Az Európai Unió 16 országában végzett, az antiszemitizmust vizsgáló közvélemény-kutatás szerint a lengyel, a magyar és a görög válaszadók körében volt a zsidókkal szembeni ellenséges magatartás a legelterjedtebb. Az antiszemita nézetek magas szintje ellenére azonban ezekben az országokban ritkán fordulnak elő erőszakos támadások a zsidók ellen, ezzel szemben a zsidók elleni támadások gyakoribbak azokban az országokban, ahol az antiszemitizmus kevésbé elterjedt – írja a Jewish Telegraphic Agency.
Az Ipsos közvélemény-kutató cég és a magyarországi székhelyű Európai Tett és Védelem Liga megfigyelőcsoport által kedden közzétett felmérés szerint a 16 vizsgált európai országban kevés összefüggést találtak az antiszemita nézetek elterjedtsége és a zsidók elleni erőszakos támadások száma között.
Az állítást, hogy „az lenne a legjobb, ha a zsidók elhagynák ezt az országot”, a válaszadók 24, 23, illetve 21 százaléka jelölte be válaszként Lengyelországban, Görögországban, illetve Magyarországon. Az antiszemita gondolatok magas előfordulását figyelték meg más olyan országokban is, mint Lettország, Horvátország és Románia, ahol az antiszemita incidensek száma szintén alacsony maradt.
Azokban az országokban azonban, ahol több antiszemita incidenst jegyeztek fel, a zsidók nemkívánatosságára vonatkozó állítást a túlnyomó többség elutasította, és csak kevesen értettek vele egyet.
Németországban, ahol tavaly rekordszámú, 2351 incidenst jegyeztek fel, a válaszadók 62%-a utasította el a fenti állítást, és csak 7% értett vele egyet. Hasonló tendenciák voltak megfigyelhetők Franciaországban, ahol 2019-ben 687 antiszemita támadást regisztráltak. Az Egyesült Királyságban, ahol 1668 incidenst dokumentáltak tavaly, 9,2% értett egyet az állítással és 72% pedig nem.
Alacsony szintű antiszemitizmussal, de viszonylag magas számú regisztrált támadással rendelkező országok közé tartozott még Hollandia, Svédország és Olaszország.
A kevés antiszemita támadást megélt országok némelyikében viszonylag kevés a zsidó, mint például Lettországban és Görögországban. Más országokban azonban – köztük Magyarországon is, ahol mintegy 100 000 zsidó él – a zsidó közösség lélekszáma hasonló nagyságú, mint az antiszemita támadássokkal gyakrabban sújtott országoké.
Az „Antiszemita előítéletek Európában” címet viselő tanulmány szerzői szerint az adatok megkérdőjelezik azt az elképzelést, hogy az antiszemita nézetek elleni fellépés – amely régóta az európai zsidó közösségek vezetőinek és politikusainak célja – megoldaná az antiszemita erőszak problémáját.
„Az erőszakos cselekmények száma és a zsidóellenes nézetek mértéke lényegében nincs összefüggésben egymással”
– áll a tanulmányban.
Köves Slomó a Tett és Védelem Liga egyik alapítója szerint az eredmények azt sugallják, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem egyetlen aspektusára való összpontosítás, például a fiatalok oktatása az antiszemita sztereotípiák elutasítására, nem jelent megoldást.
„Ez egy bonyolult jelentés, amely árnyalt megközelítést igényel”
– mondta, a holisztikus megközelítés mellett érvelve.
„Az oktatás és a jogalkotási intézkedések, valamint a bűnüldözés mindenképpen kulcsfontosságúak a túlélésért folytatott harcunkban”
– folytatta.
A koronavírus-járvány azonban megnehezíti ezt a küldetést Menachem Margolin rabbi, az Európai Zsidó Szövetség elnöke szerint.
„Miközben Európa joggal összpontosított a járvány felszámolására, egy másik vírus tovább szaporodott. Az antiszemitizmus mélyen gyökerezik Európában, és nehezen kezelhető”
– mondta Margolin.
A felmérés további megállapításai a következők:
- Ausztriában, Magyarországon és Lengyelországban a válaszadók közel egyharmada szerint a zsidók soha nem lesznek képesek teljesen beilleszkedni a társadalomba.
- Spanyolországban 35% mondta azt, hogy az izraeliek úgy viselkednek a palesztinokkal szemben, mint a nácik; Hollandiában 29% mondta ugyanezt; Svédországban pedig 26% értett egyet ezzel az állítással.
- A megkérdezettek negyede értett egyet azzal az állítással, hogy Izrael politikája miatt megérti, miért gyűlölik egyesek a zsidókat.
A felmérés, amelyet minden egyes vizsgált országban 1000 felnőttből álló súlyozott minta alapján alkottak meg, megfelel az európai antiszemitizmusról szóló korábbi nagyobb felmérések, köztük az ADL (Rágalmazás-ellenes Liga) felmérései eredményeinek. Ezek a felmérések azonban nem foglalkoztak az antiszemita nézetek és a támadások száma közötti összefüggésekkel.
Joel Mergui, a jelentés közzétételében közreműködő nagy francia zsidó közösségi szervezet, a Consistoire elnöke szerint
„miközben az európai intézmények és politikusok jelentős forrásokat fordítanak az antiszemitizmus elleni küzdelemre, a helyzet Európában nem javul. Rosszabb, sőt, romlik”.
Az európai antiszemita incidenseket követő, a Tett és Védelem Alapítvány által létrehozott interaktív térképet az alábbi linken lehet megtekinteni.
Borítókép: JTA / Cnaan Liphshiz
