A PVC lágyítására használt „ftalátokat” már évek óta a termékenység széleskörű csökkenésének lehetséges okaként gyanúsítják világszerte. Most izraeli kutatók bebizonyították, hogy ezek a veszedelmes vegyszerek felszívódnak a nők petefészkében — írja a The Jerusalem Post.
Az elmúlt években a nyugati világban riasztó jelenségként tűnt fel a termékenység jelentős csökkenése, és a nők mintegy 15%-a nem tud orvosi segítség nélkül teherbe esni, aminek okai sokfélék, és többek között a különböző forrásokból származó vegyszereknak való kitettség, amelyek megzavarják a szervezet természetes hormonális tevékenységét.
Egy új, úttörő izraeli tanulmány szerint a nők petefészkében a „ftalátok” nevű vegyszerek egy csoportja raktározódik el, amelyek olyan sok műanyagban, kozmetikumban és egyéb fogyasztási cikkben vannak, hogy szinte lehetetlen teljesen elkerülni őket.
A ftalátok a szintetikus vegyszerek egy családja, amelyet a múlt században fejlesztettek ki a műanyaggyártó iparban (főként a lágyítás és a rugalmasság növelése céljából), az oldószerekben és az ápolószerekben való felhasználásra, és ezért számos, általunk naponta használt termékben megtalálhatóak, például a műanyag csomagolásokban (beleértve az élelmiszercsomagolásokat is), kozmetikumokban, építőanyagokban, tisztítószerekben, növényvédő szerekben, illatanyagokban, játékokban, festékekben, orvosi eszközökben és textíliákban. Valójában a ftalátok annyira elterjedtek, hogy „örökké jelenlévő vegyszernak” nevezték el őket.
A ftalátok endokrin károsító vegyületek (EDC-k), olyan anyagok, amelyek az emberben különböző hormonok aktivitását utánozzák vagy gátolják, és így megzavarják a normális hormonális aktivitást, ami többek között a férfiak és nők termékenységét is károsítja.
Az évek során tudományos bizonyítékok gyűltek össze, amelyek azt mutatják, hogy a ftalátok különböző negatív hatásokat gyakorolnak mindenki egészségére. Ezt állatokon végzett kísérletek is bizonyították, ahol kiderült, hogy számos hormonális rendellenességet okoznak, mint például a férfi reproduktív rendszer fejlődési zavarai, a reproduktív rendszer és a nemi szervek veleszületett rendellenességei, alacsonyabb tesztoszteronszint a pubertás szakaszában, korai pubertás a nőknél és alacsony spermaszám a férfiak esetében, valamint alacsony születési súly és koraszülés.
A kutatások azt is kimutatták, hogy összefüggés van a férfi reproduktív rendszer károsodott fejlődésével, az agy károsodott fejlődésével és a tanulási zavarok, a figyelem- és viselkedési problémák, valamint a csecsemők késleltetett nyelvi fejlődésének fokozott kockázatával.
Ennek eredményeképpen számos orvos és a terület szakértői a ftalátok fogyasztási cikkekbe, különösen a kozmetikai termékekbe és játékokba való beépítésének teljes betiltását követelték, amelyeknek a terhes nők és a gyermekek ki vannak téve.
A ftalátok negatív hatása a termékenységre
Az elmúlt években egyre több ismeret gyűlt össze a ftalátok női termékenységre gyakorolt negatív hatásáról.
2017-ben a Sheba Medical Center tudósai végeztek egy korábbi kutatást, többek között néhány olyan kutatóval, akik a mostani tanulmányt is kihozták. Mintegy 136 olyan nő vett részt, akik in vitro megtermékenyítésen (IVF) estek át. Az alanyok vizeletében tizenhét különböző ftalát-metabolitot (a szervezetben bizonyos lebomláson átesett ftalátok) találtak.
A kutatók felfedezték, hogy a megtermékenyítést előkészítő kezelés részeként beérett petesejtek mennyisége, valamint a sikeresen megtermékenyített és embrióvá vált petesejtek mennyisége alacsonyabb volt, ha a vizsgált nők vizeletében a ftalátok három bomlástermékének magasabb koncentrációját találták.
A Human Reproduction című tudományos folyóiratban nemrég megjelent új tanulmányban a kutatók megpróbálták pontosan megérteni, hogyan hatnak a ftalátok a női termékenységre.
