
Magyarországon világosan felismerték a problémát, és az állami szervezetekkel közösen oktatási, továbbá felvilágosító programokat dolgoztak ki, illetve valósítottak meg.
„Más uniós tagállamoknak is követniük kellene ezt a jó példát”
– teszi hozzá a magyar rabbi.
Regionális különbségek
Az új tanulmány szerint Európában még mindig reneszánsza van az antiszemitizmusnak – derül ki. A leggyakoribb antiszemita téveszmék közé tartoznak a globális összeesküvés-elméletek, a zsidók hibáztatása Krisztus keresztre feszítéséért, valamint a „kétes üzleti gyakorlatokra” vonatkozó vádak.
A budapesti egyetem kutatói 70 kérdésből álló felmérést állítottak össze, hogy feltárják a nem zsidók uralkodó attitűdjeit a zsidókkal szemben az európai országokban.
Az antiszemita érzelmek Görögországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában voltak a legerősebbek. A legkevesebb előítéletet Svédországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban mérték fel.
Németország a legtöbb kérdés esetében valahol a középmezőnyben helyezkedett el. Ugyanakkor 2020-ban itt volt a legtöbb erőszakos antiszemita támadás az EU-ban – 59 regisztrált esettel.
Az új tanulmány szerzői szerint Görögországban, Lengyelországban és Ausztriában az emberek többsége erős vagy látens antiszemita attitűdöket táplál. Németországban ez az arány 28%, míg Svédországban 10%, Hollandiában pedig csak 8%.
Az EU-nak lépéseket kell tennie
Az Európai Bizottság csak a múlt héten mutatta be az antiszemitizmus elleni küzdelem első politikai-stratégiai programját. A tervek szerint betiltanák a náci emléktárgyak kereskedelmét, és fokoznák az antiszemita gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet az interneten.
Az Európai Bizottság adatai szerint 10 európai zsidóból kilenc komoly problémának tartja az antiszemitizmust.
Az Európai Zsidó Szövetség ülésén a jelenlévő vezetők kijelentették, hogy az Európai Bizottság stratégiája csak az első lépés egy hosszú úton. Jelenleg még az EU egyik tagállama sem tartja nyilván az antiszemita támadásokat, nem is beszélve arról, hogy konkrét intézkedéseket hozna a probléma kezelésére.
Kivándorlási hullámtól tartanak
Izrael és az Egyesült Államok után Franciaországban él a legtöbb zsidó állampolgár. Joel Mergui, a franciaországi Zsidó Központi Konzisztórium vezetője az ország összes zsidó közösségét képviseli egy főben.
Mergui sajnálattal állapította meg újságíróknak Brüsszelben, hogy „a zsidók elhagyják Európát”.
Elmondta, hogy különösen a fiatalok vándorolnak ki Izraelbe vagy az Egyesült Államokba, mert Európában már nem érzik magukat biztonságban.
Hozzátette, Franciaországban a nagyvárosokban olyan zónák vannak, amelyek a zsidók számára tiltott területek. „Még a rendőrség is alig teszi be a lábát ezekbe a zónákba” – mondta Mergui.
A francia funkcionárius felszólította Európát, hogy ne tolerálják az antiszemitizmust, hanem harcoljanak ellene – nem határozatokkal, hanem tettekkel.
Mergui szerint a zsidó embereknek képesnek kellene lenniük arra, hogy nyugodtan az életüket, a rendőrség folyamatos védelme nélkül a zsinagógák, iskolák és óvodák előtt.
„Sajnos már hozzászoktunk ehhez, pedig ez nem normális dolog”.
