A The Jerusalem Post múlt héten a svájci külügyminisztériumnak küldött részletes sajtókérdéseire válaszolva Pierre-Alain Eltschinger, a minisztérium szóvivője az iráni rezsim antiszemitizmusával és a holokauszttagadással kapcsolatban azt mondta, hogy „Svájc kritikus párbeszédet folytat Iránnal az emberi jogokkal és a nemzetközi joggal kapcsolatos valamennyi kérdésben, ahogyan azt számos vitatható előéletű országgal teszi” — írja a The Jerusalem Post.
Eltschinger nem definiálta, hogy mit jelent a „vitatható előélet” és mit a „kritikus párbeszéd”.
Hozzátette, hogy „a holokauszttagadás, de a holokauszt elferdítése is bűncselekménynek számít Svájcban”. A szövetségi és kantonális kormányok mindent megtesznek az antiszemitizmus minden formája ellen, beleértve a releváns nemzetközi szervezetekben való aktív részvételt is”.
Az antiszemitizmus megfigyelésével és leküzdésével foglalkozó korábbi amerikai különmegbízott, Elan Carr kijelentette, hogy Irán „a világ legfőbb antiszemitizmus-kereskedője”, és hogy „az antiszemitizmus nem mellékes az Iráni Iszlám Köztársaság ideológiájában. Ez a rezsim ideológiájának központi, alapvető összetevője, és ezt világosan kell látnunk, szembe kell szállnunk vele, és annak kell neveznünk, ami”.
A Rágalmazásellenes Liga vezérigazgatója, Jonathan Greenblatt 2020-ban tanúskodott a képviselőház hírszerzési és terrorizmusellenes albizottsága előtt, és a meghallgatáson azt mondta, hogy az iráni rezsim a holokauszttagadás és az antiszemitizmus legfőbb állami szintű támogatója.
Greenblatt a Newsweek június végi számában azt írta, hogy „Raisi, gyakorlati szerepet játszott a The Protocolls (A jegyzőkönyvek) népszerűsítésében a zsidó nép démonizálására és delegitimálására irányuló tartós kampány részeként”. A Cion véneinek jegyzőkönyvei „az orosz hírszerző szolgálatok 19. századi hamisítványa volt azzal a céllal, hogy a zsidókat tegyék bűnbakká a birodalom nehézségeiért” – írta Greenblatt.
Arra a kérdésre, hogy a svájci kormány egyetért-e azzal, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma az iráni rezsimet a terrorizmus legerősebb nemzetközi állami támogatójának minősítette, Eltschinger azt mondta, hogy „Svájc elítéli a terrorcselekményeket, bárhol is történjenek. Részt vesz a terrorizmus elleni küzdelemre és a terrorizmus megelőzésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben, többek között az ENSZ keretében. Végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankcióit az ISIL (Da’esh), az Al-Kaida és a velük kapcsolatban álló személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek vonatkozásában”.
Svájc képviseli az Egyesült Államok diplomáciai érdekeit Iránban, mivel az USA megszakította kapcsolatait az iráni teokratikus állammal, miután a rezsim 1979-ben túszul ejtett amerikai diplomatákat és személyzetet.
Markus Spoerndli, a gazdasági ügyekért felelős államtitkárság szóvivője a Postnak elmondta, hogy „Svájc az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival és az EU határozataival összhangban szankciókat vezet be az Iráni Iszlám Köztársasággal szemben. A szankciókat Irán nukleáris tevékenysége és az emberi jogok megsértése miatt vezették be”.
A Post arra kérte Markus Spoerndlit, aki Guy Parmelin szóvivőjeként szolgál, hogy az iráni rezsim holokauszttagadásával, antiszemitizmusával és terrorizmusával kapcsolatos kérdéseit küldje el Parmelinnek.
Parmelin elutasította a választ.
Amikor az Iszlám Köztársaságban megvalósult melegek és leszbikusok kivégzéseiről kérdezték, Eltschinger azt mondta, hogy „Svájc a halálbüntetés kérdését az iráni hatóságokkal a halálbüntetésre ítélt személyek minden kategóriájára vonatkozóan tárgyalja, amelybe az LMBTQ+ közösség is beletartozik”.
Az iráni rezsim az 1979-es Iszlám Forradalom óta 4-6 ezer meleg és leszbikus személyt végzett ki a brit WikiLeaks 2008-as jelentése szerint.
Raisi részt vett egy iráni férfi 2019-es kivégzésében, akit az iszlám köztársaság melegellenes törvényének megsértése miatt végeztek ki. Az amerikai kormány szankciókkal sújtotta Raisit az 1988-ban legalább 5000 iráni disszidens tömeges meggyilkolásában, valamint az 1500 iráni tüntető 2019-es meggyilkolásában játszott szerepe miatt.
Abraham Cooper rabbi, a Simon Wiesenthal Center emberi jogi szervezet dékánja a Postnak elmondta: „Az tény, hogy Sebastian Kurz, osztrák kancellárnak volt bátorsága és becsülete ahhoz, hogy közvetlenül és személyesen elítélje az iráni holokauszttagadást a Haszan Róháni iráni elnökkel tartott közös bécsi sajtótájékoztatón. A svájci kormánynak sem kellene lemaradnia emögött”.
Cooper hozzátette, hogy a svájci kormánynak kifejezetten el kellene ítélnie az iráni rezsim „a Soá tagadását és a rezsim által elkövetett emberi jogi jogsértések narratíváját Svájc népe nevében”. Ennek elmulasztása és az ártatlan emberek meggyilkolását felügyelő leendő iráni elnöknek szóló gratuláló üzenet nem legitimálható a nemzetközi diplomácia nevében”.