A tanulmány a Sheba Medical Center, a Ruppin Akadémiai Központ, valamint az amerikai Harvard és Columbia Egyetem kutatóinak nemzetközi együttműködésében készült. A kutatást Prof. Ronit Mechtinger, a Sheba IVF osztályának vezető orvosa és Dr. Zohar Brent-Yitzhaki, a Ruppin Akadémiai Központ mérnöki karának és egészségügyi informatikai központjának vezetője vezette.
A kutatók bizonyítékot kerestek a ftalátok jelenlétére a tüszőfolyadékban, amely körülveszi a petesejtet, amikor az a petefészek tüszőjében van az ovuláció előtt.
Olyan mintákra támaszkodtak, amelyeket 105 nőtől gyűjtöttek, akik IVF-et végeztek a Sheba-n. Az eredmények nem voltak biztatóak: A vizsgált 12 különböző típusú ftalát-metabolit közül 11-et találtak legalább egy mintában. A nők 76%-ának tüszőfolyadékában egyszerre hét különböző típusú ftalát-metabolitot találtak, öt alanynál pedig nem kevesebb, mint 10 különböző ftalát-metabolitot.
Csak két nőnél nem találtak ftalát-metabolitot a tüszőfolyadékban.
Szintetikus vegyszerek a legérzékenyebb helyen
„A tanulmány megállapításainak mindannyiunkat zavarniuk kell”
— mondta Brent-Yitzhaki.
Az ember által előállított vegyszereket a szervezet egyik legérzékenyebb helyén találták meg. Szerinte a helyzetet teljesen meg kellene fordítani.
Szerinte a petesejt környékének is a lehető legtisztábbnak kell lennie, hogy az emberiség továbbra is megfelelően szaporodhasson, és ne haljon ki. Ebben a tanulmányban olyan ftalátokat fedeztünk fel, amelyekről ismert, hogy befolyásolják a petesejt érési folyamatát és megzavarják a női termékenységet. Ez egy nagyon jelentős első felfedezés.
Hogyan jutnak el a ftalátok a női reproduktív rendszer mélyére?
A számos fogyasztási cikkből (például kozmetikumokból) származó ftalátok, amelyeknek az emberek ki vannak téve, az élelmiszerekkel, az ivással vagy akár a belélegzett levegővel jutnak a szervezetbe. A ftalátok a levegőben és a porban is megtalálhatóak
— magyarázza Brent-Yitzhaki.
„Korábbi tanulmányok a vérben is találtak ftalátokat, és feltételezhető, hogy a véráram útján a test különböző szerveibe és területeire, köztük a petefészkekre is átjutnak”
— mondta.
Létfontosságú szerep a petesejt fejlődésében
A tanulmány szerint a ftalátok a tüszőfolyadékban található mikroRNS-ekre – a sejtek génexpressziójának szabályozására használt molekulákra – gyakorolt hatásuk révén befolyásolhatják a termékenységet. Brent-Yitzhaki elmondta, hogy több tucatnyi-több száz molekuláról van szó, amelyek közül néhány döntő szerepet játszik a petesejt fejlődésében, érésében és megtermékenyítésében.
A kutatók a mikroRNS-t a tüszőfolyadékból izolálták.
Brent-Yitzhaki szerint az elvégzett statisztikai számítások során megállapították, hogy összefüggés van bizonyos ftalátok megjelenése a tüszőfolyadékban és a különböző mikro-RNS-molekulák szintje között a tüszőfolyadékban, valamint az általuk szabályozott gének között.
Megállapítja, hogy a ftalátok feltalálása 39 különböző mikro-RNS-molekula koncentrációjával hozható összefüggésbe, amelyek összesen 304, a női termékenységgel kapcsolatos génre (például a petefészek fejlődésére, a petesejtekre, a petesejtek érésére) vannak hatással.
„Így a vegyszereknak való környezeti kitettség károsíthatja a női termékenységgel kapcsolatos biológiai útvonalakat”
– mondta.
Brent-Yitzhaki végezetül megjegyezte, hogy fontos hangsúlyozni, hogy a ftalátok a vegyszereknak csak egy csoportját jelentik.
Minden vegyszer, amelynek ki vagyunk téve, hatással van az egészségünkre, így a ftalátok szerepe jelentős és nyugtalanító felfedezés, de sok más vegyszer is van, amelyek hatásait még vizsgálni kell.
