A restitúciót korlátozó jogszabály diplomáciai vitát is eredményezett Lengyelország és az új izraeli kormány között — írja a The Jewish Chronicle.
Zsidó csoportok bírálták azt a törvényjavaslatot, amely jelenleg a lengyel parlamentben készül, és amelynek értelmében drasztikusan korlátoznák a holokauszt idején és azt követően kisajátított ingatlanok visszaszerzéséhez való jogot.
„Eljött az idő, hogy a nemzetközi zsidó közösség átértékelje kapcsolatát egy olyan kormánnyal, amely elképzelhetetlen érzéketlenséggel viselkedik, és a lengyel történelem legrosszabb hagyományait követi a legjobb és legfelemelőbb hagyományok helyett”
— mondta Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke.
A jogszabály diplomáciai vitát is eredményezett Lengyelország és az új izraeli kormány között, mivel Jáir Lapid külügyminiszter elítélte a javaslatokat.
Vasárnap mind Lengyelország, mind Izrael berendelte egymás nagykövetét.
A lengyel parlament alsóházában múlt héten második olvasatban elfogadott törvényjavaslat
„gyakorlatilag lehetetlenné tenné a holokauszt túlélői és családjaik számára, hogy a holokauszt és a kommunizmus idején jogtalanul elvett vagyontárgyaikat visszaszolgáltassák vagy kártalanítását megkapják”
— véli a Zsidó Visszaszolgáltatási Világszervezet (WJRO).
A közigazgatási eljárási törvénykönyv 158. cikkének (3) bekezdése ugyanis lehetetlenné tenné a kérelmezők számára, hogy megtámadják a 30 évnél régebben hozott közigazgatási határozatokat, azaz a kommunista időszakban hozott valamennyi határozatot.
Jelenleg nincs ilyen elévülési idő. Ez az intézkedés azért fontos, mert 1945 után sok kisajátított zsidó vagyont államosított a kommunista rendszer. A 156. cikk (2) bekezdése megszüntetné azt a meglévő kivételt, amely lehetővé teszi az állami közigazgatási szervek számára, hogy megsemmisítsék azokat a közigazgatási határozatokat, amelyeket szerintük jogalap nélkül vagy a kommunista korszak törvényeinek nyilvánvaló megsértésével hoztak.
A törvényjavaslat értelmében a kommunizmus korabeli tulajdonjogi vitákkal kapcsolatos valamennyi folyamatban lévő eljárást megszüntetnének.
Azoknak a felpereseknek ügyeit, akiké már évek óta húzódik, megszüntetnék.
A javaslatok szembe mennek a holokauszt idején elkobzott vagyonról szóló 2009-es Terezin Nyilatkozattal, amelynek Lengyelország is részese.
A nem kötelező erejű nyilatkozat kimondja, hogy az aláíróknak „minden erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy gondoskodjanak a korábbi zsidó közösségi és vallási tulajdon visszaszolgáltatásáról”.
Ezeket a követeléseket
„tisztességes, átfogó és megkülönböztetéstől mentes módon, a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel, valamint nemzetközi megállapodásokkal összhangban” kell kezelni, és az eljárásoknak „gyorsnak, egyszerűnek, hozzáférhetőnek és átláthatónak” kell lenniük
— áll a nyilatkozatban.
A zsidó szervezetek nyomást gyakorolnak a jobboldali populista Jog és Igazságosság Párt (PiS) vezette lengyel kormányra és Mateusz Morawiecki miniszterelnökre, hogy gondolja át a törvényjavaslatot.
A zsidó igénylők „évtizedek óta várnak arra, hogy a holokauszt idején vagy a kommunista kormányzat által elkobzott vagy államosított vagyonukkal kapcsolatban igazságot szolgáltassanak. A jelenlegi javaslat, ha elfogadják, tovább károsítaná a lengyel holokauszt túlélőit, akik már így is sokat szenvedtek”
— mondta Gideon Taylor, a WJRO elnöke.
Lauder, a WJC elnöke a javaslatot
„a maroknyi megmaradt lengyel zsidóság és a náci brutalitás túlélői arculcsapásának nevezte a javaslatot, mely szörnyű precedenst teremt egész Európában, mivel a túlélők és leszármazottak továbbra is igazságszolgáltatásért küzdenek”.
Ronald Lauder, akinek alapítványa Lengyelországban különösen az oktatás területén tevékenykedik, hozzátette:
„a lengyel parlament eme botrányos, és teljesen indokolatlan cselekedete megkérdőjelezi saját elkötelezettségemet és az amerikai-lengyel kapcsolatok jövőjét”, valamint a Lengyelország és a nemzetközi zsidó szervezetek közötti kapcsolatokat.
Lapid izraeli külügyminiszter eközben azt mondta, hogy
a törvényjavaslat „szörnyen igazságtalan és szégyenletes, amely sérti a holokauszt túlélőinek, örököseiknek és a Lengyelországban több száz éven át létező zsidó közösségek tagjainak jogait”,
és figyelmeztetett:
„Ez egy elfogadhatatlan lépés, ez az „erkölcstelen” törvény „súlyosan károsítja az országaink közötti kapcsolatokat”.
A lengyel külügyminisztérium visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint a törvény „bármilyen módon korlátozná a polgári peres eljárások lehetőségét a lefoglalt vagyontárgyakért való kártérítésre”, és azt mondta, hogy
Lapid úr megjegyzései „a tények és a lengyel törvény meg nem ismerésére utalnak”.
Miután a törvényjavaslatot az alsóház, a Szejm elfogadta, most a szenátus fogja megvizsgálni, ahol a PiS vezette kormánynak nincs többsége. Andrzej Duda kötársasági elnök fenntartja a vétójogát.
A visszhangok ellenére Morawiecki miniszterelnök múlt heti sajtótájékoztatóján hajthatatlan maradt:
„Csak azt tudom mondani, hogy amíg én vagyok a miniszterelnök, addig Lengyelország nem fog fizetni a német bűnökért: sem zlotyt, sem eurót, sem dollárt”.
