Torzító Szombat és Balatonfüred egyetlen zsidó lakosa, anticionista történész és újateista vallás, muszlim barátság Izraellel és interjú Trianonról. Az elmúlt hét izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn-cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Belföld
Pártatlan sajtóként hirdeti magát 1%-os kampányában a Szombat. Valóban támogatni kell a független, objektív sajtót, de a Szombat egyáltalán nem az. Összeszedtük a Mazsihiszhez közeli zsidó lap tíz legordasabb torzítását, hazugságát és csúsztatását, hogy mindenki eldönthesse: ezt akarják-e a jövőben is a hazai zsidó nyilvánosságban.
Olti Ferenc nevével biztosan találkozott mindenki, aki ismeri a hazai zsidó közéletet. Mérnök, de lehetett volna hitközségi elnök, aktivista, mégsem tölt be semmilyen pozíciót. Ott volt a hitközség átalakításánál a rendszerváltás idején, bábáskodott az EMIH születésekor, majdnem gründolt évi hárommilliárdot a zsidó közösségeknek, az utóbbi években pedig a Zsidó Kiválóságok Házát építette meg szülővárosában. Balatonfüred egyetlen, egész évben ott élő zsidó lakosával a múltról, a jövőről és persze a jelen zsidó közéletéről beszélgetett Megyeri A. Jonatán.
Mint azt lapunk is megírta, kihívás érte az IHRA nemzetközileg egyre elfogadottabb antiszemitizmus-definicióját: a Jeruzsálemi Nyilatkozat az Antiszemitizmusról azt javasolja, hogy se a cionizmus bírálata, se a bojkottmozgalom normalizálása ne minősüljön automatikusan antiszemitának. Most kiderült, hogy az Izrael-ellenes magyar történész, Laczó Ferenc is aláírta a nyilatkozatot.
Amerika
Ahogy az istenhit egyre inkább háttérbe szorul Európában és Észak-Amerikában, a helyét nem racionalitás és a tudomány veszi át, hanem egy zavaros ideológia, amely alapjaiban számolná fel, amit évszázadok alatt sikerült felépíteni. Hajdú Tímea, lapunk szerkesztőjének írása itt olvasható.
Izrael
Február elsején Koszovó és Izrael kölcsönösen elismerte egymást egy online tárgyalás keretei közt. Gönczi Róbert elemzése itt olvasható.
Történelem
A 2021-es év több jelentős évfordulót is tartogat Magyarország számára, bár a nemzeti emlékezet ápolásában és történeti kutatások előrehaladásában is hatalmas nehézséget jelent a vírus. A magyarországi húszas évekről, Teleki Pál szerepének megítéléséről és a szabadkőművesség témájáról is kérdeztük Ablonczy Balázs történészt, az MTA Trianon Lendület kutatócsoport vezetőjét.
A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját minden évben április 16-án tartsák meg hazánkban. 1944-ben ugyanis ezen a napon, peszách, a zsidó szabadság ünnepének utolsó napján kezdték meg a kárpátaljai és észak-magyarországi zsidó emberek összegyűjtését. A témában Cseh Viktor írt cikket.