A férfiakat pedig többek között a BPA (biszfenol-A) károsítja, amely egy pszeudoösztrogén adalékanyag, éppen ezért érdemes pl. kulacs vásárlásakor is a BPA-mentes termékeket választani. Persze nincs könnyű dolga az embernek, mivel ritka az ilyen termék. Többek között emiatt használok kizárólagosan fém, illetve üveg kulacsot, ha pedig „eldobható” terméket vásárolok, akkor szintén az üveg, vagy az alu mellett teszem teszem le a voksom (pl. inkább aludobozos kóla, mint PET flakon).
A fenti bár rossz hír, de ettől az emberiség még nem fog egyhamar kipusztulni, vagy ha mégis, akkor nem elsősorban emiatt. Sőt, manapság nem is igazán a népességfogyás az elsődleges globális probléma, ha pedig csak az OECD országokat nézzük, akkor Izraelben még így sincs ok az aggodalomra, tekintve hogy a természetesen népszaporulat még a vallástalanok közt is a bűvös 2,1 érték felett jár. Az alijah intézménye pedig egy másik aduász, amelynek köszönhetően az „utánpótlás” biztosítva van. Mindettől függetlenül azonban jó lenne, ha mindenki kerülné a műanyag termékek használatát, ugyanis egy adott jövedelemszint felett nem nehéz helyettesíteni őket. A műanyagok felfedezése előtt is volt élet, egészen biztos, hogy megleszünk majd nélkülük a jövőben is, amikorra majd sikerül kiváltani őket környezetbarát anyagokkal (pl. micéliumszövedék).
Sajnos nagyon erős lobbi érdekek vannak a műanyagok széles körű használata mellett. Már csak a környezet miatt is kardinális kérdésről van szó, de addig, míg az ensz is olyan nyilatkozatokat tehet közzé, hogy a lassan mindenhol jelenlévő mikrőműanyagok, az emberek számára/szempontjából semlegesek, addig nem látok lehetőséget érdemi áttörésre.
https://news.un.org/en/story/2019/08/1044661
Például egy nature cikk részlete:
„What Li and other researchers don’t yet know is whether this is dangerous. Everyone eats and inhales sand and dust, and it’s not clear if an extra diet of plastic specks will harm us. “Most of what you ingest is going to pass straight through your gut and out the other end,” says Tamara Galloway, an ecotoxicologist at the University of Exeter, UK. “I think it is fair to say the potential risk might be high,” says Li, choosing his words carefully.”
https://www.nature.com/articles/d41586-021-01143-3
A gugli arra kérdésre, hogy mi történik akkor, hogyha káros műanyagot eszünk, ezt dobja ki:
„One research review published in 2019 calculated that the average American eats, drinks, and breathes in more than 74,000 microplastic particles every year. Some scientists say it’s likely that ingesting these tiny bits of plastic could expose us to harmful chemicals. “There cannot be no effect,” says Pete Myers, Ph.”
https://www.consumerreports.org/health-wellness/how-to-eat-less-plastic-microplastics-in-food-water/
Éppen ezért nem tőlük várom a változást, hanem az emberektől. Nem az ENSZ-re, nem az államra, és nem is a gyártókra kell várni. Az egyénnek kellene változtatnia a saját fogyasztói szokásain. Szerintem ez a dolog, mármint a műanyagoktól való irtózás, egyébként teljesen intuitív. Nem csak azért irtózom tőlük, mert (mint a fenti cikkben is kiderült) károsak, hanem azért, mert egyszerűen visszataszítóak a természetes anyagokhoz képest, mint amilyen az üveg, a fa, a kerámia, a szövet, stb…
Az ensz-ről megvan a véleményem, a gyártók érdeke a profit, szóval az egyedüli tényleges megoldást az állam(ok) jelenthetnék, mivel az egyének felelőssége véges (van mikor választási lehetőség sincs – elég csak a zöldség-gyümölcs „pultokra” gondolni, vagy arra, hogy az ember csak vizet szeretne inni nem valami cukrozott/édesített vizet, ami csak pet-palackban van nálunk). Állami szinten a változást a választók lennének képesek elérni, csak éppen mindenről is szó van már a közbeszédben a környezetvédelem kapcsán, csak ez a téma valahogy mindig háttérbe kerül, s a neten is számos ehhel kapcsolódó dokumentumfilm is az egyénre helyezi a főhangsúlyt, holott az egyén közvetlen környezetre gyakorolt ráhatása elég jól behatárolható.
