Amint arról a Neokohn is beszámolt, a Mazsihisz mellett a hazai neológ irányzatot képviselni próbáló Magyarhoni Zsidó Imaegylet (Zsima) viszonya nem felhőtlen. Róna Tamást Heisler András eltávolította ugyan a Mazsihiszből, de annak Rabbitestületét továbbra is ő vezeti.
A Zsima arról tájékoztatta lapunkat, hogy Petrovics Péter neológ rabbi is elhagyta a Mazsihiszt és megerősítve tagságát immár hivatalosan is a Zsimához tartozik. Petrovicsot kérdeztük a Mazsihisz elhagyásának körülményeiről.
***
Mi vezetett ahhoz, hogy elhagyja a Mazsihiszt?
Akik rendszeresen figyelemmel kísérik a magyarországi zsidóság, és benne a neológ zsidóság sorsát, szomorúan tapasztalják, hogy szinte napi szinten ad hírt a média a Mazsihiszhez kötődő zaftos botrányokról, és a szervezet magát a neológ zsidóság egyetlen hiteles képviselőjének tartja. Aki aggódik zsidóságért, benne a magyar neológ irányzatért, jogosan teheti fel a kérdést: mit hoz a jövő? Meddig mehet ez még így? Ezen hittestvéreinknek (és minden hozzájuk hasonlatos jó érzésű embernek) legyen jó hírül, hogy igenis van remény, van jövő!
Ön keveset volt a reflektorfényben eddig, mit kell munkájáról?
Petrovits Péter rabbi vagyok, a Zsima egyik alapítótagja, az eltelt kb. 1 év alatt aktívan kivettem a részemet a szervezet alakításában. Közel 20 évet álltam szolgálatban a Bzsh-Mazsihiszben, kezdetben kántorként illetve rabbihelyettesként majd rabbiként. Ilyen vonatkozásban az utolsó 10 évet Kaposváron töltöttem. Mivel Kaposváron a hitélet megszűnt, az utóbbi években a hitközség alkalmazásában a Szeretetkórházban dolgoztam.
Miért most döntött a kilépés mellett?
A döntő érv, ami miatt közös megegyezéssel kiléptem a Mazsihiszből az volt, hogy
olyan összeegyezhetetlenséget tapasztaltam a zsidó vallási és erkölcsi törvények, és a mostani világi vezetőség értékrendje és világnézete, illetve ebből fakadóan cselekedetei között, amit nem voltam hajlandó tovább felvállalni.
Ezzel a megtapasztalással nem voltam egyedül. Nagyon szerettem volna hivatásomat, több rabbikollégámmal egyetemben, hitelesen, a hagyomány szellemében, mestereink tanítása szerint végezni, de mint Mazsihisz alkalmazott, folyamatosan akadályokkal találtam szembe magam. A hitközségek pedig, főként a vidékiek, semmilyen érdemleges támogatást nem kaptak a hitélet hagyományhű működéséhez, így nem csoda, hogy a hitélet ellaposodott, a hívők elfogytak.
Heisler András több alkalommal is kimondta, hogy nem tartja legitimnek a Zsimát. Ez hozzájárult kilépéséhez?
A Mazsihisz fokozódó népszerűtlenségét az is eredményezi, hogy nem elég, hogy a hitéletet, gyakran a saját alapszabályával szemben is, semmibe veszi, de a hagyományhoz ragaszkodó rabbikat, kántorokat, akik csatlakoztak a Zsimához,
a megfélemlítés és üldözés mellett megpróbálják kiszorítani a Mazsihiszhez kapcsolódó, a régi rendszer alapján hozzájuk tartozó hitközségekből, vagy igyekeznek eltiltani őket zsinagógán kívül is a hivatásuk gyakorlásától.
Gondolok itt például a mártír megemlékezésre.
Tudna példát mondani?
Szomorú példát mondok. Hosszú évek óta végzek szolgálatot mártír megemlékezéseken és van három város is, ahol minden évben várnak, számítanak rám. Mondhatnám családtagként szeretnek. Az idén is megkaptam mindhárom helyre a szeretetteljes meghívást, azonban a Mazsihisz vezetése arra hivatkozva, hogy kiléptem a szervezetből, közölte, hogy nem végezhetek szolgálatot. Ez a döntés persze nem egyezik az alapszabályban foglaltakkal, amely kimondja, hogy minden hitközség elidegeníthetetlen joga, hogy rabbit válasszon, akár tagja a Mazsihisznek, akár nem.
Az csak tetézi a dolgot, hogy kegyeleti ügyről van szó, amely szeretteinkről, mártírjainkról szól, akiknek az emlékét semmilyen szervezetnek nincs joga kisajátítani. Kegyeleti dolgot ízléstelen politikai síkra terelni. Persze amennyiben rajtam múlik, természetesen mindent el fogok követni, hogy a közösségek számára méltó holokauszt-megemlékezéseket tartsak mindenhol, ahol erre felkérnek.
Mit tehet a Zsima a hazai neológiáért?
Meggyőződésem, hogy új ajtó nyílt a Zsima megalakulásával, egy új kezdet, egy új jövő. A fentihez hasonló égető problémákat egyre többen észreveszik, amit az is bizonyít, hogy közel egy éves fennállásunk óta már 25 egyházi személy, rabbi, rabbi-helyettes és kántor csatlakozott a Zsimához. Számunkra világossá vált, hogy hitéletet csak akkor tudunk élni-, hiteles zsidóságot csak akkor tudunk építeni, szemben a korábbi mazsihiszes gyakorlattal, ha nem korlátoznak benne.
Egyelőre kevesek neve ismert a Zsimához csatlakozók közül, ami érthető, hiszen Heisler András hajtóvadászatot tart ezen egyházi személyek után. Várható, hogy többen is az ön útjára lépnek?
Csak idő kérdése. Sokunknak a Zsima melletti döntés motivációja első sorban az, hogy életünket és hitünket mély erkölcsi elkötelezettség alapján, a hagyomány szellemében kívánjuk élni és megélni. Az út, amit a Mazsihisz kínál a rabbijainak, elfogadhatatlan.
Nem a világi vezetésnek kell vallási irányt mutatnia, hanem a vallási vezetőknek kell autentikus, vallási hagyományon alapuló utat mutatni, annál is inkább, mert a Mazsihisz egyházként van bejegyezve, és mint egyház kap támogatást.
Márpedig egy egyház vallási alapokon kell álljon, ezt hivatott kifejezni a hitközség szóban a „hit” szó is. A Zsima komolyan veszi a magyarországi neológ zsidóság jövőjét, ezt bizonyítja az is, hogy a szervezetünk javarészt egyházi személyekből áll. Azt hiszem joggal gondolom úgy, hogy ma már a hiteles neológ zsidóságot nem a Mazsihisz képviseli, hanem a Zsima.
