A restitúciót korlátozó jogszabály diplomáciai vitát is eredményezett Lengyelország és az új izraeli kormány között — írja a The Jewish Chronicle.
Zsidó csoportok bírálták azt a törvényjavaslatot, amely jelenleg a lengyel parlamentben készül, és amelynek értelmében drasztikusan korlátoznák a holokauszt idején és azt követően kisajátított ingatlanok visszaszerzéséhez való jogot.
„Eljött az idő, hogy a nemzetközi zsidó közösség átértékelje kapcsolatát egy olyan kormánnyal, amely elképzelhetetlen érzéketlenséggel viselkedik, és a lengyel történelem legrosszabb hagyományait követi a legjobb és legfelemelőbb hagyományok helyett”
— mondta Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke.
A jogszabály diplomáciai vitát is eredményezett Lengyelország és az új izraeli kormány között, mivel Jáir Lapid külügyminiszter elítélte a javaslatokat.
Vasárnap mind Lengyelország, mind Izrael berendelte egymás nagykövetét.
A lengyel parlament alsóházában múlt héten második olvasatban elfogadott törvényjavaslat
„gyakorlatilag lehetetlenné tenné a holokauszt túlélői és családjaik számára, hogy a holokauszt és a kommunizmus idején jogtalanul elvett vagyontárgyaikat visszaszolgáltassák vagy kártalanítását megkapják”
— véli a Zsidó Visszaszolgáltatási Világszervezet (WJRO).
A közigazgatási eljárási törvénykönyv 158. cikkének (3) bekezdése ugyanis lehetetlenné tenné a kérelmezők számára, hogy megtámadják a 30 évnél régebben hozott közigazgatási határozatokat, azaz a kommunista időszakban hozott valamennyi határozatot.
Jelenleg nincs ilyen elévülési idő. Ez az intézkedés azért fontos, mert 1945 után sok kisajátított zsidó vagyont államosított a kommunista rendszer. A 156. cikk (2) bekezdése megszüntetné azt a meglévő kivételt, amely lehetővé teszi az állami közigazgatási szervek számára, hogy megsemmisítsék azokat a közigazgatási határozatokat, amelyeket szerintük jogalap nélkül vagy a kommunista korszak törvényeinek nyilvánvaló megsértésével hoztak.
A törvényjavaslat értelmében a kommunizmus korabeli tulajdonjogi vitákkal kapcsolatos valamennyi folyamatban lévő eljárást megszüntetnének.
Azoknak a felpereseknek ügyeit, akiké már évek óta húzódik, megszüntetnék.
A javaslatok szembe mennek a holokauszt idején elkobzott vagyonról szóló 2009-es Terezin Nyilatkozattal, amelynek Lengyelország is részese.
A nem kötelező erejű nyilatkozat kimondja, hogy az aláíróknak „minden erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy gondoskodjanak a korábbi zsidó közösségi és vallási tulajdon visszaszolgáltatásáról”.
Ezeket a követeléseket
„tisztességes, átfogó és megkülönböztetéstől mentes módon, a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel, valamint nemzetközi megállapodásokkal összhangban” kell kezelni, és az eljárásoknak „gyorsnak, egyszerűnek, hozzáférhetőnek és átláthatónak” kell lenniük
— áll a nyilatkozatban.
A zsidó szervezetek nyomást gyakorolnak a jobboldali populista Jog és Igazságosság Párt (PiS) vezette lengyel kormányra és Mateusz Morawiecki miniszterelnökre, hogy gondolja át a törvényjavaslatot.
A zsidó igénylők „évtizedek óta várnak arra, hogy a holokauszt idején vagy a kommunista kormányzat által elkobzott vagy államosított vagyonukkal kapcsolatban igazságot szolgáltassanak. A jelenlegi javaslat, ha elfogadják, tovább károsítaná a lengyel holokauszt túlélőit, akik már így is sokat szenvedtek”
— mondta Gideon Taylor, a WJRO elnöke.
Lauder, a WJC elnöke a javaslatot
„a maroknyi megmaradt lengyel zsidóság és a náci brutalitás túlélői arculcsapásának nevezte a javaslatot, mely szörnyű precedenst teremt egész Európában, mivel a túlélők és leszármazottak továbbra is igazságszolgáltatásért küzdenek”.
Ronald Lauder, akinek alapítványa Lengyelországban különösen az oktatás területén tevékenykedik, hozzátette:
„a lengyel parlament eme botrányos, és teljesen indokolatlan cselekedete megkérdőjelezi saját elkötelezettségemet és az amerikai-lengyel kapcsolatok jövőjét”, valamint a Lengyelország és a nemzetközi zsidó szervezetek közötti kapcsolatokat.
Lapid izraeli külügyminiszter eközben azt mondta, hogy
a törvényjavaslat „szörnyen igazságtalan és szégyenletes, amely sérti a holokauszt túlélőinek, örököseiknek és a Lengyelországban több száz éven át létező zsidó közösségek tagjainak jogait”,
és figyelmeztetett:
„Ez egy elfogadhatatlan lépés, ez az „erkölcstelen” törvény „súlyosan károsítja az országaink közötti kapcsolatokat”.
A lengyel külügyminisztérium visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint a törvény „bármilyen módon korlátozná a polgári peres eljárások lehetőségét a lefoglalt vagyontárgyakért való kártérítésre”, és azt mondta, hogy
Lapid úr megjegyzései „a tények és a lengyel törvény meg nem ismerésére utalnak”.