Az ENSZ-ről nekem is, és a többi cionistának is megvan a véleménye. A profitorientáció pedig nem hogy nem baj, hanem egyenesen az egyik legfontosabb alappillére a kapitalizmusnak. Azzal azonban továbbra sem értek egyet, hogy az államok megoldást jelentenének erre (vagy bármelyik másik) problémára. Szerintem az egyik legnagyobb problémánk az pontosan az a fajta kishitűség, amikor az emberek nem képesek értékelni a saját függetlenségükből fakadó döntési szabadságukat. Az államra várni szerintem hiábavaló. Abban bízni, hogy a megválasztott képviselők az érdekeinket, és nem a saját érdekeiket fogják képviselni, az szerintem hiba. Az egyén felelőssége tehát nem hogy véges, de ez az egyetlen lényegi, általunk közvetlenül befolyásolható jelenség. Minden más, pláne a választások, ehhez képest csupán illúziók. Mindezt Izrael is tökéletesen bizonyítja: az államapparátusban, a választási rendszerben, és a bürokráciában semmi irigylésreméltó nincs. Épp ellenkezőleg, számos sebből vérzik a rendszer. Ennek ellenére Izrael egy jó ország. Az egyetlen magyarázat tehát kizárásos alapon az, hogy Izrael jó ország, mert a benne lévő emberek azzá tették. Nem a megválasztott pártokon és képviselőkön keresztül, és nem is az állami szabályozásnak köszönhetően. Hanem annak köszönhetően, hogy az emberek, tehát az egyének, jobbá, szebbé és zöldebbé akarták tenni az élethelyüket. Az ország már akkor épülni kezdett, amikor Izrael még újjá sem született. A mosavák, mosavok, kibucok már akkor léteztek, amikor a Kneszet még sehol sem volt. A KKL-nek már akkor gyűjtötték az emberek a pénzt, hogy aztán a szervezet földeket vásároljon és fákat ültessen, amikor az államapparátus még létre sem jött. A legfontosabb, legszebb dolgait, tehát már azelőtt elérte Izrael állama, mielőtt Izrael állama létezett. Ez egyén tettei, illetve a közösségek cselekedetei tehát sokkalta lényegesebb dolgok, mint az állam.
A zöldség-gyümölcs, főleg a „bio”, és még inkább a háztáji, azok jó dolgok. Még jobb lenne, ha az egynyári növényekről áthelyeznénk a hangsúlyt az évelő növények fogyasztására, utóbbiak ugyanis jóval kisebb környezeti terhelést jelentenek. Cukrozott italt meg jó lenne, ha senki sem fogyasztana. (Apropó, izraeli tudósok most azt is kimutatták, hogy a leggyakrabban használt cukorpótló vegyületek károsítják a bélflórát.)
Hozzá kell még tegyem, hogy nincsenek illúzióm. Lehetséges, hogy az egyének sem fognak tudni megálljt parancsolni a környezet pusztulásának. Ettől függetlenül még mindig az a véleményem, hogyha egyáltalán létezik megoldás (és ezt ugye senki nem garantálja), akkor azt előbb találjuk meg az egyének, kisebb közösségek, és vállalkozó szellemű emberek halmazában, mint az államok, cégek és nemzetközi szervezetek halmazában.
Ne értsen félre, nem azt írtam, hogy a profit a szememben egy „eredendő bűn”-ként jelenik meg. A gyártókat a fogyasztói szokások és a különböző szabályozások terelgetik, ezen keretek között törekszenek profitmaximalizálásra. Ez nem az ő hibájuk, mivel ők csak alkalmazkodnak ezekhez, s a körülményekhez képest törekszenek a legtöbb profitot elérni (ami folyamatos fejlesztésre ösztökéli őket, s ez nem csak a technológiai oldalról jelenik meg – persze a kartellekről nem szabad megfeledkezni mikor erről beszélünk, mert az okozza a legnagyobb piactorzítást a különböző állami szabályozások mellett).
Nem szabad túlértékelni az átlag fogyasztót (és a fogyasztói társadalmat), illetve a nép bölcsességét, mivel sajnos még a nyugati demokráciákban is könnyen manipulálhatók, amelyeket nemcsak a pártok, de a piaci szereplők is kihasználnak (egy jó marketinggel rendelkező termék, mely azonos árazású, de silányabb minőségű, jobb eredmény elérésére képes, mint egy hasonló árazású, de jobb minőségű termék).
Érdekes cikk volt.