Miután a törvényjavaslatot az alsóház, a Szejm elfogadta, most a szenátus fogja megvizsgálni, ahol a PiS vezette kormánynak nincs többsége. Andrzej Duda kötársasági elnök fenntartja a vétójogát.
A visszhangok ellenére Morawiecki miniszterelnök múlt heti sajtótájékoztatóján hajthatatlan maradt:
„Csak azt tudom mondani, hogy amíg én vagyok a miniszterelnök, addig Lengyelország nem fog fizetni a német bűnökért: sem zlotyt, sem eurót, sem dollárt”.





Egy másik cikkben Lapidus így nyilatkozik; „Minket nem a lengyel pénz érdekel”, nos! – innen már felesleges volt tovább olvasni a cikket. Különben pont a lengyelekkel bántak és bánnak a mai napig a legaljasabb módon úgy a zsidók mint az oroszok és szövetségeseik, de ez csak egy magánvélemény.
Elvi kérdés: aki bűnözött az fizessen. Aki bűnözött az persze nem akar fizetni.
Ennek nincs köze ahhoz, hogyan bánnak a lengyelekkel amelyik az egyik antiszemitizmus Európában.
Nos! – Igen! Antiszemitazni nem tiltja a törvény, túlélők akadnak bőven még a jövő század ban is már aki komolyan veszi.Viszont Lengyelországban elő zsidó jogászok egyöntetűen állítják; nincs sem erkölcsi, sem jogi alapja kártalanításnak, német csúcs politikusok ugyan úgy leterdepelnek lengyelek előtt mint a zsidók előtt, a lengyelek ugyan úgy áldozatok mint a zsidók. Holocaustot nem lehet monopolizalni sem relativizalni, jogot formálni erre pénz keresés céljából az aljasság ne továbbja.
Azt írod,:
„Különben pont a lengyelekkel bántak és bánnak a mai napig a legaljasabb módon úgy a zsidók mint az oroszok és szövetségeseik,…”
A zsidókat miért sorolod hozzá?
A lengyel-zsido kapcsolatok sem most sem a múltban nem voltak felhőtlenek és rendezésre várnak, de egyenjogú partnerként valósítható meg, a zsidók ott rúgnak bele a lengyelekbe ahol csak tudnak, vagy az Izraeli államon keresztül vagy az USA-t használják fel piszkos érdekek érvényesítésére. Salomon Morel tömeg gyilkost soha nem adta ki a lengyeleknek az Izraeli állam, Stefan Michnik verbiro szintén megúszta a felelőssegre vonást, ezek csak kiragadott tények a lengyel-zsido kapcsolatokról az elmúlt évtizedekben, melyek rendezésre szorulnanak, sajnos a feltételek hiányoznak, mert mindig akadnak a háttérben meghúzódó erők melyek meghiúsítjak a rendezesnek meg a gondolatát is.
A lengyel-zsido kapcsolatok sem most sem a múltban nem voltak felhőtlenek és rendezésre várnak, de egyenjogú partnerként valósítható meg, a zsidók ott rúgnak bele a lengyelekbe ahol csak tudnak, vagy az Izraeli államon keresztül vagy az USA-t használják fel piszkos érdekek érvényesítésére. Salomon Morel tömeg gyilkost soha nem adta ki a lengyeleknek az Izraeli állam, Stefan Michnik verbiro szintén megúszta a felelőssegre vonást, ezek csak kiragadott tények a lengyel-zsido kapcsolatokról az elmúlt évtizedekben, melyek rendezésre szorulnanak, sajnos a feltételek hiányoznak, mert mindig akadnak a háttérben meghúzódó erők melyek meghiúsítjak a rendezesnek meg a gondolatát is.
Egy-egy zsidó ember példája miatt nem mondhatsz olyat, hogy „a zsidók”.
Lengyelország és Izrael közötti nem a legjobb kapcsolat, ez nem jelenti azt, hogy a „zsidók aljasul” bántak velük. Egy kapcsolat két félen alapul, akkor azt is mondhatod, hogy a lengyelek aljasul bántak a zsidókkal.
Elvileg egyetértek, csak sajnos a zsidó állam a zsidó közösségek, nemzetközi zsidó szervezetek egységes álláspontja már évtizedek óta megalázni a lengyeleket. Ilyen célú kiindulási pont elfogadhatatlan tárgyalásra alkalmatlan lengyel részről a lengyel-zsido kapcsolatok rendezésére ,a tapasztalatom lengyelekrol ebben a kérdésben semmilyen kompromisszumra nem hajlanak.
Elvileg egyetértek, csak sajnos a zsidó állam a zsidó közösségek, nemzetközi zsidó szervezetek egységes álláspontja már évtizedek óta megalázni a lengyeleket. Ilyen célú kiindulási pont elfogadhatatlan tárgyalásra alkalmatlan lengyel részről a lengyel-zsido kapcsolatok rendezésére ,a tapasztalatom lengyelekrol ebben a kérdésben semmilyen kompromisszumra nem hajlanak.
„megkérdőjelezi saját elkötelezettségemet és az amerikai-lengyel kapcsolatok jövőjét” Azt hittem Amerika az amerikaiaké…
IZRAELNEK VAN IGAZA? és a Lengyel SZEJM felelptéen döntése nemcsak Lengyelorszlgot, de a V4.ek vilégpolitikai pozícipjt is veszélyezteti. A lengyelek azyt hiszem , -blrmennyure isszeretem ket, – egy nahgyomn buta nép.